Helen Keller 1880. június 27-én született egy Alabama állambeli birtokon. Családja német eredetű, édesapja svájci származású volt. Az egészséges kislány 19 hónaposan vesztette el látását és hallását egy akkor „heveny gyomortáji és agyi vértolulás”-nak nevezett betegségben, ami feltehetően skarlát vagy agyhártyagyulladás lehetett. Az biztos, hogy a kislány kapcsolata szinte teljesen megszakadt a külvilággal, Helen csak egyetlen emberrel tudott kommunikálni: a család szakácsának hat esztendős kislányával, akivel közösen saját jelnyelvet fejlesztettek ki. Aztán a kislány édesanyja olvasott egy cikket egy szintén siketvak kislány sikeres taníttatásáról, ezért a szülők úgy döntöttek: mindent megtesznek, hogy gyermekük is fejlődhessen. Egy fül-orr-gégész orvos egyenesen Alexander Graham Bellhez küldte a családot, aki akkoriban siket gyermekekkel foglalkozott. (Bell édesanyja is siket volt, ezért fia hallásjavító készülékekkel kísérletezett. Így jutott el később a telefon feltalálásáig.) Bell tanácsára a szülők felkeresték a bostoni Vakok Perkins Intézetét: az iskola egykori diákját, a húszéves látássérült Anne Sullivant küldte a családhoz Helen tanítójául. Anne ettől fogva 49 évig volt Helen tanítója és állandó társa. Visszaemlékezések szerint a fiatal tanítónő akkor ért el áttörést a kommunikációban, amikor a siketvak lány rájött, hogy tanára a vizet jelképező mozdulatokat végez a tenyerén, miközben vizet csorgat rá. Ezt követően Helen mindent meg akart tanulni.
Magna cum laude
1890-ben a tízéves Helen Keller megismerte egy norvég siketvak kislány történetét, aki megtanult beszélni. Ezen felbuzdulva Keller is meg akart tanulni beszélni: Helen megérintette a beszélők ajkait és torkát, másrészt Sullivan ujjaival betűzött a kislány kezén, így tanulta a beszédet. Később Keller megtanulta a Braille-írás használatát, aminek segítségével nemcsak angol, hanem francia, német, görög, és latin műveket is olvasott. Keller Sullivan támogatásával több iskola után a The Cambridge School for Young Ladies (Ifjú Hölgyek Cambridge Iskolája) intézetbe járt, majd felvételt nyert a Radcliffe Főiskolára. 1904. június 28-án 24 évesen Keller magna cum laude kitüntetéssel diplomázott, és ő lett az első siketvak, aki főiskolai bölcsészdiplomát szerzett. Világhírű szerző és szónok lett belőle, és buzgó aktivista, aki többek közt kiállt a fogyatékos emberek ügye mellett, de pacifista is volt, emellett szocialista nézeteket vallott. Összesen 12 könyvet és számos cikket írt.
Helen Kellernek egész életében társra volt szüksége a kommunikációhoz. Anne Sullivan férjhez ment, majd 1936-ban meghalt. A siketvak lány segítője egy fiatal skót lány lett, kinek halála után újabb segítőt kellett keresni Helen 1968-as haláláig. A siketvak nőnek viszont nem csak emberi segítői voltak. Keller és Sullivan közel negyven országban járt, köztük Japánban is. Itt érdeklődtek a világhírűvé vált akita kutya, Hacsikó iránt, az eb ugyanis 11 éven át várta a vonatállomásnál elhunyt gazdáját (ennek állít emléket többek közt a Hacsi, a leghűségesebb barát című film Richard Gere főszereplésével). Hacsikó akkor már nem élt, de a siketvak hölgy kapott ajándékba egy akita fajtájú kutyát sőt, miután az elpusztult, a japán kormány hivatalosan Kellernek ajándékozta a kutya testvérét. Ennek okán ma Kellernek tulajdonítják, hogy a japán kutyafajtát megismertette az Egyesült Államokban a harmincas években.
Kitüntetett szuperhős
Keller minden amerikai hivatalban lévő amerikai elnökkel találkozott és több híresség, például Alexander Graham Bell, Charlie Chaplin, Mark Twain barátságát élvezte. 1964-ben Lyndon B.Johnson amerikai elnök az Elnöki Szabadság Érdemérmet adományozta Helen Kellernek, ami az Egyesült Államok két legrangosabb állampolgári kitüntetései egyike.
Keller életét többen, többféleképpen is feldolgozták. Maga szerepelt a róla szóló 1919-es némafilmben, de önéletírásaiból irodalmi ciklust is szőttek. Ebből készült tévéjáték, Broadway-előadás és Oscar-díjas film is. A csodatevő (The Miracle Worker) című 1962-es alkotás kegyetlen őszinteséggel mutatja be, ahogyan Sullivan tanítani igyekszik a kommunikációra képtelen Kellert. A siketvak íróról több dokumentumfilm szól, de még a bollywoodi filmipart is megihlette életútja. Alegbizarrabb feldolgozás egy képregényhez fűződik: a Helen Keller című sorozatban a főiskolás korú Keller olyan eszközt kap képességei javítására, amellyel nemcsak látni és hallani lesz képes, hanem olyannyira javítja a fizikai képességeit, hogy felbérelik az Egyesült Államok elnökének védelmére… A valóságos Helen Keller röviddel 88. születésnapja előtt elhunyt.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.