Déry Tibor, az avantgárd kommunista

Nánó Csaba 2014. október 19., 09:55

Ki gondolta volna, hogy a mai napig sikeres Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról szövege kommunista rendelésre készült? A 120 éve született Déry Tibor eredetileg Aczél György kultuszminiszter utasítására írta a hippimozgalmat, az amerikai imperializmust elítélő művet. Nem az ő hibája, hogy a musical zenéje fiatalok tízezreinek lett kedvence.

Déry Tibor, az avantgárd kommunista
galéria

 

Az 1894. október 18-án született Déry Tibor jómódú polgári család gyermekeként Budapesten látta meg a napvilágot. Édesapja ügyvéd, édesanyja egy gazdag osztrák család sarja volt. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után egy évet töltött nyelvtanulással St. Gallenben. 1913-tól 5 éven keresztül tisztviselőként dolgozott a Nasici Rt.-nél, először az erdélyi Galócáson, majd Budapesten. A munka nem terhelte meg túlságosan a fiatal Déryt, bőven volt ideje az írással is foglalkozni. 1917-ben Lia című kisregényével az Érdekes Újság pályázatán keltett feltűnést. Verseit és novelláit a Nyugat közölte, ekkoriban kezdődött avantgardista lázadásának másfél évtizedes korszaka.

Apja öngyilkos lett, ő meg kommunista

1919. március 21-én az antant hatalmak által küldött ultimátum hatására – amely a román közigazgatás kiterjesztését írta elő a Tisza vonaláig – Budapesten lemondott az addigi polgári demokratikus koalíciós kormány, a gyengülő szociáldemokraták pedig bevonták az addigra a munkások körében megerősödött Kommunisták Magyarországi Pártját a hatalomba: a két párt egyesült és kikiáltották a Tanácsköztársaságot, létrejött a proletárdiktatúra. Ténykedésük következtében a Déry-család gyakorlatilag földönfutóvá vált: elvették házaikat, vagyonukat, a családfő, Déry Károly öngyilkos lett. Ám ez sem akadályozza meg a 25 éves Tibort, hogy belépjen a kommunista pártba, mi több, a munkásmozgalom modern hangú költőjének tartották már akkor.

A Tanácsköztársaság bukása után Déryt rövid időre letartóztatták, majd szabadulása után külföldre emigrált. Bécsben tartott rövid pihenőt, utána bebarangolta Németországot, Franciaországot, Spanyolországot. Irodalmi útkeresés is jellemzi ezt a korszakát, Bécsben például Kassákékhoz csatlakozik, de Kassák nem elég modern neki, és nem tartja eléggé forradalminak sem. Déry ekkoriban közelebb áll az anarchistákhoz, mint a kommunistákhoz, a német majd a francia avantgard csodálója, ez jobban kifejezi a maga háborgásait.

1926-ban az olaszországi Perugiában találjuk, ahol megírta Az óriáscsecsemő című művét, amely a magyar avantgárd egyik kiemelkedő darabja. Még ugyanabban az évben hazatért, vadul hangzó szabad versekkel jelentkezett. Erotikus tárgyú kisregényét, a Liát, folytatásokban a Nyugat is leközölte, de a mű hangvétele miatt közszeméremsértésért perbe fogták Déryt. A kirótt büntetés elől ismét külföldre menekült, felvéve örökségét, egy bérház vételárát. A pénzt Monte-Carlóban egyetlen éjszakán elrulettezte, időközben anyja kifizette a súlyos pénzbüntetést, amit kiróttak rá.

A befejezetlen mondat

Déryből időnként előtört az anarchista énje: 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund-felkelésként elhíresült nemzetszocialista puccskísérletben, amikor is a lázadók meggyilkolták a menekülő Engelbert Dollfuss osztrák szövetségi kancellárt is. A felkelést – amit állítólag Hitler tervezett meg – még aznap elfojtották. Irodalmilag is jelentős év volt ez Déry életében: puccs ide vagy oda, arra is szánt időt, hogy elkezdje írni A befejezetlen mondat című háromkötetes regényét, amelyet három év múlva fejezett be. A kor nagy, összefoglaló regényét akarta megírni, azt a polgári világot, amelyben felnőtt, körülötte azt a társadalmat, amelyet megismerni vélt. A mű valamiféle elegye lett Marcel Proust és Thomas Mann remekeinek, elsősorban Az eltűnt idő nyomában, valamint A Buddenbrook-ház és A varázshegy című műveiknek. Azonban Proust és Mann stílusa egyben nem fér meg: a modellek egybeolvasztása előadásbeli zűrzavart vont maga után, A befejezetlen mondat agyonzsúfolt és alig-alig áttekinthető lett. Az igen nagy terjedelmű regényre egy évtizedig kiadót sem talált az író, de Déry szerencséjére Illyés Gyula kéziratban megismerte és lelkes hangú beszámolót írt a műről. Igaz, nehezen elképzelhető, hogy
Illyés valóban végigolvasta a szövegrengeteget, és az sem valószínű, hogy ha lett volna türelme végigolvasni, akkor annyira tetszett volna neki, mint ahogy lelkesedett érte. De a barát a bajban az igazi, Illyés Gyula szava pedig akkoriban igen súlyosan nyomott a latban.

1945-ben hivatalosan is belépett a kommunista pártba, és beválasztották a Magyar Írószövetség vezetőségébe is. 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956–1957 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott.

Képzelt riport

Déry Tibor életének alkonyán még egy jelentős eseményre került sor: 77 évesen megírta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című művét. Az aggkorú szerző a hírekben olvasott az amerikai eseményről, ahol egy hatalmas Rolling Stones-bulin (majdnem fél millió rajongó volt kíváncsi rá), a rendezvény biztosítására szerződtetett Hell’s Angels (Pokol Angyalai) elnevezésű motoros banda halálra vert egy fekete bőrű fiatalt. A történet szerint ebbe a világba csöppen bele két magyarországi zsidó fiatal, 56-os menekült, Eszter és József. A bibliai nevekkel megáldott főhősök barangolásaik során amúgy elveszítik egymást (a könyv és az előadás egyik fő motívuma Eszter keresése), ebből következnek a bonyodalmak. Akad Déry művében – akárcsak az amerikai valóságban - egy gyilkosság, sok „szabad szerelem” és töménytelen kábítószer. Mire Presser Gábor 1973-ban megírta a zenét, Adamis Anna a szöveget, és a művet a Vígszínházban bemutatták, az Államokban már nagyjából lecsengett a hippimozgalom, Magyarországon pedig akkoriban vette kezdetét a csöves korszak. Déry, állítólag a kor egyik kultúrvezetőjének, Aczél György miniszternek személyes kérésére, a hippi kultúra kritikájaként írta művét, amolyan figyelmeztetőnek szánva, hogy a rohadt kapitalista világban mik meg nem történnek. Soha nem lett volna ekkora visszhangja a Képzelt riportnak, ha az alig 25 éves Presser nem szolgál melléje ilyen remek zenei körítést.

Az író 1977. augusztus 18-án Budapesten hunyt el, a tiszteletére létrehozott Déry Tibor-díjat először 1984-ben adtak át.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.