Három hét alatt harmincezer új migráns

EN-összeállítás 2016. január 30., 20:21

A migránsválság európai megoldása továbbra is a jövő ködébe vész. Miközben a téli, hideg időjárás ellenére január első három hetében 30 ezer újabb migráns érkezett Törökországból Görögországba, a négy visegrádi ország mellett immár az EU több tagállama követeli, hogy szigorú határőrizetet vezessenek be az EU külső határain.

Három hét alatt harmincezer új migráns
galéria
Fotó: MTI

Amint az várható volt, Németországban egyre hangsúlyosabb belpolitikai válságot idéz elő az immár 1,2 millió migráns ügye. A Szociáldemokrata Párttal (SPD) koalícióban kormányzó jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusai újabban már a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak, a baloldali párt számára ugyanis elfogadhatatlan a kereszténydemokraták migránstoppot követelő javaslata. Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke egy berlini sajtóeseményen azt mondta, hogy az új CDU-s terv nem lehet tárgyalási alap a szövetségi kormány menekültpolitikájának alakításához. Katarina Barley főtitkár kijelentette, hogy a kormány akkor sem karolja fel a befogadható menedékkérők száma nemzeti szintű korlátozásának a gondolatát, ha ezt a koalíciós társ megpróbálja „elrejteni” a „naponta megállapított kontingensek” elnevezésű koncepcióba. A terv másik fő eleme, a határközpont nevű intézmény pedig nem más, mint a tranzitzóna, amelynek bevezetését a CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) javasolta, de a koalíció végül elvetette.

A tranzitzóna a határon felállított hatalmas fogda lenne, amelybe menedékkérők ezreit kellene bezárni. A kormánypártok ilyen intézmények létesítése helyett végül úgy határoztak, hogy a maradás esélyével nem rendelkező menedékkérőknek létrehoznak különleges állomásokat, amelyeken gyorsított eljárással bírálják el kérelmeiket és az elutasítás után kitoloncolják őket. A Németországból történő egyéni kitoloncolás folyamata azonban nagyon lassan halad, és a lakosság csak a migránsválság okozta káoszt látja. Angela Merkel politikájának legádázabb bírálója, Horst Seehofer bajor miniszterelnök az Augsburger Allgemeine című lapban megjelent interjúban elmondta: a több irányból megfogalmazódó bírálatok ellenére nem tapasztal változást a kancellár politikájában, és attól tart, hogy ennek súlyos bukás lehet a vége a 2017-es országos parlamenti (Bundestag) választáson.

Meghosszabbított határellenőrzés

A 28 uniós tagállam belügyminiszterei amszterdami informális tanácskozásukon felkérték az Európai Bizottságot a belső határellenőrzés meghosszabbítása előtt az utat megnyitó jogi háttér kidolgozására. Klaas Dijkhoff, a migrációs politikáért felelős holland miniszter szerint az Európai Bizottság felkérése nem egyes tagállamok schengeni övezetből való kirekesztésére irányult, hanem annak a lehetőségnek a biztosítására, hogy a menekültáradat folytatódása esetén a tagállamok jogszerűen meghosszabbítsák a belső határellenőrzés visszaállítására irányuló nemzeti intézkedéseket. Ezt a jelenlegi körülmények között maximum hat hónapig lehet fenntartani. A miniszterek ezért arra kérték a bizottságot, hogy a schengeni határkódex 26. cikkének alkalmazási feltételeit dolgozza ki, amely a 6 hónapos időszak után szélsőséges esetben akár további 18 hónapra is lehetővé tenné a schengeni szabályok felfüggesztését. A 26. cikk értelmében, ha a bizottság súlyos és tartós hiányosságokat talál a schengeni külső határok őrzésében, akkor az Európa Tanács ajánlására a tagállamok a határ egész szakaszán, vagy annak egy részén visszaállíthatják – maximálisan 24 hónapra – a határellenőrzéseket. Így meglenne a jogi háttér a belső határellenőrzések szabályos fenntartására.

Az EB belügyi tanácsa egyetértett abban, hogy nem lehet tovább késlekedni az eddig meghozott döntések végrehajtásával. Az európai országok belügyminiszterei azt szorgalmazták, hogy az EB gyorsítsa fel a törökökkel a menekültek megszűréséről szóló megállapodás végrehajtását. Az Angela Merkel közbenjárására megkötött EU-Törökország egyezmény egyelőre nem működik, hiszen január első három hetében különösebb akadályok nélkül 30 ezer menekült lépte át a török–görög határt. A törökökkel abban állapodott meg Brüsszel, hogy közös regisztrációs pontokat (ún. hot spotok) hoznak létre, és az itt nyilvántartásba vett migránsok sorsáról a befogadó országok függvényében döntenek.

Osztrák létszámstop

A török–görög határon továbbra is tömegesen átjutó migránsok immár nemcsak a szokványos balkáni útvonal államait ösztönzik keményebb fellépésre, hanem Ausztriát is. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter figyelmeztetett: az osztrák szociális rendszer nem bírna el még egyszer a tavalyihoz hasonló menekülthullámot, ugyanilyen túlterheltség esetén az osztrák állam a jövőben akár már a humanitárius feladatait sem tudná ellátni. Az osztrák kormány a múlt héten arról döntött, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk Ausztriában. Január elseje óta már 42 ezren érkeztek a balkáni útvonalon át Ausztriába.

