Petőfi csontjai vagy egy női váz?

Dénes Ida 2015. március 22., 17:28

Nemcsak a születési helye bizonytalan Petőfi Sándornak, hanem halálának körülményei is. Múlt héten egy 25 éves felfedezést melegítettek fel, állítván: most már biztos, hogy akkor nemzeti költőnk földi maradványaira bukkantak Szibériában.

Petőfi csontjai vagy egy női váz?
galéria

Magyarországon idén nemcsak a közmédia nagy csatornaváltási akciója színesítette nemzeti ünnepünket, hanem egy bejelentés is: Morvai Ferenc vállalkozó kínai DNS-vizsgálat alapján állítja, hogy az általa finanszírozott expedíció 1989. július tizenhetedikén egy olyan csontvázat talált,
amely most már teljesen biztosan nemzeti költőnké. A kutatást egyébként annak idején a 2012-ben elhunyt Kiszely István antropológus vezette, a tudós felesége mostanáig azt állította: a csontokat férje évekkel ezelőtt Nyugat-Európába menekítette az üldöztetések elől. A közel 26 esztendős bejelentést ugyanis nem övezte egyértelmű elismerés, sőt. Bár az expedíció tagjai már akkor állították, hogy Petőfi Sándor földi maradványaira bukkantak – mert több ponton találtak egyezést a költő testi jegyeivel (ilyenek például a jellegzetes szemfog és a térdkalács hiánya) –, ám a magyarországi szakértők nagy része – köztük a Magyar Tudományos Akadémia – nem hitt az állításoknak, és kijelentette: a talált csontváz egy nőé volt, ráadásul az oroszok 1849-ben nem is szállítottak hadifoglyokat Szibériába. Petőfi ugyanis állítólag hadifogolyként vetődött az 1989-as expedíció idején még a Szovjetunióhoz tartozó területre. Morvaiék kutatása szerint ugyanis a szabadságharc után oroszok hurcolták Szibériába Petőfit, így az végül a Bajkál-tó közelében, Barguizinban halt meg 1856-ban és nem a segesvári csatában lelte halálát Fehéregyháza mellett. A szibériai településen a mai napig beszélnek a faluban egy férfiről, aki verseket is írt. Sovány, középtermetű, bajuszos ember volt. Házastársi viszonyban élt a postamester lányával, akitől Alexandr nevű fia is született – jelentette be Morvai Ferenc március 13-án. Eleddig csak az biztos, hogy Erdélyben még nem találták meg Petőfi csontvázát. Feltételezések szerint közös sírban nyugszik a szabadásgharc hőseivel.

Hogyan halt meg?

Ám az is lehet, hogy a legismertebb magyar költő a távoli Szibériában lelte halálát. Egyes korabeli beszámolók szerint Petőfit menekülés közben a Héjjasfalva felé vezető úton, az Ispánkút közelében szúrták le. Kurka Mihály 48-as honvédhuszár elbeszélése alapján a költő a csata fő helyszínéhez közeli kukoricásban lelte halálát, ahol karddal oltották ki az életét. Az biztos, hogy 1849. július 31-én Bem 6000 fős serege a 12000 fős orosz haddal találkozott a Fehéregyháza és Segesvár közti völgyben, ahol egész napon át tartó csata után a magyarok vereséget szenvedtek. Petőfi Bem körül volt ló és fegyver nélkül; a vezér ezért délután egy órakor utasította, hogy hagyja el a csatateret. Később különböző pontokon látták a költőt, amint a harc folyását figyelte. Délután ötkor még látták Petőfit a Sár-patak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött. Egy Lengyel József nevű székelykeresztúri katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – ló híján – futva elindult. Meghalni állítólag nem látta senki.

