Amióta ismét 16 csapatossá vált az NB I, egyetlen bajnok sem ünnepelhetett ilyen korán. Tavaly csak az utolsó fordulóban dőlt el az aranyérem sorsa: a Debrecen jobb gólkülönbséggel előzte meg a Győri ETO-t. Azóta különben sokat fordult a történelem kereke: a győriek a megszűnés határára kerültek, hiszen anyagi helyzetük miatt a jövő szezonra nem kapták meg az indulási engedélyt, és nem biztos, hogy a harmadosztályban akarják folytatni. Ezen kívül az utóbbi tíz esztendőben két alkalommal dőlt el az utolsó fordulóban a bajnoki cím sorsa: 2006-ban és 2010-ben is a Debrecen örülhetett a végén – előbb az Újpest, utóbb a Videoton kárára.
Az 1941-ben alapított székesfehérvári csapatnak a ’80-as évek közepéig kellett várnia első sikereire. Akkor Kovács Ferenc edző vezetésével olyan csapat állt össze, amely bajnokságot ugyan nem nyert, de a nemzetközi kupában a magyar klubcsapatok hatvanas évekbeli eredményeit idézte: bejutott az UEFA-kupa döntőjébe. Ki ne emlékezne az 1984–1985-ös menetelésre, amikor a székesfehérváriak olyan csapatokon jutottak túl, mint a Partizan Belgrad, Paris Saint-Germain vagy Manchester United. A Disztl P., Végh, Disztl L., Horváth, Csuhay, Burcsa, Májer, Csongrádi, Szabó, Májer, Nováth összeállítású csapat még a döntő visszavágóján, a Santiago Bernabeuban is győzött 1-0-ra, igaz, hazai pályán korábban háromgólos hátrányba került.
Az újabb sikerekre sokat kellett várni: a csapat 2008-ban lett Liga-kupagyőztes, a 2009-2010-es idényben azonban már bajnoki ezüstérmet nyert. A sikerkovács Mezey György volt, aki egy évvel később már a klub történetének első bajnoki címét szállította Székesfehérvárra. A kispadon a portugál Paolo Sousa követte, aki az Európa Liga csoportköréig vezette az alakulatot, aztán érkezett Jose Gomes, rövid idő múlva pedig Joan Carillo. A spanyolországi szakember az NB I 1935 óta íródó történetében a harmadik nem magyar ajkú szakember, aki bajnoki címet nyert. Az első a finn Martti Kuusela volt, aki 1993-ban a Kispesti Honvéddal ért a csúcsra, őt követte a cseh Miroslav Beranek, aki 2007-ben a Debrecennel végzett az első helyen.
A magyarországi csapatsportokban különben a Videoton bajnoki címével folytatódott a spanyolországi edzők elmúlt években kezdődő diadalmenete. 2014-ben kézilabdában a nőknél a Győr, a férfiaknál a Veszprém lett újra bajnok spanyol mesterrel – Ambros Martínnal, illetve Carlos Ortegával, mindketten másodszor lettek bajnokok Magyarországon – a kispadon, míg a férfiaknál a Szeged az EHF-kupát hódította el Juan Carlos Pastorral. Női kosárlabdában Roberto Hernández ünnepelhetett tavaly bajnoki aranyat a Péccsel. A sort most Joan Carrillo folytatta, akinek sikeréről a Marca internetes oldala is beszámolt. Az ibériai sportlap kiemelte: a fehérváriak 67 pontos klubrekordnál járnak, és négy fordulóval a bajnokság vége előtt már ünnepelhettek. Azt is kiemelte, hogy a klubnál szerepel Juan Calatayud és Álvaro Brachi, továbbá Carrillo munkáját honfitársai, Toni Gil fitneszedző és Francisco José Ruiz kapusedző segítik. A Marca – az Espanyolnál korábban Mauricio Pochettinót segítő – Carrillót dicsérve hozzátette: azt követően, hogy a nyáron átvette José Gomes helyét, rögtön csúcsra ért a Videotonnal, és a katalán szakember „vezetőedzői indulása nem is lehetne fényesebb”. Ráadásul a duplázásra is nyílik esélye, hiszen május 20-án Magyar Kupa-döntőt játszik a Ferencvárossal a Groupama Arénában.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.