Kell nekünk zászlótörvény?

Árus Zsolt 2014. április 18., 13:17 utolsó módosítás: 2014. április 20., 22:00
Kell nekünk zászlótörvény?
galéria

Amióta az időközben leváltott háromszéki prefektus futószalagon indította a zászlópereket, azóta újra és újra felvetik RMDSZ-es politikusok, hogy a megoldás egy zászlóhasználati törvény megalkotása lenne. Ezzel szemben többen – köztük magam is – hangot adtunk annak a meggyőződésünknek, hogy ez nemcsak felesleges, hanem egyenesen káros lenne, hiszen ma nem létezik olyan jogszabály, amelynek alapján bárki joggal léphetne fel a székely zászló ellen, s ez a természetes és normális állapot. Ismerve ugyanis a román politikumot, egy zászlótörvényt garantáltan a mostani szabadság korlátozására használnának fel.

A helyzet az elmúlt hetekben annyiban változott, hogy a koalíciós megállapodás kilencedik cikkelyében az áll: a felek megállapodtak abban, hogy törvénykezdeményezést fognak benyújtani, amivel megteremtik annak a feltételeit, hogy az önkormányzatok saját intézményeikre az ország és az EU zászlója mellett saját zászlójukat is kitűzhessék. Félő, hogy ugyan egyhamar nem lesz magyar tagozat a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, s a zászlópereket sem vonja vissza az új háromszéki prefektus, ebben a kérdésben gyors előrelépés várható, hiszen a román pártoknak érdekük a székely zászló visszaszorítása. A megszületendő törvény legfőbb célja pedig ez lesz.

Érvényességi sumákolás

Mi is a jelenlegi helyzet a települések zászlói tekintetében? Jelenleg számos településnek és megyének van saját zászlója, elfogadásukhoz a 2002/53-as kormányrendelet adja a jogalapot, amelynek 19. cikkelye kimondja: a település statútumában kell megállapítani annak sajátos jelképeit és használati módját. Ez azonban nem csak egy lehetőség, a szövegben az áll: meg kell állapítani (se vor stabili). Következésképpen hamis minden olyan állítás – még akkor is, ha bírósági ítéletben szerepel –, miszerint egy településnek nincs joga saját zászlót elfogadni. Nemhogy joga van, de egyenesen kötelessége megtenni. (Hamis az az állítás is, miszerint Hargita megyének jelenleg nincs érvényes zászlója, mert a bíróság megsemmisítette a zászló elfogadására vonatkozó 2009/269-es határozatot. Ama elhíresült határozattal azonban csak módosították a 2004/11-es határozatot, s mivel a módosítást érvénytelenítette a bíróság, jelenleg érvényes az eredeti, 2004/11-es határozattal elfogadott zászló.)

Nem árt azt is leszögezni, hogy mindeddig számos székelyföldi település fogadott el zászlót, s használja is háborítatlanul. Mindössze két megyei önkormányzatnak gyűlt meg a baja a krónikus feljelentőkkel, majd az igazságszolgáltatással, mindkettőnek azért, mert az elfogadott zászló megegyezett vagy nagyban hasonlított Székelyföld zászlajához. Épp ezért van egy adag sumákolás a koalíciós megállapodásban: a felek úgy tettek, mintha nem tudnák, miről is van szó. A románok részéről érthető, az RMDSZ számára pedig fekete pont, hiszen nyilvánvaló, hogy nem sikerült elfogadtatniuk koalíciós partnereikkel, hogy hagyják békén a székely zászlót, ezért belementek egy ilyen maszatolásba. Ez egyrészt a gyengeség jele, másrészt azé, hogy jól integrálódtak a román politikába, a gyengeségüket a magyar közösség előtt ilyen átlátszó módon próbálják takargatni.

Korlátozásmentes jelképhasználat

De mi változna, ha a megállapodásnak megfelelően jár el a kormány? A válasz egyszerű, de nem örvendetes. Míg a vonatkozó kormányrendelet csak azt rögzíti kötelességként, hogy a településeknek el kell fogadniuk jelképeiket, és azt már rájuk bízza, hogy azok miképpen nézzenek ki, és hogyan használják őket, addig egy zászlótörvény elfogadása esetén a településvezetők keze meg lesz kötve: be kell majd tartaniuk a törvény előírásait. Márpedig eddig annyi szivárgott ki a tervezetről, hogy adott település zászlója csak a település címerét, esetleg a megnevezését tartalmazhatja. Márpedig a települések hivatalos neve kizárólag a többségükben 1918 vagy ’45 után a román hatalom által kitalált „fordítás”, így a székely települések választhatnak majd, hogy zászlójukon csak a település címere vagy pedig a címer és a román megnevezés szerepeljen. Ráadásul a törvény – a koalíciós megállapodás szerint – azt is szabályozni fogja, hogy mikor hova és hogyan szabad a zászlót kitűzni, így a települések szinte semmit nem tehetnek ezen a téren saját belátásuk szerint.

