Ketten a csillagok között

Az amerikaiakon kívül valószínűleg mindenki más bolondnak hitte John F. Kennedy elnököt, amikor az 1961. május 25-i kongresszusi beszédében megígérte, hogy az Egyesült Államok még az évtized végéig embert juttat a Holdra, és az asztronautát „onnan biztonságban vissza is hozza”. Optimista bejelentését az amerikai elnök akkor tette, amikor egy kisebb számítógép szekrényméretű volt, és még egy évet kellett várni az első kazettás magnók megjelenéséig. Nem beszélve arról, hogy a második világháború alig 17 éve ért véget, Európa addigra ki sem heverte sebeit. Látszólag a nagy szovjet birodalomnak meg sem kottyant, hogy a háborúban elvesztette lakosságának 15 százalékát, és a hétköznapi szovjet ember szinte földönfutóvá vált. Űrhajózás terén mindenesetre megelőzték az amerikaiakat, és gyakorlatilag a szovjet űrsikerek ellensúlyozására mondta Kennedy, amit mondott, és indította útnak az Apollo-programot.

A holdraszállást azonban jó néhány lépés megelőzte: az amerikaiaknak nem voltak űrrepülési tapasztalataik, így tudósaik és mérnökeik csak elméletileg tudták, hogy a Holdat el lehet érni. Az űrutazás lehetőségének igazolására több programot indított a NASA: ezek közül 1961. december 7-én jelentették be a Gemini–program elindítását.

A programhoz új, kétüléses Gemini űrhajókat fejlesztettek ki, amelyekből két, személyzet nélküli tesztpéldányt és tíz, emberekkel a fedélzetén repülő példányt bocsátottak fel Cape Canaveralről, a Titan II hordozórakétával.

A két, emberek nélküli tesztrepülést követte a Gemini 3 kilövése 1965. március 23-án. Ennek kabinjában utazott először két űrhajós egyszerre. (Később az Apollókon már hárman utaztak). A legénység John Young pilótából, és Virgil Grissom parancsnokból állt. Utóbbi 1967. január 27-én az Apollo–1 indulása során az űrhajóban kiütött tűzben vesztette életét társaival, Edward White és Roger Chafee űrhajósokkal együtt.

A repülésen kipróbálták a Gemini űrhajó rendszereit, és először végzett emberszállító űrhajó pályamódosítást.

Kennedy elnök jóslata mindössze négy évvel a Gemini 3 repülését követően beteljesedett: 1969. július 16-án az Aldrin-Armstrong-Collins hármas elérte a Holdat, közülük az első két űrhajós, először az emberiség története során, leszállt egy idegen égitesten.