Az Osztrák Szociáldemokrata Párton (SPÖ) belül komoly belső vitákat gerjesztett a kormány múlt heti határozata a menedékkérők befogadásának korlátozásáról. Több tartományi tagszervezet tiltakozott a döntés ellen. A párton belüli megosztottság továbbra is tart, a párt bécsi tagszervezetének néhány képviselője továbbra is tiltakozik a döntés ellen. Az osztrák törvényhozás ezen a héten dönt a kormány által benyújtott módosításokról.

Orbán Viktor: árt a brüsszelizmus

Kiállt az osztrák módosítás mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki a józan ész győzelmének tartja, hogy Ausztria bejelentette: korlátozza a menedékkérők létszámát. Európa nem tud korlátok nélkül, ellenőrizetlenül óriási idegen embertömegeket befogadni – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint ez mondatott ki a bécsi intézkedésben is. Megjegyezte, hogy a magyar álláspont szerint a legjobb, ha egy bevándorló sem jön. A migránsok útvonalának esetleges átterelődését firtató kérdésre a kormányfő úgy reagált: „az útvonal oda terelődik, ahova akar, de hogy Magyarországon nem megy majd keresztül, az egészen biztos”. Emlékeztetett, hogy a magyar–román határ egyes szakaszain már megtörtént egy esetleges határzár előkészítése, és a kerítésépítéshez szükséges kapacitások is megvannak. Orbán Viktor a Magyar Rádiónak adott interjújában kritizálta az általa „brüsszelizmusnak” nevezett jelenséget, amely szerinte abban áll, hogy a nemzetállamoknak nem engedik a problémák megoldását, hanem közös európai megoldást emlegetnek, miközben nem történik érdemi lépés. A hatáskörök elvonása a nemzetállamoktól úgy, hogy közben azokat Brüsszel nem tudja ellátni, gyengíti az Európai Uniót.

Orbán Viktor beszélt a magyar kormány alkotmánymódosítási tervéről is. A miniszterelnök azt mondta, azt akarják, hogy a terror elleni fellépésben Magyarországnak is legyenek meg azok a lehetőségei, amelyekkel a legtöbb nyugat-európai ország rendelkezik. Ehhez az ellenzék támogatását kérték, de jelezte, hogy „még nem áll jól az ügy”. Szerinte az ellenzéki kritikáknak nincs ténybeli alapjuk. Ha csak a töredéke igaz lett volna az elmúlt években mindannak, amit a baloldaliak diktatúraveszély-ügyben mondtak, „szügyig állnánk az önkényben” – fogalmazott Orbán Viktor.

Radikális cseh álláspont

A négy visegrádi ország továbbra is elutasítja a kötelező menekültkvótákat, és szükségesnek tartja a külső schengeni határok védelmének megerősítését. „Ez a válaszunk arra, hogy az Európai Bizottság a migrációs helyzet változásai után is változatlanul a kötelező menekültkvótákat szorgalmazza” jelentette ki Milan Chovanec cseh belügyminiszter a V4-ek – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – belügyminisztereinek tanácskozása után Prágában.

A találkozón megerősítették, hogy a migrációs kérdésekben a négy ország egységesen kíván eljárni. A menekültkvóták elutasítása, a működőképes hot spotok támogatása mellett a V4-ek ismételten támogatásukról biztosították a közös európai határőrség létrehozását. „A kötelező kvótákat nem tudjuk elfogadni, de a problémák megoldása érdekében hajlandóak vagyunk együttműködni a többi uniós országgal” – tolmácsolta Budapest álláspontját Pető Tibor.

Milos Zeman cseh államfő hét eleji nyilatkozatában már úgy fogalmazott: a menedéknyújtásnál nem az a fontos, hogy olyan országból származik az illető, ahol háború van, hanem az, hogy országában politikai nézetei miatt üldözték. Zeman szerint ez a korábban megkötött genfi egyezményekből következik, amelyek jelentősen korlátozzák azok körét, akik Európában és Csehországban menedéket kaphatnak. Zeman következetesen ellenzi a menekültek befogadását, amiért számos cseh és külföldi politikus is bírálja. Az államfő a bírálatokat megalapozatlannak tartja, s meggyőződése, hogy szükség van az éberségre. Szerinte a menekültválság egyetlen megoldása visszatoloncolni a gazdasági menekülteket és azokat, akik gyűlöletet szítanak mások ellen. „Meggyőződésem, hogy a migrációs hullám jövőre a mi területünket is el fogja érni. „A szikrát Bajorország és Ausztria korlátozó intézkedései jelentik” – vélekedett a cseh elnök, aki úgy véli, hogy a migránsokat már a határon meg kell állítani és nem szabad beengedni Csehországba. Zeman álláspontja az, hogy a határ védelmére a rendőrséget, a hadsereget és az aktív tartalékosokat is be kellene vetni.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.