Vadmálna jó kedvvel elegyítve

Csinta Samu 2013. június 21., 09:48 utolsó módosítás: 2013. június 21., 09:49

Az idei gyulai pálinkafesztiválon elnyert nagydíj is bizonyítja: Háromszéken nem csak erős, de minőségi pálinkát is főznek. A Potio Nobilis márkanevű sikertörténet hobbiból indult, további útját azonban még a tulajdonosok sem látják pontosan.

Vadmálna jó kedvvel elegyítve
galéria
Fotó: Ferencz Csaba

Két pálinkatisztelő, a jó minőségű itókát fogyasztóként sem megvető, egész más gazdasági ágazatban tevékenykedő sepsiszentgyörgyi vállalkozó hobbitevékenységeként indult az egész. „Bár Erdélyben korábban is léteztek jó minőségű pálinkák – a szatmári, besztercei, törcsvári, vagy akár zetelaki pálinkáról azért sokan hallhattak –, csak nagyon szűk kör fért hozzá. No meg ott bujkált bennünk az is, hogy barátainknak, üzletfeleinknek miért ne adjunk ajándékba valami sajátot, finomat, helyit” – idézi fel az első motivációkat Füstös Imre, aki Dezső Tiborral együtt kezdte évekkel ezelőtt feltérképezni ezt a világot. Mert a pálinkát lehet főzni a százesztendős tudás és hagyományok szellemében, illetve a legkorszerűbb ismeretek birtokában. A háromszéki vállalkozók az utóbbi utat választották, két-három éve „túráznak”, tanulmányozták a folyamatokat, a technikát, sommeliertanfolyamot végeztek, s csak azt követően vágtak bele.

Termékeik egyértelműen az igényes fogyasztót célozzák, Füstös szerint ugyanis egyre inkább erre van igény. „Akinek mindennapi szükséglete, az biztosan olcsóbbat választ, ám aki havi néhány alkalommal akar jó pálinkát inni, annak megfizethető a magasabb kategória is” – érvel. Ugyanakkor nem kívánja fetisizálni a jelenséget: azt állítja, hogy a falu végén is lehet jó pálinkát kapni, a színvonal azonban igencsak bizonytalan. A lényeges különbség, hogy ők semmit sem bíznak a véletlenre, a ciánteszt, a rézteszt, vagy a metilalkoholteszt természetes folyamata a lepárlásnak.

„Nincs különösebb titok, mi nem akarunk semmit sem hozzátenni a gyümölcshöz, inkább vigyázzunk, hogy minél kevésbé rontsuk el azt, ami a természetből érkezik” – fogalmaz a vállalkozó. A gyümölcs minősége a meghatározó, márpedig a Potio Nobilis nemes itókáihoz túlnyomórészt Kommandóról származó erdei gyümölcsök szolgáltatják az alapanyagot. A málna, a vackorkörte, az áfonya olyan körülmények között terem, amilyenhez fogható kevés van. Hűtőházban tárolják, míg szállításra érdemes mennyiség gyűl össze, aztán rövid utóérlelést követően sürgősen feldolgozzák. A gyulai nagydíjas vadmálnapálinka literéhez például nagyjából 30 kiló gyümölcsöt használtak fel.

A gyümölcsszesz csúcsberendezéssel, gőzpárnával, állítható hőmérsékleten, villogó „látványlepárlóval” készül, amelyből aztán hígítással, szűréssel nyerik a megfelelő terméket. Az alappárlatok elkészültével azonban nem ér véget az előállítási folyamat, további kísérletezések következnek. A Füstös–Dezső páros elfogadja és alkalmazza az európai megközelítést, miszerint a legfontosabb, hogy az alapanyagot képező gyümölcs ízvilága minél jellegzetesebben, hangsúlyosabban kerüljön be a végtermékbe. Ha valaki például a hagyományos szilvapálinka kesernyés magízét is keresi, akkor utólag kell azt visszacsempészni – például úgy, hogy a cefrébe szárított magőrleményt tesznek egy kis időre.

Kisfőzdeként az engedélyük évi ezer liter százfokos pálinka előállítására szól, ez 2200 liter 42 fokos párlatot jelent, egyelőre ezzel a mennyiséggel jelentkeztek a piacon. A gyulai siker után akadt olyan jelentkező, aki a teljes mennyiséget meg akarta vásárolni, de lebeszélték róla, hadd jusson másnak is. Jövőre igyekeznek bővíteni a kínálatot, lesznek ágyas- és mézespálinkák, illetve likőrök valamint hordós termékek is. Jövőre szeretnének eljutni termékeikkel a pálinkaműfaj egyik legtekintélyesebb seregszemléjére, a bécsi Destillatára is.

„Jó kedvvel, jó hangulattal és talán egyre fokozódó szaktudással igyekszünk tovább menni ezen az úton” – mondja búcsúzóul Füstös Imre. Pálinkája íze pedig még sokáig ott marad az ember szájában.

 Gyulai éremözön
A Gyulán rendezett második Nemzetközi Pálinka-, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupán a Potio Nobilis vadmálnapálinka nyolc országból érkezett 750 mintából bizonyult a legjobbnak. A sepsiszentgyörgyiek 21 féle párlatot mutattak a márkanév alatt vagy egyénileg bejelentkezve – valamennyi minta érmet nyert. A nagydíjat a vadmálnapárlat hozta el, az uniós szabályzás miatt ugyanis a pálinka megnevezést hivatalosan nem lehet használni. A Szent György Napok fellépőinek és meghívottainak szánt ajándékcsomagot is a Potio Nobilis szilvapálinkája gazdagította.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.