A Fogoly utca „szabadságharcosai”

Demeter Zsuzsa 2015. június 19., 11:24

Az idei, immár ötödik alkalommal megszervezett kolozsvári Ünnepi Könyvhét mottója: „Egy korty könyv”. A lassan iskolás korú rendezvény még magán viseli a felcseperedő fesztivál esetlegességeit: nem rendelkezik állandó helyszínnel, idén a Fogoly utcában álltak a könyvstandok. Az amúgy is szűk utca nem esik a kolozsváriak mindennapi útjába, bár az ódon várfalak árnyékában nyugodtabban lehetett könyveket böngészni.

A Fogoly utca „szabadságharcosai”
galéria

A nyitónapon a várfal árnyékában kerestek enyhülést a tikkasztó hőség elől a kiadók, látogató alig akadt, első nap, érthető a csekély érdeklődés. Másnap délben sem volt túl sok nézelődő a Fogoly utcát zsákutcává változtató színpad előtt, pedig a kolozsvári Puck Bábszínház épp Vitéz László ördögverő történetével próbálta becsábítani az apróságokat. Lehet, a péntek déli egy óra nem túl szerencsés időpont az évzárókra készülő ovisoknak, kisiskolásoknak. És hát persze még zajlott a TIFF, a Harag György Napok, Nyitott kapuk az unitáriusoknál, június első hetében bőven akadt, amiből válogasson, aki kultúrára szomjazott Kolozsváron.

Nyíregyháziak a Fogoly utcában

A Virág utcában pesti antikvárius árulja könyveit, kérdésemre, miért nem a Fogoly utcában kínálja portékáit, vállat von, nem tudta, hogy könyvhét van, mennie kell, sok a vásárlója. Az utca végén visszafordulva, a Fogoly utca másik szegletében Nyíregyháza mutatkozik be épp, Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, Horváth Anna kolozsvári alpolgármester, valamint Mile Lajos főkonzul egy óriási plüssoroszlán társaságában csábítja az üdülni vágyókat a nyírségi városba, a gyerekeknek a legósátor alatt kínálnak árnyékot. Különösebb tülekedés itt sincs, pedig pálinkával és süteménnyel is kínálják az érdeklődőket. Ismerős anyukába és gyerekébe botlom, Percy Jackson és az olimposziak könyvsorozatának harmadik kötetét keresik, de a legnagyobb gyerekkönyvkínálattal érkező Koinónia Kiadó sem tudja kérésüket teljesíteni, mennek hát a könyvesüzletekbe, hátha nagyobb szerencsével járnak.

A hét végére már meg-megtelik az utcácska, a színpadon váltják egymást a fellépők, esténként koncertek, Demény Péter verseinek Hangzó Csoda című közösségi felolvasására már szép számban összegyűlnek az érdeklődők. A könyvstandok mellett számos helyszínen zajlanak író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, bár a Bulgakov Kávéházban zajló rendezvényekre – talán a kellemes környezet miatt is – többen kíváncsiak, mint a EME-ben, a Györkös Mányi Albert Emlékházban, a Kriza János Néprajzi Társaságnál, a Minerva Házban vagy a Kolozsvári Társaságnál zajló könyvbemutatókra. Legnagyobb közönséget az Idea Könyvtér által rendezett beszélgetés vonzotta, közel 70 ember gyűlt be a Sapientia–EMTE épületében szervezett könyvbemutatóra.

Gyerekekkel, ismerős terepen

Mivel évek óta vita tárgya, mikor és hol kerüljön sor az RMDSZ és a Romániai Magyar Könyves Céh által szervezett, az összmagyar könyvhét kereteibe illeszkedő kolozsvári rendezvényre, kíváncsiak voltunk, milyen mérleget vontak a kiadók az idei rendezvény után.

Abban az általunk megszólaltatott valamennyi kiadó egyetértett, hogy a Fogoly utca jobb helyszín a tavalyinál, a Bánffy-palota első emeleténél. Nagy Péter, az Idea igazgatója szerint a tavalyi helyszínen a legidősebb és legifjabb generáció nehezen vette a lépcsős akadályokat, ráadásul az eső ellen sem nyújtott védelmet. „Általános tapasztalatom, hogy sok kisgyerekes anyuka szakít arra időt, hogy eljöjjön a könyvhétre, ezért szerencsésnek mondható, hogy az Életfa Családsegítő Egyesület épp ekkorra szervezte a gyereknapi ünnepségét, így aki elment gyereknapra, az a könyvvásárra is betért.”

