Infantino megígérte, Infantino betartotta

EN-összeállítás 2017. január 21., 17:45

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) döntött, a világbajnokság mezőnyét 32 csapatról 48-ra növeli a jövőben. Milyen okok játszhattak közre a bővítésben, nőnek-e a magyar csapat esélyei, milyen rendszerben játszottak eddig? – összefoglalónkban ezeknek néztünk utána.

Infantino megígérte, Infantino betartotta
galéria
Fotó: Reutesr.com

Infantino megígérte, Infantino betartotta – nagyjából így lehet összefoglalni a hírt, amely múlt hét előtt robbant a labdarúgás berkeiben: vagyis 2026-tól már nem 32 válogatott vesz részt a világbajnokságon, hanem48. Alebonyolítási rend a következő lesz: 16, háromcsapatos csoportot hoznak létre, amelyből az első kettő jut tovább. Ez a 32 válogatott az egyenes kieséses szakaszban folytatja. Az új rendszer a 2026-os világbajnokságon lép életbe. A létszámnövelés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az eddigi 64 mérkőzésről 80-ra nő a meccsek száma, a végső győztes azonban ugyanúgy hét mérkőzést játszik, ahogyan eddig is.

A viadalt 32 nap alatt bonyolítják le, hogy a reformot ellenző európai topklubok kedvében járjanak – a főleg a Bajnokok Ligájában szereplő élcsapatok ugyanis folyamatosan a túl zsúfolt nemzetközi menetrendet kifogásolják. Arról már valószínűleg elfeledkeznek, hogy a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK) azért (is) szüntették meg, hogy az új kiírás (Bajnokok Ligája) alapján az öt topliga kiemelkedő egyesületei (nem csak az országok különböző bajnokcsapatai) minél több mérkőzést játsszanak, azaz minél több bevételre tegyenek szert.

Gianni Infantino FIFA-elnök szerint – aki a nemzetközi szövetség tavalyi tisztújító közgyűlése előtt azzal kampányolt, hogy megválasztása esetén 48 csapatosra bővíti a vb mezőnyét – azért volt szükség az újabb változtatásra, hogy a világbajnokság „befogadóbb” legyen, mert „ez szolgálja a labdarúgás fejlődését az egész világon”. Hozzátette: „semmi sem képes jobban fellendíteni egy ország labdarúgását, mint az, ha világbajnokságon szerepelhet”.

Pénzügyi okok

Ha a pénzügyi számításokat vesszük figyelembe, a bővítés mindenképpen hasznos (a jó kampányfogás mellett valószínűleg ez a másik nagyon fontos ok áll a FIFA-döntés hátterében), ami nem csoda: több országban tudják majd magasabb áron értékesíteni a televíziós jogdíjakat, mint ahogy a szponzori díjak is növekedhetnek amiatt, hogy több ország érdekelt az eseményen. Ez akár természetesnek is tűnhet, ám mégiscsak ellentmondásos, hiszen úgy növeljük egy termék bevételeit (lásd foci-vb), ha közben csökkentjük az értékét.

Legalábbis ezt állítják egyes szakemberek. Merthogy a sportesemény szakmai értéke egyértelműen csökkenni fog, és ez hosszabb távon az elsőre még emelkedő bevételek csökkenéséhez, de legalábbis stagnálásához vezethet. Az eddigi 32 ország mellett újabb tizenhat lép majd pályára (legalább két meccs erejéig) a vb-n, de ellentétben a 24 csapatos Európa-bajnoksággal, itt egyáltalán nem tűnik szakmailag indokoltnak a növekedés. Még csak nem hivatalos értesülések vannak arról, hogy a 16 helyet milyen arányban osztják fel a kontinensek között, de abban biztosak lehetünk, hogy elsősorban nem Európa (és Dél-Amerika), vagyis nem az arra leginkább érdemes földrészek lesznek a bővítés igazi nyertesei.

Jordánia, Üzbegisztán, Omán, Katar, Új-Zéland, Panama, Jamaica, Burkina Faso, Egyiptom, Etiópia, Szenegál, Tunézia – a többi kontinensről ezek az országok jelentenék a bővítést a 2014-es világbajnokság selejtezői alapján. Összességében ők sem szakmailag, sem az általuk kínált piac alapján nem hoznak valós fellendülést; más kérdés persze, ha Kína, India vagy Kanada helyét biztosítja a létszámemelés… És akkor a biztonsági kérdésekről nem is esett szó.

Gond az is, hogy a 16 hármas csoportból nemcsak az elsők, hanem a második helyezettek is továbbjutnak, így a kieséses szakasz nem 16, hanem 32 csapattal indul. Meg kellett tartani ugyanis azt, hogy a négy elődöntős csapat 7 mérkőzést játsszon a tornán, hiszen ezek nagy valószínűséggel a legnagyobb futballmúlttal rendelkező válogatottak, a legerősebb piacokkal (szurkolók, tv-közvetítési jogok, szponzorok stb.) ők pedig nem vívhatnak kevesebb meccset a tornán, mint korábban. Ezért kötelező volt növelni a meccsek számát, így döntöttek a két továbbjutó mellett.

Csökkenhet a színvonal

A hígítás a színvonal kárára megy – állítják a szakemberek. Egyrészt a csoportmérkőzések teljesen érdektelenné válhatnak, hiszen az erősebb csapatoknak nem kell megszakadniuk azért, hogy a hármas csoportból továbblépjenek: a harmadik csapat ugyanis a csoportban azok közül fog kikerülni, akik csak a létszámbővítés miatt jutottak ki.

