A piacot nem szabad befolyásolni

Simon Virág 2016. április 27., 20:54

A Versenyhivatal feladatairól, a feljelentéseket támogató új intézkedésekről és a hamarosan beinduló ármonitorról beszélgettünk Gyerkó László államtitkárral, a Versenyhivatal tagjával.

A piacot nem szabad befolyásolni
galéria
Fotó: Boda L. Gergely


– A kirótt tetemes büntetések kapcsán az elmúlt években egyre többet hallottunk a Versenyhivatalról. Mivel is foglalkozik ez az állami intézmény?

– A romániai törvénykezés a Versenyhivatal esetében is megegyezik az uniós törvénykezéssel. Alapelvünk, hogy a kereslet-kínálat alapján alakuljon a piac, amelyet nem szabad, hogy különböző piaci szereplők megegyezései befolyásoljanak. Gondolok itt a tisztességtelen piaci magatartásra, az önkényes ármegállapításra, a minimum vagy a maximum árakról történő megegyezésekre. Három esetben indít kivizsgálást a Versenyhivatal: saját észrevétel alapján (szakembereink folyamatosan figyelik a piacon levő mozgásokat), feljelentés, illetve a szektoriális elemzések, vizsgálatok nyomán.

– Az elmúlt időszakban bátorították a feljelenéseket. Nincs ennek rossz visszhangja?

– A Versenyhivatal honlapján van egy fiók, ahová névtelenül feljelentést is lehet küldeni. Az elmúlt ötven esztendő tapasztalatainak tükrében ez rosszul hangzik, de ez a rendszer más országokban is működik. Ezt a lehetőséget ez évtől vezettük be: a feljelentő kiléte nem ismert, mi csak a tényekre vagyunk kíváncsiak, ha azok megállják a helyüket. Januártól több feljelentés is érkezett, ezek közül egy volt valós, amelyhez konkrét iratokat is csatoltak. Ennek kivizsgálása folyik. A törvény lehetővé teszi, hogy elnézőek legyünk azokkal a cégekkel, amelyek feljelentést tesznek. Ha egy cég egy kartell részeként rájön arra, hogy rossz döntést hozott és bejelentő vallomást tesz nálunk, a kivizsgálás során mentesülni fog a bírság alól. A kivizsgálási folyamat elindulása során is lehet beismerő vallomást tenni, de akkor a bírságból harmincszázaléknyi kedvezményt kaphat a vallomástevő. Ezt a törvénymódosítást idén tavasszal hagyta jóvá a parlament, eddig egy cég élt a lehetőséggel. Aki a kivizsgálás lezárta után, a plénummeghallgatások előtt tett eddig beismerő vallomást, az büntetéscsökkentésre számíthatott. Szerettük volna törvénybe iktatni, hogy a feljelentő cég pénzbeli jutalmat is kapjon – ez például Magyarországon így van –, de ezt nem fogadták el.

– Nagy sajtóvisszhangot kapott az Orange telefontársaság ellen megejtett kivizsgálásuk...

– Az Orange kisebb cégeknek célirányosan adott át szolgáltatásokat, de nem egyformán, ami azt jelenti, hogy visszaélt piacvezető pozíciójával. Megválasztotta, hogy kinek milyen szolgáltatást ad át és mennyiért, azaz nem egyformán kezelte a vele kereskedelmi kapcsolatban álló kisebb cégeket. Ez a kereskedelmi kapcsolat a fogyasztót is negatívan érinti, mert abban a negyedben, ahol lakik, történetesen drágábban vásárolhatja meg az Orange-szolgáltatásokat, mint három utcával odébb, egy másik üzletben. A fogyasztó azt hiszi, hogy ha ugyanazt a szolgáltatást keresi, akkor minden Orange-forgalmazó üzletben egyformák az árak. Kiderült, hogy ez nem így van. Számunkra a fogyasztó az első, és az ő érdekei csak akkor érvényesülnek, ha a piacon nincsenek háttéregyezségek.

– Említette a szektoriális kivizsgálásokat. Ez mit jelent?

