Fordított eszmei út

Nánó Csaba 2014. december 19., 17:11

Hetven esztendeje, 1944. december 24-én végezték ki a nyilasok Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus-publicistát, a második világháború alatti antifasiszta mozgalom egyik legjelentősebb alakját.

Fordított eszmei út
galéria

Bajcsy-Zsilinszky Endre életének legérdekesebb vonulata, hogy a szélsőjobboldali radikalizmustól, a fajvédelem eszméjétől indulva jutott el a polgári ellenzékiek álláspontjáig, és lett a nemzet mártírja.

1886-ban Szarvason dr. Zsilinszky Endre földbirtokos és gimnáziumi tanár gyermekeként látta meg a napvilágot. Békéscsabán járt gimnáziumba, majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karára felvételizett. Ösztöndíjjal megjárta Lipcsét és Heidelberget, majd államtudományból, később jogtudományból is doktorátust szerzett.

 A hős katona

Az első világháború előtti években furcsa esetről számoltak be a híradások: Endre és öccse, Gábor, máig tisztázatlan körülmények közepette egy gyilkosságot követtek el. A történet a következő: Áchim L. András parasztpárti politikus bíráló cikket írt idősebb Zsilinszky Endréről. A két testvér felkereste a politikust békéscsabai otthonában, a dühös szóváltás végül tettlegességig fajult, mire a fiatalabb Bajcsy-Zsilinszky, Gábor védelmében Endre pisztolyával halálosan megsebesítette a férfit. A Zsilinszky-fivéreket végül felmentették a gyilkosság vádja alól...

Az első világháború kirobbanásakor Zsilinszky azonnal frontszolgálatra jelentkezett, és több éven át harcolt a Monarchia zászlaja alatt. A későbbi politikus előbb a szerb, majd az olasz, 1916-tól pedig az orosz hadszíntérre került, ahol súlyosan meg is sebesült. A fronton mutatott hősiességéért 1925-ben vitézi címet nyert, ennek alkalmából bővítette ki vezetéknevét az édesanyjától származó Bajcsy előtaggal.

1919-ben megalapította a Szózat című lapot, a politikában pedig a Gömbös Gyula által vezetett szélsőjobboldali frakció felé orientálódott. Zsilinszkyt 1922-ben, az Egységes Párt színeiben nemzetgyűlési képviselőnek választották, a bethleni konszolidációt jobbról bíráló publicista azonban hamarosan követte az ellenzékbe vonuló Gömbös Gyulát, aki 1923-ban megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot, vagyis a Fajvédő Pártot. Az évtized végéig a politikus radikális hangnemben – gyakran antiszemita éllel – politizált, és ellenzéki szellemiségben vezette a Vitéz, a Magyarság, majd az Előőrs című lapot is.

1930–31 során aztán megszületett Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja, mely 1936-ban fuzionált Eckhardt Független Kisgazdapártjával. Ebben a periódusban újságíróként teljes mértékben elutasította a nemzetiszocialista Németország ideológiáját.

A Gestapo célkeresztjében

Bajcsy-Zsilinszky 1939-ben kisgazda színekben lett ismét az országgyűlés tagja, ötéves mandátuma alatt pedig az antifasiszta ellenzék vezéralakjává nőtt. Komoly érdemei voltak a Jugoszláviával kötött örök barátsági egyezmény tető alá hozásában, miután 1940 során több alkalommal is látogatást tett Belgrádban. Az 1942 januárjában végrehajtott újvidéki mészárlást követően Bajcsy-Zsilinszky Endre a Parlamentben követelte a gyalázatos incidens kivizsgálását és a vétkesek bíróság eléállítását.

Politikusi és újságírói tevékenységére korán felfigyelt a Gestapo: Magyarország 1944. március 19-én német megszállását követően az elsők között volt, akiket a nácik „megkerestek.” Fél évet fogságban töltött, majd Szálasi Ferenc hatalomátvétele után elvállalta a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökségét és a fegyveres ellenállás megszervezését. November 23-án azonban elfogták, és Sopronkőhidán tartották őrizetben. Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki politikai karrierje során – sokakkal ellentétben – a szélsőjobboldali radikalizmustól jutott el a nácizmus feltétlen elutasításáig, a nyilasok 1944. december 23-án kötél általi halálra ítélték, másnap pedig a sopronkőhidai börtönben fel is akasztották.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.