Kevesebb a gyerekkori népbetegség

Makkay József 2016. május 07., 11:40 utolsó módosítás: 2016. május 07., 15:43

Évente két alkalommal érkezik Erdélybe Kecskemétről népes szakorvoscsapattal a szükséges egészségügyi szűrések elvégzésére Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyermekotthonaiba. Dr. Gyenes Vilmos gyermekgyógyász-kardiológussal, a Bács-Kiskun megyei Kórház kecskeméti gyermekrészlegének és a budapesti Bethesda Gyermekkórháznak a főorvosával az önzetlen segítségnyújtásról, a szegény vidékek egészségügyi ellátásáról és a népbetegségek új kihívásairól beszélgettünk.

Kevesebb a gyerekkori népbetegség
galéria


– Sokszor megfordult már Erdélyben?

– Ezt most hirtelen nehéz lenne összeszámolnom, de 14 év óta rendszeresen, évente legalább két alkalommal jövök orvoskollégáimmal. A kapcsolatom Böjte Csabával 2002-ben kezdődött. Volt egy polgári körünk, amely a konzervatív értékek mellett állt ki, de a polgári kormány éppen akkor veszítette el a választásokat, és ez nagy fájdalom volt számunkra. Amikor Böjte Csabával találkoztam, megfogalmazódott bennem, hogy segítenünk kell. Felajánlottam, hogy meglátogatjuk, megvizsgáljuk a gyerekeit. Erre azt válaszolta, hogy ezt már sokan megígérték, a kézfogásunk azonban kötelezett. Így kezdődött el rendszeres Erdély-járásunk.

– Honnan sikerült előteremteni a szűrővizsgálatok pénzügyi keretét?

– Szponzorok után néztünk, de állami segítségért soha nem folyamodtunk. Ahogyan polgári körünk megmaradt civil kezdeményezésnek, fontosnak tartottuk, hogy a közösen vállalt székelyföldi egészségügyi ellátásra is civil keretben kerüljön sor. Mindig találtunk lelkes embereket, vállalkozókat, akik pénzzel, anyagi eszközökkel tudták segíteni akciónkat. Már a kezdeti időszakban 3-4 gyerekgyógyász, bőrgyógyász, fül-orr-gégész, szemorvos, fejlesztőpedagógus és asszisztens érkezett, de napjainkra már nagyobb a csapat, modernebb a felszerelés. Radiológusokat is tudunk hozni, akik helyben ultrahangvizsgálatokat készítenek, vannak gyereksebészeink, tüdőgyógyász-allergológusok és jelentősen bővült a szemészek eszközparkja is.

– Milyen vidékekre jutnak el?

– Ez rendszerint Csaba testvértől függ, ő szokott elirányítani különböző gyerekotthonaiba. Zömében Székelyföldre járunk. Romániában eléggé területfüggő a megfelelő orvosi ellátás. Az egyetemi városok vonzáskörzetében teljesen más, mint a távolabbi, eldugottabb régiókban – például a Gyergyói-medencében –, ahol egyrészt kevesebb a szakorvos, másrészt a szűrővizsgálatok iránt is nagyobb az igény. A szegényebb régiókban sok egészségügyi szolgáltatás nehezen hozzáférhető, tehát nagy szükség van a segítő kezekre. Ugyanakkor fontos a megfelelő időpont megtalálása: így jövünk évente kétszer, tavasszal, és október 23-a táján, amikor nálunk szabadnap van, de itt mindenki elérhető, dolgozik.

– Hogyan lehet drága szakorvosi berendezéseket is igénylő szűrővizsgálatokat nem kórházi körülmények között, bárhol elvégezni?

– Erre már kialakult praxisunk van, alkalmazkodni tudunk a helyi körülményekhez. Hosszú levelezés előz meg egy-egy ilyen kiszállást. Az a kívánságunk, hogy lehetőleg minden szakorvosi vizsgálathoz külön helyiséget biztosítsanak, de már volt olyan is, hogy egy nagy teremben végeztünk el mindent Kézdiszentléleken, a plébánián. Igaz, ilyen helyen kevesebb a gyerek. Optimális körülmények között naponta 100–150 gyereket tudunk megvizsgálni, de volt ennek már a duplája, sőt a háromszorosa is, igaz, ezek egyedi esetek. Nekünk csak a gyerekotthonok lakóinak az egészségügyi vizsgálatára van kapacitásunk, ezt tudjuk vállalni.

– Milyenek a 14 év erdélyi gyerek-egészségügyi tapasztalatai?

– Az emberek többségének az lenne az ideális, ha egy ilyen szűrővizsgálaton nem találnák rendellenességeket. Ez, sajnos, nem így történik. Nagyon sok a szemproblémás gyerek, akinek korrigálni kell a látását. A szakorvosok által felírt szemüvegek elkészítéséhez szerencsére mindig találunk szponzorokat, akik ezt ki tudják fizetni, így a gyerekotthonok lakói ingyen jutnak hozzá az új szemüveghez. De az allergológusoknak és a fül-orr-gégészeknek is egyre több a munkája. Kardiológusként az enyém egy külön történet. Az egészségügyi statisztikák szerint Erdélyben is nagyjából minden századik gyereknek vannak szívproblémái. Nagyon fontos ezek korai felismerése. Amennyiben a szűrés utáni kórkép kezelést, illetve kórházi beutalást igényel, ennek magyarországi biztosítása a további finanszírozási gondok megoldását feltételezi, de az eddigi tapasztalatok szerint a szükséges pénzt mindig sikerült előteremteni. Volt eset, hogy a műtétre Erdélyben került sor.

