Törlesztés az erdélyi orvosokért

Lukács Csaba 2014. július 31., 23:15
Törlesztés az erdélyi orvosokért
galéria

A román korrupcióellenes ügyészség (DNA) alkalmazottai nemrég átvizsgálták egy onkológus szakorvos székelyudvarhelyi rendelőjét. Le is tartóztatták a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológiai osztályának vezetőjét, korábbi megyei önkormányzati képviselőt. A DNA azzal vádolja, hogy tizenhárom betegtől különböző javak, mint például kávé és ital mellett összesen 810 lejt fogadott el, és ezeket a tettenérés során megtalálták. A vád alá helyezett orvos – a letartóztatásról tudósító Székelyhon.ro portál nagyszámú kommentelőjének többsége szerint – nem volt korrupt, nem követelt hálapénzt, inkább csak elfogadta, ha nagyon tukmálták rá.

Egészségtérkép

Az egyedi eset kapcsán érdemes kicsit elgondolkodni azon, milyen az erdélyi, és azon belül a székelyföldi egészségügy helyzete. Egyrészt, mert az ott lakók közül sokan már magyar állampolgárok, másrészt, mert bizonyított módon az utóbbi pár évtizedben legalább ötezer (!) jól képzett orvost adtak az anyaországnak. Nem túlzás kijelenteni: nélkülük összeomlott volna a magyar egészségügy. Az erdélyi betegeket pedig lassan nem marad, aki ellássa – miközben az általuk befizetett adólejekből évtizedeken át képezték a jó szakmai tudású orvosokat.

A magyarlakta megyék a romániai jövedelmi lista végén kullognak. Ezen az uniós források érkezése sem segített, a gazdagabb megyék sokkal hatékonyabban tudták lehívni a forrásokat. A lakosság elöregedett, évek óta negatív a szaporulat, a fiatal, munkaképes, jobban képzett rétegek elvándoroltak Magyarországra vagy Nyugat-Európába. Az elöregedett, szegény, és ebből adódóan egészségtelen életmódra kényszerülő lakosságot fogyatkozó létszámú, idősödő, fásult és elszegényedő orvosgárda látja el.

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése nem érdeke a központi hatalomnak, mert tudja, hogy a gesztust az itt élők nem hálálják meg szavazataikkal – ha esik, ha fúj, az RMDSZ-re szavaznak. Amely most ugyan épp kormányon van, de az eddigi tapasztalatok azt jelzik, politikusaik jobban figyeltek a saját bankszámlájuk gyarapodására, mint a közösségi célokra. Vagy fogalmazzunk úgy: nem volt elegendő lobbierejük ahhoz, hogy korszerű orvosdiagnosztikai központokat harcoljanak ki a tömbmagyar régió lakosainak.

Bár Romániában alig vannak szűrő- és egészségfelmérő programok, azt ki lehet jelenteni, hogy nagyon kedvezőtlenek az egészségi mutatók. Gyakoriak az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható betegségek, és magas a szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozási arány. Ennek ellenére nem létezik intervencionális kardiológia sem Hargita megyében, sem Háromszéken, ami sok ember életébe kerül, különösen télen, amikor nehéz időjárási viszonyok között kell 150 kilométert szállítani a beteget, akinek túlélési esélye percről percre csökken. Magas a pszichés betegségek és az öngyilkosságok száma, a korszerű képalkotó eszközök hiányában a rákos megbetegedéseket sokszor csak megkésve, előrehaladott állapotban diagnosztizálják. Ráadásul Székelyföldön nincs radioterápiás lehetőség, akadozik a citosztatikus gyógyszerek finanszírozása is.

Szolgáltatók és életek

Más területen is nagy hiány van szakorvosokból, és a helyzet csak romlik: az egyetemről kikerülő fiatal orvosok közül a nyelveket beszélő Nyugat-Európába mennek, a többiek Magyarországra. A nagy távolságok miatt a súlyos betegek Magyarországon való gyógykezelése nem járható út még akkor sem, ha a román biztosító finanszírozza az indokolt beavatkozásokat. Helyben kell találni valami intézményes megoldást, hogy ha nem is sikerül megállítani a leszakadást, legalább mérsékelni lehessen. Kövér László nemrég Torockón így fogalmazott: „Nemzetünk megerősítésében a magyarságnak szüksége van az erdélyi magyar életerőre, az erdélyi magyarságnak pedig szüksége van a magyar állam és a magyar társadalom támogatására azért, hogy szülőföldjén megőrizhesse és erősíthesse a magyar jövőt.” A házelnök úgy fogalmazott, hogy a 94 éve szétdarabolt nemzet „nem csupán egy apadó lelki forrásokból táplálkozó virtuális közösség”, és nem is „csak a magyar útlevéllel rendelkezők adminisztratív halmaza” kell hogy legyen, hanem egy, a mindennapi élet sűrű kapcsolatrendszerével átszőtt közösség.

Románia rövidesen megnyitja egészségügyi piacát a külföldi biztosítók és egészségügyi szolgáltatók előtt. A privatizált egészségügynek köszönhetően hatalmas piac alakul, és feszítő kérdés, hogy másfél millió erdélyi magyar ember egészségéből ki fog üzletet csinálni? Profitorientált multi, akinek nem lesz érdeke a beteggel szerződést kötni, vagy olyan vállalkozás, amely az azonnali nyereség vágyán túl is képes társadalmi-közösségi érdekek mentén gondolkodni. Magyarországon egy szakorvos kiképzése nagyjából 20 millió forintjába kerül a költségvetésnek. Könnyen kiszámolható, hogy az ott dolgozó ötezer erdélyi orvossal Magyarország nagyjából egymilliárd eurónyi összeget spórolt meg a költségvetésből. Ennek az öt százalékát valamilyen formában vissza lehetne juttatni – akár egy piaci alapon működő magyar egészségügyi szolgáltató révén. Sok ezer magyar állampolgár egészsége a tét.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
hétfő, 06:27

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.