Nyilvánvaló tehát, hogy a székelyföldi települések számára az volna az előnyös, ha a koalíciós megállapodás kilencedik pontját nem tartanák be. Ez azt jelenti: az RMDSZ-nek sikerült olyan megállapodást kötnie, amelynek betartása hátrányosan befolyásolná a hazai magyar közösség közel felének helyzetét. A megállapodás esetleges betartása ugyanakkor semmilyen hatással nem lenne a székely zászlóra, illetve annak köztéri használatára. Ezzel szemben a zászló használatát ma semmilyen jogszabály nem tiltja, ebből egy jogállamban annak kellene következnie, hogy bárhol bármikor szabadon használható. Megtörténhet ugyanis, hogy az előírást, miszerint egy községházára ki kell tűzni az ország és az EU zászlaját, képesek úgy értelmezni, hogy csak azokat és semmi mást. Ezért megfontolandó, hogy mégis legyen olyan jogszabályi előírás, amely ha nem is teszi lehetetlenné ezt asajátos értelmezést – ne feledjük: Romániában élünk –, de megnehezíti.

A megoldás mindössze egy létező kormányhatározat módosítása. Ami ugye bagatell, mert igaz ugyan, hogy az RMDSZ-nek csak 6 százaléka van, ám azok nélkül nincs ki a kormánytöbbség, azaz bármelyik kormányülésen előállhatnak, hogy a napirenden szereplő témákat csak akkor szavazzák meg, ha a román kollégák áldásukat adják egy kormányhatározat egyetlen mondatának lecserélésére. Ott van ugyanis a 2001/1157-es kormányhatározat, amelynek témája a román himnusz és zászló használata. 23/1. cikkelye így szól: azon nemzeti kisebbségek, amelyek rendelkeznek országos szintű szervezettel/egyesülettel, saját rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is. (Minorităţle etnice – constituite în organizaţii, uniuni sau asociaţii la nivel naţional – pot folosi la acţiunile specifice și însemnele proprii.) Ezt a mondatot kellene úgy átfogalmazni, hogy az a lehető legnagyobb szabadságot biztosítsa a székely jelképek használatára. Ez már csak azért is fontos lenne, mert még meg találjuk érni, hogy az idei makfalvi székely majálison a hatóság azért köt bele a székely jelképek használatába, mert a székelységnek nincs bejegyzett országos szervezete, akkor meg a jelképeit sem használhatja a saját rendezvényein.

Találjuk ki közösen, miképpen szóljon a módosított cikkely. Az biztos, hogy mindenféle korlátozást (országos szervezet, saját rendezvény) ki kell venni belőle azért, hogy semmiképp ne lehessen felhasználni ellenünk. Sőt az is megfontolandó, ragaszkodunk-e ahhoz, hogy a jelképeinket csak mi használjuk – mert a mostani szöveg kis rosszindulattal úgy is értelmezhető, hogy a kisebbségek használhatják saját jelképeiket, ergo mások nem használhatják azokat. A legszimpatikusabb megfogalmazás talán az lenne, hogy a kisebbségek jelképeit az ország területén bárhol szabadon lehet használni. Bár ha belegondolok, ez még mindig kizárja, hogy mondjuk szeptember 11-én Spanyolország bukaresti nagykövetsége előtt katalán zászlókkal tartsunk szimpátiatüntetést. Inkább úgy módosítanám az előbbi mondatot, hogy Románia területén a világ bármely népének és nemzetségének jelképei bármikor és bárhol szabadon használhatók.

Egy biztos: ha a székely zászló kérdését szeretné megoldani az RMDSZ, akkor nem támogatja semmiféle zászlótörvény megszavazását, ezzel szemben minél hamarabb eléri, hogy a kormány módosítsa a 2001/1157-es kormányhatározat 23/1. cikkelyét.

A szerző a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.