– Másfél évtizedes tapasztalata alapján arra is van rálátása, hogy melyek a gyakoribb gyerekbetegségek, illetve hogy az erdélyi gyerekeket mennyire veszélyeztetik a jóléti államokra jellemző népbetegségek...

– Amikor 2002-ben jártam itt először az orvoscsapattal, jó volt látni, hogy a magyarországi, illetve a nyugat-európai tapasztalatokkal ellentétben mennyire kevés az elhízott gyerek. Mára ez némiképp változott, de a Székelyföldön még mindig sokkal kevesebb kövér gyerekkel találkozom, mint odahaza. Azon túl, hogy az elhízás esztétikai probléma, magával hozza a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a gerincferdülést és a megkeseredett életérzést. Csaba testvér otthonaiban azonban az erdélyi, székelyföldi átlagnál is jobb a helyzet, hiszen fegyelmezett életmód és étkezés van. Ezeket a gyerekeket úgy nevelik, hogy minden étkezés előtt és után imádkoznak, utána mosogatnak, megbecsülik az ételt, nem úgy, mint a mi gyerekeink.

– Említette az allergiás megbetegedéseket: kimutatható az allergiás tünetek növekedése?

– Minél fejlettebb egy régió, annál több az allergiás kórkép. A Székelyföldön inkább a bakteriális megbetegedések gyakoribbak. A korai bakteriális fertőzések védenek az allergiás betegségek ellen. Az utóbbi években azonban ezen a téren is számbeli növekedés tapasztalható, de még mindig kevesebb, mint a magyarországi átlag. Egy másik civilizációs betegség a gyerekkori magas vérnyomás. Összességében nézve a népbetegségek – elhízás, allergia, asztma, serdülőkori magas vérnyomás és a gyerekkori szívbetegségek –a Székelyföldön nem annyira gyakoriak, mint Magyarországon.

– Mennyire nehéz ma Magyarországon gyerekorvosnak lenni, ha összevetjük az elmúlt évtizedek tapasztalataival?

– A gyerek születésétől az ifjú 18 éves koráig átívelő periódus tartozik a gyerekorvos hatáskörébe. A népbetegségek egyre agresszívebb terjedésével egyértelmű, hogy a gyerekorvosnak is egyre több a munkája, újabb és újabb szakmai kihívások elé néz. A már felsorolt betegségek körét súlyosbítja az egyre gyakoribb kábítószer-élvezet, a széteső családok terhe és a serdülőkorban teljesen elszabadult szexuális élet.

– Gyerekkardiológusként mennyire könnyebb vagy nehezebb a helyzete, mint más szakorvos kollégájáé?

– A szívorvos feladata rögtön szülés után elkezdődik, ugyanis vannak olyan szívbetegségek, amelyet ha nem ismerünk fel az élet első óráiban, halálhoz vezethet. Az ilyen esetekben fontos, hogy a csecsemő idejében eljuthasson a szívközpontba. Az újszülött korban felismert, veleszületett szívrendellenességek többsége azonban még gyerekkorban megszűnik, illetve elér egy olyan állapotba, hogy többé nem hordoz veszélyt. Ezek felismerése és nyomon követése mind a kardiológus feladata és felelőssége. Napjaink nagy előrelépése, hogy a magzatot már a méhen belül is vizsgálhatjuk, így több szívrendellenesség már korán felismerhető.

Dr. Gyenes Vilmos
Szegeden született 1951-ben. A Szegedi Tudományegyetem általános orvosi szakának elvégzése után 1975-ben került a kecskeméti kórházba, ahol gyerekszív-gyógyászatra szakosodott. Harminc éven keresztül dolgozott folyamatosan Kecskeméten, tizenkét éve a kecskeméti állása megtartásával a budapesti Bethesda Gyermekkórház főorvosa lett.

– Prevenciós egészségügyi kampányokkal mennyire lehet csökkenteni a gyerekkori népbetegségek, például a sok gondot okozó elhízás terjedését?

 – A prevencióval Magyarországon egyre nagyobb csapat foglalkozik, egyre több fejlesztőpedagógus küszködik a népbetegségekkel. Látni kell azonban, hogy ezek a kényszerből született intézkedések a baj okait nem tudják orvosolni. Az egészségügyi prevenció egyféle válasz a betegségeket kiváltó társadalmi problémákra, anélkül, hogy azokat orvosolni tudnánk. Én a legnagyobb gondot a serdülőkre leselkedő veszélyekben látom, ezek mérséklésében vagy megelőzésében a családnak lenne fontos szerepe. A megelőzés szempontjából mégis jobb helyzetben vagyunk, mint sok más ország, mert nálunk működik a védőnői hálózat, ami fontos szerepet játszik a prevencióban. A védőnők nagyon sokat tesznek a gyerekek egészséges fejlődéséért.

– Milyennek tartja a gyermekorvos-utánpótlást?

– Magyarországon sok lelkes fiatal kezdi el a szakmát, az utánpótlás mértékével sincsenek különösebb gondok. A magyarországinál jóval nagyobb fizetések miatt azonban nagy vonzerő a nyugat-európai munkavállalás. Azzal sincs baj, ha a fiatalok kimennek tapasztalatot szerezni. A baj akkor van, ha nem jönnek vissza Magyarországra.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.