– Ennek keretében a piac bizonyos területeit elemezzük. Most éppen a faipari szereplők – fakitermelők, feldolgozók – viselkedésének értékelése van napirenden, elemezzük az egymás közötti egyezményeket, szerződéseket, az egyesületekbe tömörülő faipari cégek szabályzatát. A központi régióban a földgázpiacot, a tejipari cégek mozgását is vizsgáljuk, és egy hónapon belül honlapunkon nyilvános lesz a gyógyszeripari szektorális kivizsgálás. A szektoriális kivizsgálás időtartama egy-másfél évig is eltarthat. Ennek végeredménye lehet egy célzott kivizsgálás elindítása, illetve a tapasztalatok alapján a Versenyhivatal különböző törvénymódosító javaslatokat tesz, hogy összhangban legyen a szabályozás.

– A közbeszerzéseket is felügyelik, ahol köztudottan sok a gond...

– Öt évvel ezelőtt hoztuk létre a közbeszerzések törvényességét felügyelő igazgatóságot. Egyre több olyan esetről volt tudomásunk, hogy a felek a közbeszerzési kiírások alkalmával előre megegyeztek, utólag pedig visszaosztották egymásnak a munkát. Az elmúlt másfél évben öt ilyen esetben vizsgálódtunk. Konkrétan a Hargita és Giurgiu Megyei Tanács is feljelentést tett a tej-kifli program ügyében. A versenytárgyalásra jelentkező kis cégek előre megegyeztek abban, hogy ki milyen árral fog jönni. El kell mondanom, hogy a büntetések elég nagyok: az áruforgalom függvényében százalékos arányban állapítjuk meg a bírság mértékét, ami maximum tíz százalékig terjedhet, de egy kis cégnél az egy-kétszázalékos büntetés is csődveszéllyel járhat.

– A Versenyhivatal keretében külön igazgatóság foglalkozik az állami segélyekkel. Miért fontos ez?

– Az uniós államok nagy részében az állami segélyek felügyelete a pénzügyminisztériumhoz tartozik, de nálunk ez megmaradt a Versenyhivatal keretében. Ez az igazgatóság az állami segélyeket biztosító minisztériumok és Brüsszel között jelent kétirányú információáramlást. Amennyiben az állam egy cégnek segélyt nyújt, mi ezt véleményezzük és továbbküldjük Brüsszelnek, ahol azt jóvá kell hagyják. Egy másfél éve tartó munkafolyamat részesei vagyunk, amelynek célja, hogy uniós szinten egységes legyen az állami segélyezést szabályozó törvénykezés. Ez könnyíteni fog az eddigi eljáráson, hiszen az 500 millió euró alatti értékeket már nem kell Brüsszelnek jóváhagynia, csak tudomására kell hozni. Az államsegélyt felügyelő igazgatóság nemcsak a nagy állami cégeknek nyújtandó támogatásokat monitorizálja, hanem több városban, így Marosvásárhelyen is rendelkezik olyan programmal, melynek keretében az önkormányzat adókedvezményt biztosít munkahelyteremtő cégeknek. Megemlíthetem a Maros Megyei Tanács által támogatott reptér esetét is, amelynek jogosságát jelenleg Brüsszel vizsgálja. Jelenleg több vizsgálat van folyamatban, általában a még nem privatizált, nagy stratégiai cégek – Hidroelectrica, Román Posta, Oltchim, Román Államvasutaknak – nyújtott támogatásokról. Ezek esetében az elkövetkező egy évben fog döntés születni. Az uniós versenyhivatal biztosa májusban jön Romániába: az állam által támogatott nagycégekről is szó esik majd, hiszen ezek a vizsgálatok régóta folyamatban vannak, és minden esetben döntés kell szülessen.

– Milyennek ítéli meg az uniós, illetve az amerikai versenyhivatalokkal fenntartott kapcsolataikat?

– Az amerikai szakhatósággal évente kétszer találkozunk, ott is főleg a nagy cégek próbálkoznak piaci kartellek létrehozásával. Fontosak ezek a kapcsolatok, mert ottani tapasztalataikat is megosztják velünk.

– Mit tart a hazai piac egyik nagy gondjának?

