Agyagkatonák a föld mélyéről

EN-összeállítás 2015. február 28., 10:22
Agyagkatonák a föld mélyéről
galéria

A csalódás és a megdöbbenés egyszerre vesz erőt azon, aki ellátogat a budapesti Iparművészeti Múzeumban megnyitott, Az ősi Kína kincsei című kiállításra: a várakozásoknál kisebb és gyorsabban bejárható tárlattal szembesül, ugyanakkor Kína európai ember számára szinte kezelhetetlenül hatalmas méreteivel. Hogy mit céloz a kiállítás? Például annak megismertetését, hogy milyen központokból működött egykor a birodalom, s ma milyen tárgyait ismerjük e múltnak. De a régészeti leletekből felrajzolható összefüggéseket is, részben pedig azt, hogy miként jellemezhető Kína udvari kultúrája az egyes korokban.

A régészeti és iparművészeti anyaggal Magyarországon közel harminc éves szünet után jelentkező kínaiak három kínai múzeum anyagából válogattak. A kiállítás első nagy egysége a legkorábbi régészeti anyagok közül a neolitikus kultúrák kerámiáit vonultatja fel, majd az első történeti dinasztiák és fejedelemségek szertartási bronztárgyait állítja a középpontba. A tematikai egységet a kínai császárságot megalapító Csin Si Huang-ti császár sírját védelmező cseréphadsereg katonái zárják. Egészen pontosan kettő, a térdelő harcos vélhetően egy fakardot tartott a kezében, míg a másik, álló agyagkatona fegyvere egy dárda lehetett. Az óriási kiterjedésű sírt 1974-ben fedezték fel véletlenül, kútásás közben, a síremlék 8000-9000 agyagkatonát rejthet, eddig mintegy 3000-t tártak fel. A feljegyzések szerint a lelőhely közepén a császár nyugszik az akkori világot mintázó sírkertben, de a további feltárásokkal várnak a megfelelő technológia beszerzéséig. Az agyaghadsereg szabályos hadrendbe rendezett katonáit előregyártott darabokból állították össze, az arcokat és hajviseleteket azonban egyedileg mintázták meg, az életnagyságú alakokon jól megfigyelhetők a korabeli bőrpáncélok, viseleti elemek. A Magyar Nemzeti Múzeum 1987-es kiállítása óta Magyarországon nem lehetett eredeti agyagkatonákat látni.

A következő kiállítási részben két jelentős kínai dinasztia, a Han és a Tang-dinasztia élete elevenedik meg. A Kr. e. 2-Kr. u. 3. századból, valamint a 7-9. század sírjaiból származó sírkerámiák révén megismerhetjük a kínai előkelők világát: hivatalnokokat és udvarhölgyeket, a Selyemúton közlekedő karavánokat, valamint zenészeket és táncosokat. A harmadik rész a Kína aranykorának is nevezett Tang-kor anyagi kultúrájába, s a Selyemúton Kínába érkező buddhizmus művészetébe kínál bepillantást. A kiállítás negyedik és ötödik részében a két utolsó dinasztia, a 14-18. század udvari kultúrájával ismerkedhetünk meg a kínai előkelők viseletein, ékszerein és szertartási tárgyain keresztül. Külön egységet képeznek a 18. században virágzó tibeti buddhizmus szertartási tárgyai, és fontos szerepet kapnak a kínai udvari kultúra bemutatásánál a kínai találmányként számon tartott porcelánok, a dél-kínai császári manufaktúrából származó gyönyörű darabok.

A kiállítás április 19-ig látogatható.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.