Egy reneszánsz gondolkodó

Nánó Csaba 2014. augusztus 28., 22:36
Egy reneszánsz gondolkodó
galéria

 

Minden középiskolás gyereknek illik tudni, hogy Janus Pannonius volt az első – név szerint is ismert – magyar költő. Bár ez elég egyértelműen hangzik, előfordult már vetélkedőkben, hogy a kérdésre: ki volt Pannonius, olyan válasz érkezett, hogy Pannonia névadója. És az illető válaszadó rég nem volt már óvodáskorú.

Akkor ki is volt az 580 éve született Janus Pannonius? Csezmiczei János néven a Dráva-menti, azóta már eltűnt Csezmice községben jött a világra 1434. augusztus 29-én. Habár Horvátországban született, Nagyváradon tanult, ahol anyjának, Vitéz Borbálának testvére, Vitéz János volt a püspök. Vitéz volt Mátyás király nevelője, egyben a magyar humanizmus megteremtője, aki nemcsak az egyház első embere volt, hanem az egész magyarországi politika irányítója is. Janus Pannonius a kor szokásának megfelelően felvett antikizáló humanista név. Apja, Csezmiczei Pál, a hagyomány szerint asztalos volt, aki fiatalon itthagyta a földi létet. Jánost tizenhárom éves koráig özvegy édesanyja, a Szilágyiakkal és Hunyadiakkal rokon Vitéz Borbála nevelte és taníttatta. Mivel összesen négy gyermeket kellett ellátnia és nevelnie, Borbála boldogan bízta a korán tehetségesnek bizonyuló János költséges külföldi taníttatását testvérére, Vitéz János püspökre. Nevelője Ferrarába küldte tanulni, Guarino Veronese magániskolájába, ahol a korabeli itáliai ifjúság színe-java tanult. Guarino nemcsak latinra, de görögre is tanította a fiatalokat, Jánosban pedig hamar kibontakozott a költői szellem. Később jogot tanult Padovában, a kánonjogot négy év alatt, meglepő gyorsasággal végezte el. Tanulmányai befejeztével itáliai útra indult. 1454–1455 telét Magyarországon töltötte, ekkor születtek meg első pannóniai tárgyú elégiái.

Hunyadi Mátyás trónra lépését követően Jánost hazahívták rokonai, és egyenesen a királyi udvarba került. Mátyás felismerte, hogy az új ország építéséhez jól képzett emberek kellenek, az Itáliában tanult fiatalember pedig egyike volt kora legműveltebb és legképzettebb embereinek. A királyné kancellárja, majd királyi kancellár volt, az udvari hivatalok vezetője. Miután rokona, Vitéz János bíboros, prímás, esztergomi érsek az egyház hazai vezetője lett – Mátyás után az ország második embere és a politika jelentős irányítója –, Janus Pannoniust pécsi püspöknek nevezték ki.

Janus élete nagy részét betöltötte a politika, de nem hagyta abba költői munkásságát sem. Kétségeit, bánatait, élete szép és árnyas oldalait, vágyódását a napfényes Itáliába meghitt hangú költeményekben fejezte ki. Közben százszámra írt csipkelődő epigrammákat is.

1466-ban tüdőbaj támadta meg. 1472. március 27-én egy súlyos hűlést követően Medveváron hunyt el.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.