– Egy másfél éve tartó megelőző és tájékoztató kampány keretében igyekszünk felhívni a figyelmet a zömében kiscégekre leselkedő veszélyekre. Azt tapasztaltuk, hogy sok kis cég úgy köt szerződést országos szintű beszállítókkal, hogy nem tudja, milyen feltételeket ír alá, illetve mit szabad és mit nem beírni egy ilyen szerződésbe. Leggyakrabban az történik, hogy a kiscég örvend annak, hogy egy nagy beszállító szerződik vele, miközben nem figyel arra, hogy aláírta a minimum vagy a maximum árra vonatkozó vállalását. Ezt legtöbben tájékozatlanságból teszik, de ezzel törvényt sértenek, és egy kiszabott büntetéstől tönkre is mehetnek. A kisebb cégeknek nincs lehetősége jogi képviselőt megfizetni, nem tömörülnek egyesületekbe, így nincs, aki képviselje érdekeiket. Ezért régiónként, de megyénként is rendszeresen találkozunk intézményvezetőkkel és vállalkozókkal, hogy rávilágítsunk, mire kell odafigyelni. Egy 2012-es felmérés szerint a kiscégek negyven százaléka nem tudta, hogy mi a Versenyhivatal és mivel foglalkozik.

– Marosvásárhelyen a kiskereskedők arra panaszkodnak, hogy igen nagy teret kapnak a nagy üzletláncok, ami a kisvállalkozókat érinti hátrányosan. A Versenyhivatal figyel erre?

– A Versenyhivatal szemszögéből mi nem tudjuk a nagy üzletláncok terjeszkedését korlátozni. Számunkra a szabad piac a legfontosabb, ezt felügyeljük. Arra vigyázunk, hogy negyven százaléknyi részesedése egy cégnek se legyen egy régióban. Példaként említem, hogy a marosvásárhelyi Auchannak van egy vállalt szerződése intézményükkel, hogy ár és terjeszkedés szempontjából három évig hogyan viselkedik a marosvásárhelyi piacon. Amikor a Reált megvásárolta, közel állt a negyven százalékos piaci részesedéshez. Nem lehet megtiltani senkinek, hogy bejöjjön egy városba terjeszkedni. Amikor Románia az Európai Unióhoz csatlakozott, erről esetleg lehetett volna tárgyalni, de erre nem került sor. Látjuk, hogy a politikumot is foglalkoztatja ez, hiszen a parlamentben ilyen-olyan kezdeményezések születnek, hogy a polcon levő termékek 51 százaléka például helyi termelőktől származzon, vagy hogy szombat-vasárnap a nagyobb üzletláncok ne legyenek nyitva. Az ilyen elképzelések azonban eleve a versenyszellem ellen szólnak.

Gyerkó László
1966. március 30-án született Csíkszeredában, az iskolát szülővárosában végezte, a faipari szakközépiskolában érettségizett 1984-ben. Érettségi után dolgozott asztalosként, hegesztőként, majd eladási technikusként. Könyvelői diplomát szerzett, majd a közszférában, a bankszférában és a magánszektorban tevékenykedett. 2008-ban az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselőjévé választják. 2011-től a Versenyhivatal tagja.

– Az elkövetkező időszakban a Versenyhivatal létrehoz egy ármonitort feltüntetve több termék árát. Miért van erre szükség?

– Több uniós országban, például Görögországban működik ilyen ármonitor és nagyon hatékony. Kiderült, hogy Nagy-Britanniában is van ilyen több régióban és hasznosnak bizonyult. A romániai ármonitor elindításában közrejátszott az is, hogy csökkent az áfa és azt különböző módon reagálták le a kereskedők. Olyan platformot dolgoztunk ki, ahol a vásárló a szükségletének függvényében kiválaszthatja a termékeket, megnézheti, hogy a környékén működő hipermarketek közül hol tudja a kiválasztott árut legolcsóbban megvásárolni. A nagy cégek nehezen egyeztek bele az árak kiszolgáltatásába, de most már megvan az egyezség, s közben van egy törvénykezdeményezés is, amely kötelezi őket, hogy az árakat jelentsék a Versenyhivatalnak. Mi azt reméljük, hogy ez a fogyasztó hasznára lesz. Görögországban az ármonitor életbe léptetése után átlagban négy százalékkal csökkentek az árak, volt tehát haszna. Azt gondoljuk, hogy itt is hasznos lesz, hiszen minél többet tud, lát a vásárló, minél tájékozottabb, annál jobb döntést hoz, odafigyel a vásárlásaira. Ez az ármonitor heteken belül elindul Bukarestben, majd kiterjesztjük az egész országra.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.