A gyereknapi események könyvhétre szervezése Rostás-Péter Emese, a Koinónia Kiadó szerkesztője szerint is sokat lendített az eladási mutatókon. Bár az új helyszín nagy kihívás volt szervezőknek, résztvevőknek egyaránt, úgy látja, jó lenne, ha jövőre is itt rendeznék a könyvhetet. „Nem azért, mert hibátlan, hanem hogy legyen végre egy bejáratott, a látogatók által is ismert helyszíne a rendezvénynek. Nyáron Kolozsváron gyerekkelelindulni elég macerás, kell tudni,
van-e, ahova leültesd a gyereket, van-e árnyék és így tovább. De most már látták a szülők, mi vár rájuk, ismerős a terep.”

A gyereknappal közös szervezés jó példa arra: nem gond, hogy egyszerre több esemény is zajlik a városban, ha ezeket a főként magyar rendezvényeket valamilyen szinten egyeztetni lehet: „A TIFF-en nem lehet változtatni, de az egyes magyar eseményeket össze kellene hangolni, egymás közönségét nem elvonva, hanem erősítve. Ha külön-külön hétvégeken szervezik meg a könyvhetet és a gyereknapot, nem biztos, hogy a szülők kétszer is felkerekednek a gyerekkel. De így meg lehetett pihenni a Báthory kisépületében, s onnan indulhatott a séta a könyvhétre. Nagyon jól fogytak a gyerekkönyvek, nem panaszkodhatunk” – összegezte Rostás-Péter Emese.

Kulcsszó: a reklám

Nagy Péter még abban sem lát gondot, ha egy helyszín nincs bejáratva: ezek mind kiküszöbölhetők lennének, állítja, ha időben meghirdetik a rendezvényt. „Mindennek a titka a reklám. Kolozsvár szintjén egy rendezvénynek – főleg amikor egyszerre sok minden zajlik – az a legfontosabb, hogy időben és jól megszervezzék, nem kell sajnálni a pénzt a reklámra, a szervezésre, kommunikációs szakember alkalmazására. Minden ember értesüljön az online vagy a nyomtatott sajtó révén nemcsak a központi rendezvényről, hanem a kísérő könyvbemutatókról is – mondja. – Meghívókat küldtünk, megszellőztettük mindenütt, hiszen ha meghívok valakit egy rendezvényre, kötelességem közönséget is szervezni neki. Ha tudod hallatni a hangod a mai világban, szinte mindegy, mikor és hol szervezed, mert a jó reklámra felfigyelnek az emberek.”

Kozma Csaba, a Polis Könyvkiadó szerkesztője közel sem ennyire derűlátó. „A helyszín eléggé eldugott volt ahhoz, hogy visszaessen a látogatók száma, az előzetes egyeztetések ellenére sem változtattak a szervezők sem az időponton, sem a helyszínen.” A kiadó által szervezett könyvbemutatón a szerkesztővel és szerzővel együtt összesen négyen voltak. Legjobban fogyó könyvük Péter Sándor Apa és fia két világháborúja című kötete, de ez is csak azért, mert az örökösök felvásárolták a könyvet.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elsősorban szakkönyveket ad ki, így célközönsége eleve kisebb a szépirodalmi könyveket kiadókénál, bár a frissen megjelent köteteik iránt folyamatos az érdeklődés. Biró Annamária, a kiadó vezetője szerint az eladási példányszám és a közönség tekintetében nem érződött különösképpen a városban zajló egyéb események elvonó hatása, sőt. „Talán több ember van ilyenkor a városban. Nagyobb gondot jelent, ha épp a kiadók szerveznek egymásra könyvbemutatókat. Az elmúlt években több helyszínt is kipróbáltak a szervezők, a Fogoly utca nem a legrosszabb, de nem is a legjobb. A mi álláspontunk szerint a Mátyás-ház környéke volt a legszerencsésebb választás, mivel ott nagy az átmenő forgalom, nemcsak azok álltak meg a standoknál, akik kimondottan a könyvfesztivált szeretnék látogatni. A szervezők a kiadókra bízták, hol tartják a bemutatókat, nem volt közös tér. Pedig a közös tér kizárná, hogy a kiadók egymásra szervezzék a programokat, így a közönség is jobban jár. Szervezésileg persze nehezebb lenne, és sokkal korábban el kellene kezdeni az egyeztetést.” Szerintük segítené a rendezvényt, ha a színpadon zajló eseményeket egész napra kiterjeszthetnék, mert így csak estére gyűlt be a nagyobb közönség, amikor a kiadók már összepakolták a standjukat.

