Mióta állat az ember?

Nánó Csaba 2014. november 22., 12:52 utolsó módosítás: 2014. november 22., 12:54

Sokan beszének róla, kevesen ismerik – így foglalható össze röviden Darwin főművének, A fajok eredetének sorsa. Pedig az angol tudós munkája fektette le a modern evolúciós elmélet alapjait. Alapműve, A fajok eredete 155 évvel ezelőtt, 1859. november 24-én jelent meg.

Mióta állat az ember?
galéria

Charles Darwin 1809-ben született Shrewsburyben, 1882-ben halt meg a Kent megyei Down községben, a Westminster apátságban nyugszik. Edinburgh-ban orvosnak tanult, majd apja kívánságára átiratkozott a Cambridge-i Egyetemre, ahol teológiai tanulmányokat folytatott. Itt ismerkedett meg J. S. Henslow-val, a botanikus pappal – ami sorsdöntő lesz karrierjére nézve.

Darwin az egyetemet 1831-ben végezte, éppen akkor, amikor elindult föld körüli útjára a Beagle nevű háromárbocos. Henslow ajánlotta be kapitánynak, és a hajó 1831. december 27-én kifutott öt évig tartó útjára. A hajó orvosa, egyben természetkutatója megbetegedett, helyét Darwin foglalta el, ő foglakozott a gyűjteményekkel és a feljegyzésekkel. A hosszú út teljesen átalakította. Hamarosan elvette feleségül első unokatestvérét, Emma Wedgwoodot, aki az évek során összesen 10 egészséges gyermeket szült. Ugyanabban az évben jelent meg Darwin első műve a Beagle által meglátogatott országok geológiájára és természetrajzára vonatkozó kutatásokról, később A Beagle utazása címen több kiadást is megért. Egyébként Darwin összesen több, mint egy tucat könyvet írt a legváltozatosabb témákról: rákokról, kúszónövényekről, orchideákról, önmegtermékenyítő virágokról és hasonlókról. Evolúciós írásai közül A fajok eredete mellett Az ember származása a legközismertebb.

Honnan eredünk?

A fajok eredete végleges formáját több mint egy évtizednyi munka után érte el. 1842-ben feljegyzéseket készített Varieties and Species címmel, ez csupán 35 oldalnyi ceruzával írt szöveg volt. Darwin gyomorbetegsége ebben az időben súlyosbodott, és attól tartott, hogy meghal, mielőtt publikálni tudná a teljes művet. Így 400 angol fontot tett félre arra az esetre, hogy ha esetleg meghalna, nyomtassák ki a könyvet. 1844-ben született egy később „első vázlat” néven ismertté vált kézirat, amely 230 oldal hosszú. 1859-ben jelent meg A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben című mű. A könyv végül hat kiadást élt meg, az első és a hatodik között Darwin jelentős változtatásokat eszközölt a szövegen, sőt, a hatodik kiadás – valaki ezt is kiszámolta – 29 százalékban tér el az elsőtől. Magyarul először 1873-ban jelent meg A fajok eredete a természeti kiválás útján címmel, Dapsy László fordításában, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiadásában.

A fajok eredete elsősorban nem azt mutatja ki, hogy a fajok természetes kiválasztással keletkeznek, hanem egyrészt azt, hogy változnak, másrészt, hogy a különböző fajok egymással leszármazási kapcsolatban állnak. Egyszerre cáfolja tehát a fajok változatlanságának elvét és a külön teremtés elméletét. Utóbbi miatt a darwini elmélet a megszületésének pillanatától kezdve a mai napig a legkülönfélébb vallásos színezetű támadások célpontja. Pedig Darwin nem volt ateista, hanem – ahogyan Thomas Huxley jellemezte – agnosztikus volt, vagyis olyan személy, „aki szerint az emberi elme nem tudhatja meg, van-e Isten vagy más végső ok az anyagi jelenségen túl”. Vallotta, hogy a tudomány célja az anyagi jelenségek jellemzése, és nem más.

