Bartók, akiről kisbolygót is elneveztek

Nagyszentmiklóson, az egykori Torontál (jelenleg Temes) megyében született 1881. március 25-én. Édesanyja, Voit Paula, német származása ellenére magyar szellemben nevelte gyermekeit, Bélát és Erzsébetet. Tanítói oklevéllel rendelkezett, a nagyszentmiklósi iskolában tanított. Édesapja, idősebb Bartók Béla fiatalon, 32 éves korában hunyt el.

A gyermek Bartók Béla visszahúzódó természetű volt, zenei érdeklődése korán jelentkezett. Kétéves elmúlt, mire beszélni kezdett, de az éneket, a zenét már előbb is feszült figyelemmel hallgatta. „Első tanítóm édesanyám volt” – vallotta.

Az apa korai halálát követően az állandó költözés évei következtek: Nagyszentmiklós után Nagyszőlős, Nagyvárad, Pozsony, Beszterce, majd újra, ezúttal már végleg Pozsony következett.

1899-ben sikeresen felvételizett a pesti zeneakadémiára, 1901-től a zeneakadémia zongora és zeneszerzés szakát párhuzamosan végezte.

A 20. század eleje Bartók életében jelentős változásokat hozott: felfedezte a különbségeket a paraszti népzene és az általa mindaddig népdalnak hitt népies műdal között. Egyre több időt szentelt a népzenei gyűjtéseknek, az akkori technika lehetőségeit kihasználva fonográffal járta a falvakat. 1906-ban Kodály Zoltánnal közösen írt Magyar népdalok – énekhangra és zongorára, húsz feldolgozást magába foglaló művével új alkotói korszaka indult. Ugyanekkor kezdődött el tudósi munkája. Eleinte a magyar, majd a környező népek zenéjét is gyűjtötte, s csakhamar zenéjében is megjelentek ezek a motívumok. Első nagyobb zeneszerzői sikerei is hamarosan beköszöntöttek: 1917-ben mutatták be A fából faragott királyfit, rá egy évre pedig A kékszakállú herceg várát. 1923-ban Budapest egyesítésének ötvenedik évfordulójára a város darabot rendelt tőle: megszületett a Táncszvit. Külföldi koncertjein többek között megismerkedett Igor Stravinskyvel és Maurice Ravellel. Angliában, Hollandiában és Németországban turnézott, az Egyesült Államokba, majd a Szovjetunióba is eljutott.

1938-tól kezdődően a nemzeti szocializmus európai és magyar felerősödésével párhuzamosan érlelődött meg benne a kivándorlás gondolata. 1939 decemberében meghalt édesanyja, így 1940 tavaszán amerikai hangversenykörútján végleg elhatározta, hogy hosszabb időre az Egyesült Államokba utazik. Októberben még fellépett Budapesten, négy nappal később elutazott. Ideiglenesen az Egyesült Államokban telepedett le.

Leukémia következtében hunyt el New Yorkban 1945. szeptember 26-án. Temetésén mindössze tíz ember vett részt. Földi maradványait 1988-ban vitték Magyarországra, és helyezték örök nyugalomra Budapesten a Farkasréti temetőben.

Bartók Béla nevét viseli a Merkúr bolygó egyik krátere, valamint a 4132 Bartók nevű kisbolygó.