Hitek és tévhitek a szabadságharc körül
Nem csak Petőfi halálával és maradványaival kapcsolatban él máig bizonytalanság. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc tévhiteket és legendákat is kitermelt az elmúlt 167 év során. Hermann Róbert történész szerint a mítoszteremtés már a „nagy év” napjaiban megindult, így született meg a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Nemzeti dalt szavaló Petőfi mítosza; így adott egy derék ponyvaíró Kossuth szájába imát a kápolnai csatatéren s egy másik az orsovai Duna-parton; s így lett a magyar szabadságharc talán legjobb hadvezéréből, Görgeiből Vörösmarty lantján „silány gazember, – ki e hazát eladta cudarul”. Fónagy Zoltán történész szerint az a kép is a romantikus képzelet túlzása, hogy Kossuth járja az Alföldet, és a zászlaja alá özönlenek a haza szabadságáért halni kész parasztok. Az sem valós, hogy a nemzet fiai a kormány felszólítására a haza oltárára helyezték (vagy a Nemzeti Múzeum lépcsőjére hordták) ékszereiket, pénzüket, arany és ezüst asztalneműiket. Máig él az a vélekedés, hogy ebből a pénzből öntötték a szabadságharc ágyúit, kovácsolták kardjait, élelmezték, ruházták a honvédsereget. Az igazság viszont az, hogy a segítség csekély volt és később hiábavalónak is bizonyult. A nyár végéig ugyanis nyolcszázezer forintnak megfelelő adomány gyűlt össze, ám a kormány kétszázmillió forintnyi papírpénzt nyomott, hogy a hadviselést finanszírozni tudja. Ráadásul később még ezt az összeget is ott felejtették a Kereskedelmi Bank pincéjében, amikor 1849 elején Debrecenbe menekültek…

A nagy expedíció

Nem kevésbé izgalmas a Petőfi maradványainak felkutatására szervezett expedíció története sem. Először is, a sajtóhírek szerint az expedíciót finanszírozó Morvai Ferenc kazánkovácsból lett vállalkozóvá. Miután megtalálták Petőfi feltételezett sírját, számos tesztet végeztek a csontokon. A Petőfi-bizottság elnöke, Morvai Ferenc szerint őt és munkatársait az elmúlt 26 év alatt számos támadás érte. Hogy igazukat bebizonyítsák, kérelmet nyújtottak be, hogy Petőfi szüleinek Fiumei úti sírkertben lévő kriptáját felnyithassák DNS-mintavétel céljából. Az engedélyt nem kapták meg. Majd Kondoroson több hektár területet felástak, hogy Petőfi István nevű öccsének sírját megtalálják, ám a csontok használhatatlannak bizonyultak. Végül Petőfi még élő leszármazottainak mintáit vetették össze a lelettel. Morvai ez alapján állítja, hogy 1:300 millióhoz az esélye annak, hogy a költő maradványait találták meg, mivel sanghaji orvosszakértői intézetben szakemberek végezték el atesztet, ami közel százszázalékos egyezést mutatott az élő emberektől begyűjtött mintákkal.

Kínai segítséggel dokumentumfilm és-könyv készül az expedícióról és a tesztekről, de P. S. - Titkok a barguzini csontváz körül címmel már megjelent egy kötet az ásatáson részt vett Borzák Tibor tollából is 2014-ben. A könyv érdekessége, hogy szerkesztője UV-lámpát csomagolt mellé, ennek segítségével vizsgálhatóak a kötet fotói.

Morvai Ferenc szerint a Petőfi-kutatás magyar ügy, ezért támogatást kért a kormánytól. A bizottság elnökének célja, hogy a talált maradványokat jövőre Petőfi szülei mellé temethessék. Egyelőre csak az a biztos a kormány és Petőfi kapcsán, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság meghirdette a Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor Programot. A felhívást március 15-én tették közzé, a program célja, hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítsék, ennek érdekében 50 ösztöndíjas fiatalt kifejezetten a szórványterületekre küldenek összesen 350 millió forintból. Petőfi földi maradványaival kapcsolatban pedig marad az iskoláskorunkban megtanult ködös, ám épp ezért izgalmas bizonytalanság.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.