A tudattalan ismerője

EN-összeállítás 2015. július 26., 19:19

Carl Gustav Jung eszméi máig népszerűnek számítanak, a 175 éve született svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus maradandót alkotott. Életműve rendkívül sokrétű, orvos, pszichiáter, vallások és álmok kutatója volt, akit kortársai is elismertek.

A tudattalan ismerője
galéria

Carl Gustav Jung a svájci Kesswilben született 1875. július 26-án, szülei negyedik, de egyedüli életben maradt gyermekeként. Paul Achilles Jung szegény lelkészcsaládból származott, maga is kálvinista pap volt, felesége Emilie Preiswerk viszont gazdag svájci, szintén lelkészcsaládban nőtt fel. Anyja személyisége kora gyermekkorától meghatározta Jung nőkhöz való viszonyát, bizalmatlanságát, mivel Emilie igen instabil és misztikus lelkülettel rendelkezett. A fiatal Carl Gustav maga is ambivalens módon viszonyult a külvilághoz: hol lenyűgöző karakterűnek tartották, hol meg túl csendesnek.

Bázelből a nagyvilágba

A család még Jung gyerekkorában Bázelbe költözött, ahol aztán iskoláit is végezte. Eredetileg archeológus szeretett volna lenni, de a bázeli egyetemen erre nem nyílt lehetősége, így döntött az orvosi hivatás mellett. Képesítése megszerzése után a pszichiátria kezdte komolyan érdekelni, de egyúttal filozófiai és spirituális témákban is kutakodott. Doktori disszertációját is az okkult jelenségek pszichológiájából szerezte.

Zürichben a skizofrénia szakértőjeként számon tartott Eugen Bleuler asszisztense lett. Bleuler kérésére szóasszociációs vizsgálatokat végzett. Megkérte a kísérleti személyeket, hogy a bemutatott szavakra az első eszükbe jutó szóval reagáljanak. Jung leírta a válaszokat, valamint a válaszadásig eltelt időt. Jung szerint ha valaki az átlagosnál lassabban ad választ egy szónál, akkor az különleges jelentőséggel bír az egyén számára, és az az elfojtás által a tudattalanban tartózkodik, ezek a komplexusok. A szóasszociációs vizsgálatok eredményei egyértelműen beleillettek Sigmund Freud osztrák neurológus, pszichiáter Jung által is ismert elméletébe, ám ez nagy dilemma elé állította a fiatal Jungot: felvállalja az akadémiai körökből kitaszított Freud tanait, vagy hagyja figyelmen kívül azokat? Végül nyíltan kiállt Freud mellett, és 1906-ban Freud és Jung levelezni is kezdtek. 1907-ben személyesen is találkoztak, s ez az alkalom állítólag annyira jól sikerült, hogy a két pszichiáter 13 órán keresztül folyamatosan beszélgetett. Egyes értelmezések szerint Freud a pszichoanalízis nem zsidó terjesztőjét látta Jungban, míg Jung apafiguraként tekintett Freudra, de nem értett egyet vele a szexualitás hangsúlyozásában.

1913-ban barátságuk megszakadt, Jung saját iskolát alapított, amit – Freud pszichoanalízisétől való eltávolodás jeleként – analitikus pszichológiának, illetve komplex pszichológiának nevezett el. Kitágította a tudattalan fogalmát, e szerint az emberiség közös kulturális-mitológiai öröksége, a kollektív tudattalan is része az egyénnek. Közben felmondta zürichi állásait is, előadásokat tartott, idejét az írásnak, az utazásnak, a magánpraxisának és a kutatásnak szentelte és megkezdte híres háza, a Bollingenben található Torony építését. Jung ugyanis olyan lakhelyet akart létrehozni, amely kifejezte legbensőbb gondolatait és megfelelt az ember ősi érzéseinek. Az 1940-es évek közepén két infarktusa is volt, ezért 1947-ben visszavonult bollingeni tornyába. 1961. június 6-án halt meg küsnachti otthonában.

Carl Gustav Jung 1903-ban elvette feleségül Emma Rauschenbachot, akitől öt gyereke született. A frigy Emma 1955-ös haláláig tartott. Házasságuk alatt viszont Jungnak több kapcsolata is volt, ezek közül a Sabina Spielreinnal és Toni Wolff-fal folytatott viszony a legismertebb. A 2011-es hollywoodi film, a Veszélyes vágy (A Dangerous Method) című David Cronenberg-alkotás például a Sabina Spielrein, Freud és Jung szerelmi háromszöget boncolgatja.

Iskolateremtő

Jung nevéhez kötődik számos széles körben elterjedt pszichológiai fogalom. Ilyen az archetípus, egyéni és kollektív tudattalan, extra- és introverzió, animus, anima, árnyékszemélyiség, szinkronicitás. Jung a lelki fejlődést sajátos individuációs útnak írta le, melynek az általa meghatározott állomásai minden terápiás folyamatban felbukkannak, de minden egyes embernél másképpen, ki-ki saját egyéniségének és életútjának megfelelően.

A Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület tájékoztatása szerint Jung maradandót alkotott az álomértelmezés területén is. „Freudtól eltérően ő az álomban nem csak vágyteljesítést látott. Nyitottabb volt a misztika, a vallások, a transzcendens rendszerek felé. Elsőként fogalmazta meg azt a véleményt, hogy a mélylélektan – azaz a tudattalan létezését elfogadó és azt tekintetbe vevő pszichológia – alkalmas a pszichózisok (a neurózisoknál súlyosabb pszichikus sérülések) gyógyítására is. Hosszú élete és munkássága során Jung számos jelenség magyarázatát találta meg az analitikus pszichológia eszközeivel, megfejtette például az alkímiai folyamatok lélektani vonatkozásait, feltárta az UFO-jelenség pszichológiai hátterét. Jung komplex pszichológiája örvendetes módon egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, ugyanakkor ezáltal a felhígulás, a helytelen használat veszélye is megnőtt. Jung analitikus pszichológiája megfelelő kezelés mellett szinte minden pszichikus probléma orvoslására alkalmas”.

Nagyon termékeny író volt, bár több munkája csak halála után jelent meg. Írásai és előadásai nem csak a pszichiátriára voltak befolyással, hanem a filozófia, antropológia, archeológia, irodalom és valláskutatás is használja nézeteit. Egyes értelmezések szerint a pasztorálpszichológia, vagyis az egyházi lélekgondozás is tőle ered.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.