Pars Krisztián, a verhetetlen

Csinta Samu 2014. augusztus 23., 13:47

Egy arany- és bronzérmet „termett” a 27 fős magyar csapatnak a Zürichben rendezett 22. atlétikai Európa-bajnokság, míg a román küldöttségnek „csak” kilenc döntős helyre futotta. A kontinensbajnokság főszereplőjének a két-két aranyat szerzett brit hosszútávfutó, Mo Farah és a 22 éves holland vágtázó Dafne Schippers, illetve az 50 kilométeren világrekordot gyalogló francia Yohann Diniz bizonyult.

Pars Krisztián, a verhetetlen
galéria

Aki megtapasztalta valaha, soha nem feledi, milyen hangulat övezi a zürichi atlétikai Weltklasse-gálát. Az 1925-ben épített, 2006-ban lebontott és egy év alatt újjáépített Letzigrund-stadion palánkjának dübörgése a világ egyetlen másik arénájában sem visszaadható, a műértő közönség pedig pontosan tudja, mikor, milyen ritmusban kell döngetni a palánkot. A „műértés” elsajátításában sokat segített az idők során itt elért 24 világcsúcs – vagy páratlan világrekord-sorozat vezethető részben vissza a körülményekre? A tyúk-tojás típusú vita eldönthetetlen, az azonban sokakat meglepett, hogy az atlétika egyik szent helye először adhatott otthont a felnőtt Európa-bajnokságnak. Márpedig az idei, 22. kiadásnak kellett eljönnie, hogy Zürichbe érkezzen a kontinensviadal. Jelenleg ez tűnik a világ leggyorsabb pályájának, miután júniusban lefektették a 800 ezer svájci frank költséggel kialakított háromréteges, forradalmian új Conipur M borítást. S bár futószámokban az Eb nem hozott világcsúcsot, a helyszín minden szempontból méltó volt a rendezvény rangjához, a hatnapos verseny látogatottsága 75 százalékos átlag körül mozgott.

Klasszis futam

A kalapácsvető Pars Krisztián címe megvédésére készülve utazott Svájcba. A szombathelyi dobó idén is nagyszerű formában versenyzett, az országos bajnokságon 81,38 méterrel nyert, a világranglistát egyéni csúcsával, 82,49 méterrel vezette. Az év négy legnagyobb dobása közül három az ő nevéhez fűződött. Legnagyobb – és egyetlen tényleges – ellenfelének a lengyel Pawel Fajdek ígérkezett, aki a tavalyi moszkvai vb-n legyőzte a magyar olimpiai bajnokot. „A győzelemért megyek, kettőnk harca lesz ez az Eb” – nyilatkozott elutazása előtt Pars. Még akkor is, ha összességében ez az év még arról szól, hogy tavaly októberi műtétje után végre ismét kinyújtott kézzel tud dobni. „Ez azt jelenti, hogy jobban tudok megindulni, régebben nem tudtam rendesen kinyújtani a karomat a fájdalom miatt. A 78 méteres februári eredmény már jelezte, így sokkal nagyobbat tudok dobni, már kezd rögzülni ez az újfajta mozgás, de a teljes begyakorlásához nem elég pár hónap” – fogalmazott a 32 éves kalapácsvető.

Az atlétika Pepéje
A férfi 3000 méteres akadályfutás döntőjében a kétszeres olimpiai ezüstérmes francia Mahiedine Mekhissi-Benabbad már a célegyenes elején elkezdett ünnepelni. Levette a mezét, a fogai közé szorítva futott vele, s ha nem is szándékosan, de mégiscsak megalázta a versenyzőtársait, amiért kizárták – hivatalosan: vétett az „öltözködési szabályok” ellen. A nagy port kavaró győzelmi vetkőzést ezúttal talán csak a felhőtlen boldogság szülte, ám nem ez volt a francia atléta első balhés esete. „Nem akartam arrogánsnak tűnni. Sajnálom a történteket, abban a pillanatban csak a győzelmem ünneplésére tudtam gondolni, mint egy labdarúgó, mikor gólt szerez. Nem állt szándékomban tiszteletlennek lenni a versenytársakkal” – írta utólag a Facebookon a 29 éves futó, aki zsinórban a harmadik Európa-bajnoki aranyérmét szerezhette volna meg. – Fogalmam sem volt, hogy ilyenért kizárás jár. A hatalmas boldogságból letargiába zuhantam.” Az atlétikapálya „rossz fiújaként” is ismert francia futónak nem ez volt az első balhés esete. A 2010-es barcelonai és a 2012-es helsinki Eb-n egyaránt aranyéremmel végzett, és mindkétszer a kabalával került összetűzésbe, utóbbi helyszínen először az ajándékot ütötte ki a kezéből, majd ellökte a gratulálni próbáló jelmezest, aki egyébként egy 14 éves lány volt. 2011-ben a Gyémánt Liga-sorozat monacói állomásán honfitársával, Mehdi Baalával verekedett össze a futópályán. Mindkettejüket felfüggesztették 10 hónapra, és 1500 eurós pénzbüntetéssel, valamint 50 óra közmunkával sújtották őket.

A kedvező előjelek ellenére aggasztóan indult az Európa-bajnokság Pars Krisztián számára, akinek az Eb előtti tizenkét napban mindössze három dobóedzése volt. „Rájöttünk, hogy rendre az év főversenye után szakad ki belőlem a legjobb eredmény, ezért most éheztetem magamat, hogy a bomba ezúttal tényleg az Európa-bajnokságon robbanjon” – indokolta. Zürichben aztán kis híján „besült” a bomba. A selejtezőben 74,44-es dobással kezdett, majd két érvénytelen kísérlete volt, így nem teljesítette a 75 méteres kvalifikációs szintet, és a csoportjában csupán ötödik lett. Szerencsére azonban a másik, a B csoportban is csak négyen dobtak nagyobbat a magyar olimpiai bajnoknál, aki így a kilencedik helyen, de bekerült a tizenkettes döntőbe.