Az írók Budapestre mennek

Míg a helyszínnel a kiadók többé-kevésbé elégedettek voltak, annál elégedetlenebbek az időponttal. Bár mindegyik kiadó képviselője egyetértett abban, hogy szép és nemes gesztus az összmagyar könyvünnep részeként ugyanabban az időben szervezni az eseményeket, a kivitelezés nehezebb, a haszon pedig jóval kisebb. Nagy Péter szerint a pesti könyvhéttel azonos időpont megosztja a kiadókat, a szerzőket és a publikumot egyaránt, ingázásra kényszerít vagy pótmegoldások keresésére. Már ha egyáltalán eljönnek a szerzők: „A kolozsvári sokkal kisebb rendezvény, mint a pesti, egy másik időpontban inkább el lehetett volna hívni nevesebb magyarországi szerzőket is, nem pedig választás elé állítani őket.” A közös időpont mellett további gond, hogy ez az időszak már ballagás utánra esik, már mindenki bevásárolta az ajándékkönyveket. „Az advent és a ballagások előtti kisebb csúcs az év két kiemelkedő momentuma, amikor az emberek előszeretettel vásárolnak ajándékba könyvet. Persze lutri két-három héttel korábban szervezni, nem biztos, hogy kedvező az időjárás, de ha a szervezők előre gondolkodnak, a helyszínt is lehet úgy választani, hogy eső esetén se legyen veszteséges a kiadóknak.”

Sajátos megoldáshoz folyamodott a marosvásárhelyi Lector Kiadó is: az Idea Könyvtér révén kínálta könyveit, a szerkesztőség pedig Pestre utazott. Gálfalvy Ágnesnek mindkét helyszínen fontos a jelenlét, majd ősszel fogják Kolozsváron bemutatni legújabb könyveiket. Pesten igyekeztek szerzőiknek, pl. az erdélyi származású, Budapesten élő Dimény Lórándnak bemutatókat szervezni, egyengetni könyveik útját. „Budapesten érdekes volt tapasztalni, hogy három erdélyi kiadó ajánlatát leszámítva a többi erdélyi kiadó standokkal ugyan jelen volt, de a hivatalos programba nem kerültek be. A jelenléthez sok-sok szervezés kell, de megéri, hiszen az erdélyi kiadóknak, szerzőknek nem szabad hiányozniuk a Budapesti Könyvhétről” – állítja Gálfalvy Ágnes.

A könyvtámogatás buktatói

A legnagyobb gond azonban – ha figyelembe vesszük, hogy minden kiadó szerint többnyire a frissen megjelent könyvek iránt volt a legnagyobb kereslet – az erdélyi magyar könyvkiadás és a pályáztatási rendszer összehangolásának hiánya. Nagy Péter szerint a reklám, a mindkét helyszínen való jelenlét, az alapos, időben elkezdett szervezés mellett nem szabad leragadni helyszíneknél és időpontoknál. Általános jelenség, hogy mindig a nagyobb könyves fesztiválokra időzítik a kiadók az új könyvek megjelenését. „Az itthoni támogatási rendszerben kötött az új címek megjelenése, s nincs összehangolva a nagyobb könyves eseményekkel. A könyvhét előtt egy nappal határozott a Communitas Alapítvány könyvkiadási testülete, milyen könyvekre ad támogatást. Ebből könyv legfeljebb egy-két hónap múlva, de inkább fél év múlva lesz. A jövő évi könyvhétre pedig ezek a könyvek már nem lesznek újdonságok. Aki saját erőből indít útjára egy könyvet, odafigyel arra, hogy egy-egy ilyen könyves eseményre jelentesse meg azt, és jelen is legyen mindegyiken. Erre sokkal jobban oda kellene figyelni kiadóknak és támogatóknak egyaránt” – hangzik az érvelés.

A felvetett problémákkal tisztában vannak a szervezők is: elvi és gyakorlati tényezők ütköznek egymással, mindenki számára elfogadható megoldást kell találni „Okosnak lenni, amikor nem lehet. – mondja H. Szabó Gyula. – Az már eldőlt, hogy a jövő évi könyvhét marad a Fogoly utcában. Az időpontont viszont módosul, valamikor május első felében rendeznénk. Talán a Báthory épületébe kellene helyet adni az író-olvasó találkozóknak, illetve játékos formában akár, de jobban be kell vonni a közönséget. Örülök annak például, hogy az E-MÍL idén aktívabb volt, sokat lendített a rendezvényen.”

S hogy mi is volt az idei, 5. Ünnepi Kolozsvári Könyvhét egyértelmű pozitívuma? Például az, hogy a városháza támogatásának köszönhetően a rendezvény négy napja alatt mindenki ingyen buszozhatott Kolozsváron, aki utazás közben könyvolvasásra adta a fejét. De az eddigiektől eltérően a kiadóknak sem kellett mélyen a zsebükbe nyúlniuk: idén nem kellett fizetniük a standokért. Nagy Péter találóan összegezte: „Elég bajuk van amúgy is a kiadóknak, nagy segítség, ha nem kell 500 lejt fizetniük két négyzetméterért. Ez nem az a költség, amin a könyvvásár sikere múlik, a kiadóknak viszont nagy segítség”.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.