Ugyanezt lehetett látni a tavalyi Eb-n is (no meg az azt megelőző selejtezőcsoportok során is). Mivel az Eb-n a négy legjobb csoportharmadik is továbbjutott – a csoportmeccsek nem igazán jelentettek kihívást a nagyoknak (Portugália is csupán harmadiknak jutott tovább, mégis megnyerte a kontinensviadalt).

A vb csoportjaival akad még probléma: mivel egy-egy csoportban három csapat játszik, az utolsó mérkőzéseket nem lehet „egyidőben játszani”, abból ugyanis csak egy van. Márpedig ha az első kettő jut tovább, akkor ezen az utolsó meccsen könnyen bundázhatnak a csapatok, hogy kiejtsék a nem játszó harmadikat. A sportszerűség nimbuszán pedig sokat ronthatna mindez.

Nőnek a magyar esélyek?

A hír hallatán elsőre valószínűleg minden magyar szurkolónak nagyot dobbant a szíve, és arra gondolt – főleg a tavalyi Eb-részvételen felbuzdulva –, hogy a bővítés következtében Magyarországnak jelentősen megnőnek majd az esélyei a kijutásra. Logikusnak tűnne, hogy ha 16 válogatottal több lesz a tornán, akkor elsősorban az európai csapatoknak kedveznek. Ugyanis a vén kontinensen (és Dél-Amerikában) vannak olyan országok, amelyek tudásuk alapján inkább megérdemelnék a vb-részvételt, mint egyes, Ázsiában és Afrikában is középszerűnek mondható csapatok.

Csakhogy a Daily Mail értesülése szerint Európa három plusz helyet kap 2026-tól kezdve, Afrika öt helyett kilenc csapattal képviselheti magát, Ázsia további négy helyet kapna (a fennmaradó öt hely maradna az egész amerikai kontinensnek, s esetleg az óceániai térségnek). Vagyis a plusz három hely nem sokat javítana a helyzeten. Jelenleg a 2018-as oroszországi vb kilenc európai selejtezőcsoportjából az elsők, valamint a legjobb második helyezett jut ki, a csoportmásodikok pedig pótselejtezőt vívnak egymással a fennmaradó négy helyért, így jut ki összesen 14 európai csapat. Ahhoz, hogy Magyarországnak vb-résztvevő legyen, ezután legalább a második helyen kellene végeznie csoportjában. Arra pedig – ismerve az európai erőviszonyokat – ismerjük be, kevés az esély.

Ezért inkább abban reménykedjünk, hogy a Daily Mail értesülései megalapozatlanok. Vagy ha mégis igazak, akkor induljanak el egyes „érintett” európai országok lobbijai annak érdekében, hogy a három hely inkább nyolcat vagy kilencet jelentsen. Sokkal inkább „megérdemelné” ugyanis egy Svédország, Szerbia, Dánia, Csehország, Bulgária (vagy miért ne Magyarország és Románia?) stb. a részvételt, mint például egy Haiti, Észak-Korea, Uganda vagy Zöld-foki szigetek. Legalábbis szerintünk.

Résztvevők a világbajnokságokon
1914-ben a FIFA elismerte az olimpiát amatőr labdarúgó világbajnokságnak, így az 1924-es nyári olimpiai játékok az első hivatalos kontinenseken átnyúló nemzetközi labdarúgó viadal lett. A versenyt Uruguay nyerte, 1928-ban pedig újra a dél-amerikai ország lett a győztes, Argentína pedig a második. A FIFA ugyanabban az évben döntött: önállóan szervez nemzetközi versenyt, és mivel Uruguay már kétszeres bajnok volt, ráadásul 1930-ban függetlensége kivívásának százéves évfordulójára készült, ő kapta meg a rendezés jogát. Az első, 1930-as tornán még 13 csapat vett részt, négy évvel később 16, majd 15, és 1950-ben ismét 13. 1954-től 16 gárda viaskodott egymással, 1982-ben 24-re bővítették a létszámot, 1998-ban 32-re, múlt héttől pedig 48-ra. 
1930 – 13 csapat (1 négycsapatos csoport, 3 háromcsapatos, a csoportelsők az elődöntőbe jutottak)
1934 – 16 (egyenes kieséses rendszer)
1938 – 15 (egyenes kieséses rendszer, Ausztria az Anschluss miatt nem játszott, a svédek meccs nélkül jutottak tovább)
1950 – 13 (3 négycsapatos csoport, 1 háromcsapatos, de India és Franciaország visszalépett. A 4 csoportgyőztes körmérkőzést játszott egymással)
1954–1970 – 16 (4 négycsapatos csoport, a 8 továbbjutó – a négy csoportelső és a négy csoportmásodik – kieséses szakaszban folytatta)
1974–1978 – 16 (4 négycsapatos csoport, a 8 továbbjutó – a négy csoportelső és a négy csoportmásodik – két csoportban folytatta. Aztán a csoportelsők játszották a döntőt, a másodikak a bronzmeccset)
1982 – 24 (6 négycsapatos csoport, a 12 továbbjutó – a hat csoportelső és a hat csoportmásodik – 4 háromcsapatos csoportba került, a csoportgyőztesek az elődöntőben folytatták)
1986–1994 – 24 (6 négycsapatos csoport, a hat csoportelső és a hat csoportmásodik mellett a négy legjobb csoportharmadik jutott tovább, majd a 16 csapat egyenes kieséses szakaszban folytatta)
1998–2022 – 32 (8 négycsapatos csoport, a 16 továbbjutó – a nyolc csoportelső és a nyolc csoportmásodik – egyenes kieséses szakaszban folytatta).

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.