A darwini elmélet

A széles körben elterjedt tévhittel ellentétben a darwini evolúció nem foglalkozik az élet eredetével. Darwin utal elméletének korlátaira is. A fajok eredete zárószavában tulajdonképpen elismeri az isteni teremtést: „Nagyszerűség van ebben a felfogásban, amely szerint a Teremtő az életet a maga különböző erőivel eredetileg csak néhány vagy csak egyetlenegy formába lehelte bele. Ily módon az élet keletkezésének témáját nyitva hagyta további meggondolások számára.” Sokan ma is Darwin bűnének és az evolúcióelmélet korlátjának tekintik azt, hogy az evolúció elmélete valójában csak a tudományos műveltséggel már eleve rendelkezők, illetve a tudomány magyarázati módszereit eleve ismerők és elfogadók számára hozzáférhető. 

A darwinizmus lényege, hogy több egyed születik, mint amennyi felnőhet és szaporodhat, ez a létért folyó küzdelemhez és kiválasztáshoz vezet. Ebben az egyedileg eltérő, örökletes változatok eltérő mértékben sikeresek. Az örökletes eltérések a folyamatos kiválasztás révén felhalmozódnak, ami adaptációkat (a túlélést és a szaporodást segítő jellegeket) hoz létre. Az evolúció egyik legalapvetőbb jelensége a fejlődés, a komplexitás növekedése, vagyis az egyre bonyolultabb élőlények létrejötte. Ami nem azt jelenti, hogy a fajok módosulnak – ahogyan erre Darwin is számos helyen emlékeztet. Még kevésbé van törvény arra, hogy a módosulás növelje az élőlények fejlettségét. Módosulás akkor következik be, ha „a természet háztartásában” új helyek nyílnak meg. A módosulás jellegéről pedig általánosságban csak annyi mondható, hogy az adott körülmények között – a vetélytársakkal összehasonlítva – túlélési sikerhez vezet. Sarkítottan fogalmazva: a darwini elmélet nem a kozmikusan értelmezett evolúcióról, hanem – címének megfelelően – „csupán” a fajok eredetéről szól.

Darwin-díj
Darwin nevét ma nemcsak a tudomány őrzi, hanem a popkultúra is. A legismertebb tisztelgés a neten szerveződött Darwin-díj projekt. A posztumusz elismerést azok kapják, akik saját hülyeségük miatt halnak meg (például azért, mert nekifutnak egy felhőkarcoló felső emeletén levő ablaknak, hogy kipróbálják annak törésbiztosságát). A díj indoklása szerint ezek az emberek növelik az emberi faj túlélési esélyeit azáltal, hogy meghalnak, és nem örökítik tovább a génjeiket.

Majomper

Az evolúcióelméletet ért támadások Darwin halála után is folytatódtak. Erre a legjobb példa az 1925-ös daytoni majomper: a vádlottak padjára természetesen nem egy csimpánz, hanem egy darwinista tanító került, akinek bűne az volt, hogy az evolúcióelméletet is megismertette tanítványaival. Az eljárást egy Tennessee államban abban az évben hozott törvény alapján indították el, amely kimondta: a Biblia tanításaival ellenkező eszméket nyilvános iskolákban tilos tanítani, az evolúció elméletét istenkáromlásnak tartották. A jogszabály első áldozata a 24 éves John Thomas Scopes biológiatanár lett, aki ellen azért emeltek vádat, mert a darwini tanokra hivatkozva azt állította, hogy az ember a majomtól származik. A Rhea megyei bíróság előtt a vád fő képviselője William Jennings Bryan, az 1913–15 közti külügyminiszter, a védő Clarence Darrow ügyvéd volt. A világszerte hatalmas felháborodást keltő ítélet Scopest vétkesnek mondta ki, bár csak 100 dollár pénzbüntetésre ítélték. A tennessee-i legfelsőbb bíróság viszont megsemmisítette a döntést. Ám ez nem a darwinizmus győzelme volt, csak megengedte, hogy a tanár a meggyőződése szerinti legjobb elméletet tanítsa. Az evolúció oktatásának tilalma 1967-ig érvényben maradt Tenessee-ben. Stanley Kramer 1960-ban Aki szelet vet címmel filmen hatalmas sikerrel dolgozta fel a majomper történetét

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.