A döntő viszont csodálatosan sikerült: Pars a finálé utolsó sorozatában messzebbre hajította a vasgolyót, mint eddig bármikor, élete eddigi legjobbjával, 82,69 méteres eredménnyel védte meg a címét. Az aranycsata amúgy valóban Fajdek–Pars összecsapást hozott, bár további két olimpiai bajnok is a mezőnyben „bujkált”, a szlovén Primoz Kozmust Pekingben, a lengyel Szymon Ziolkowskit még Sydneyben koronázták meg. A döntő első dobójaként Kozmus rögtön megjavította idei legjobbját 77,45-re, Fajdek belevágta a kalapácsot a hálóba, Pars viszont 78,11-ig hajította, az élre állt. A harmadik dobása szenzációsan sikerült, már amikor elhagyta a kezét a kalapács, érezte, hogy messzire száll, „Jó, jó!!!”, üvöltötte – világversenyen még soha nem repítette ilyen hatalmas messze a szert (82,18). Fajdek negyedik kísérlete érvénytelen lett, az ötödik után viszont ő is diadalmasan üvöltött, a magyar szurkolók meg is izzadtak, amíg kiderült, hogy „csak” 82,05 métert mértek neki. A szemüveges, szakállas lengyel utolsó nekiveselkedése elrontott dobást hozott, s Pars Krisztián már címvédőként készülhetett a slusszpoénra: a hatodik dobása 82,69 méter lett, élete legjobbja, a világ idei legjobbja! Még Fajdek is tapsolt. „Fontos volt, hogy ki kerül először nyolcvan méter fölé, ki ébred fel előbb, főleg így, hogy kettőnkről szólt ez a verseny. Amikor Fajdek nyolcvan fölött dobott, de kilépett, láttam, benne van az eredmény, s ez kicsit felturbózott” – árulta el Pars Krisztián.

Döntődömping érmek nélkül
Kilenc román versenyző jutott a zürichi Európa-bajnokság döntőjébe, ennek ellenére egyetlen érem sem termett a 24 fős román küldöttségnek. A dobogóhoz Marian Oprea közelített a leginkább, a hármasugró 16,94 méteres ugrással az 5. helyen végzett. A legvisszhangosabb szereplés ennek ellenére a vágtázó Cătălin Câmpeanu nevéhez fűződik, aki 10,29 másodperces idővel bejutott a 100 méteres síkfutás döntőjébe, ahol a 7. helyen végzett. Román sprinter 20 éve nem került fináléba kontinensbajnokságon. Bianca Răzor 51,95 mp-es idővel 6. lett 400 méteren, kalapácsvetésben Bianca Perie 69,26 méterrel, a távolugró Alina Rotaru 655 centivel egyaránt 7. lett, Mirela Lavric 2:09,25 perccel 800-on a 8. helyen végzett, akárcsak Daniela Stanciu (194 cm) magasugrásban, Mihai Donisan 221 centivel magasugrásban a 11., Cristina Casandra pedig 3000 akadályon (9:55,42 perc) a 12. helyen zárt.

Jó úton

Spiriev Attila, a magyar szövetség szakmai igazgatója elégedetten nyilatkozott a zürichi szereplésről. Indokoltan, hiszen évtizedek óta nem volt arra példa, hogy egy magyar atlétikai csapat világversenyen egyéni csúcsok sorát szállítsa, köztük országos rekordokat. Az Eb előtt egy érem és további három 1–8. közé kerülés volt a cél. A kalapácsvető Pars Krisztián elsősége mellett Márton Anita bronzérmet nyert súlylökésben, rajtuk kívül a 110 m gáton negyedik Baji Balázs végzett még az első nyolcban. „A szereplésünk így a várakozásnak megfelelő, s a közeljövő szempontjából biztató. Ahol nem kerültek a legjobb nyolcba atlétáink, ott ez sokszor árnyalatokon múlt. A edzőink jó munkát végeztek, kitűnően sikerült a formába hozás, amit a sok egyéni csúcs is mutat” – értékelt az MTI-nek a szakmai igazgató. Márton Anita egyszer (19,04 m), Baji Balázs kétszer javított országos csúcsot (13.31 mp, 13.29 mp), de 400 m gáton Koroknai Máté (50,33 mp) és 20 km gyaloglásban Madarász Viktória (1:30:57 ó) is élete legjobbját érte el, többen pedig idei legjobbjukat produkálták.

„Az olimpiai bajnok Pars Krisztián a korosztályos versenyeket is beszámítva idestova másfél évtizede hozza az eredményeket, 2012-ben végleg beért, mostanra korszakos világklasszissá nőtte ki magát. Csak szuperlatívuszokban lehet róla beszélni.” A szakmai igazgató szerint Márton Anitának az áttörést jelentette az Eb. „Edzője, Eperjesi László számított hasonló eredményre, de Anitának is el kellett hinnie, hogy képes rá.” Baji Balázs a döntőben csak ezredekkel maradt le az éremről, az előtte végzett francia futót kizárták, mert többször akadályozta a magyar sprintert, így a célba érésnél is. „Minél több nap telik el, annál bosszantóbb, hogy milyen kevesen múlott a dobogó” – fogalmazott Spiriev.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.