Egyesülés, mindenek felett

Nánó Csaba 2015. október 07., 20:31

Negyed évszázada, 1990. október 3-án mondták ki Németország újraegyesítését, amikor a keleti területek a nyugatiakhoz csatlakoztak. Az előzményekben jelentős szerepet játszott Magyarország is.

Egyesülés, mindenek felett
galéria

Az 1989-es nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon, Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt. Az NDK-polgárok „megszállták” az NSZK budapesti, varsói, prágai és kelet-berlini külképviseleteit. A berlini fal megnyitásáig Magyarországon és Ausztrián keresztül közel 60 ezren távoztak az NSZK-ba. Az NSZK varsói követségére menekült 600 keletnémet személy szintén Nyugat-Németországba utazhatott. Ez a „népvándorlási” hullám gyakorlatilag megalapozta a két Németország egyesülését.

Leomlik a Fal

Sokan úgy tartják, az első tégla a soproni Páneurópai Piknik és a magyar–osztrák határ megnyitása után került ki a falból, mivel Horn Gyulának és Alois Mocknak köszönhetően még 1989-ben több ezer NDK-állampolgár távozhatott a Német Szövetségi Köztársaságba. Bár Honecker kísérletet tett arra, hogy Moszkvában intervenciót eszközöljön ki a „szocializmust eláruló” magyarok ellen, Gorbacsov elutasította a brezsnyevi doktrínát, és engedte, hogy a németek maguk rendelkezzenek sorsukról. A cserben hagyott NDK-s pártvezetés tehát tehetetlenül figyelhette, ahogy tízezrek hagyják el otthonaikat. A krízis nyomán októberben megbukott Honecker, november 9-én a tüntetők ledöntötték a Berlint kettéválasztó falat. A berlini fal tehát 28 év után – immár nem csak képletesen – leomlott!

Újra együtt

1990. október 3-án jelentették be Németország újraegyesítését, ezzel a korábbi szocialista blokkhoz tartozó Német Demokratikus Köztársaság hivatalosan is csatlakozott a Vasfüggöny túloldalára került Német Szövetségi Köztársasághoz. A nevezetes bejelentés véget vetett a német állam 45 éves megosztottságának, szimbolikusan pedig a hidegháborút is lezárta, hiszen ezek a területek a szovjet-amerikai szembenállás során mindvégig kulcsfontosságúak maradtak.

Miután a náci Németország elveszítette a második világháborút, a szövetséges hatalmak megszállási zónákra osztották a német területeket, és külön Berlint, később pedig, a hidegháborús konfliktus nyomán ezekből az övezetekből egymástól független államokat hoztak létre. A brit, francia és amerikai zóna egyesítése nyomán 1949 májusában megszületett a Német Szövetségi Köztársaság, erre válaszul pedig októberben, Sztálin bábáskodása mellett, megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Miután az Egyesült Államok és a Szovjetunió a hidegháborúval egy újabb világégés szélére sodorta Európát, a két német állam stratégiai szempontból kulcspozícióba került; a nyugati hatalmak ezután úgy tekintettek az NSZK-ra, mint egy védőfalra, mely megvédi őket a szocializmustól, az NDK feladata pedig a kelet-európai szovjet hegemónia biztosítása lett.

Német–német ellentétek

Bár 1990. október 3-a a felhőtlen ünneplés napja volt, a kemény munkát hozó mindennapok során a fejlettebb nyugati és az elmaradottabb keleti régiók közötti ellentét hamarosan megkeserítette az újraegyesült Németország életét, a regionális különbségekből eredő konfliktust pedig máig sem sikerült leküzdeni. Ahogy a keletnémet születésű Angela Merkel kancellár 2009-ben mondta, az egyesítés folyamata még mindig nem ért véget, a külön töltött négy évtized valószínűleg még hosszú ideig éreztetni fogja hatását a társadalomban.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.