Tízmilliárd eurós nemzeti vidékfejlesztés

Willman Walter 2015. szeptember 19., 13:50

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap mintegy tízmilliárd eurós romániai keretéből idén 884 millió euró hívható le. Az október végéig leadható pályázati alapösszegnek mindössze a 10–20 százaléka „kelt el”. Összeállításunkban a 2014–2020-as időszakra szóló EU-források lehívásának lehetőségeit foglaljuk össze.

Tízmilliárd eurós nemzeti vidékfejlesztés
galéria

 

 Románia a sor végén

A beruházási pályázatok lebonyolításának megkönnyítését épp ideje volt gördülékenyebbé tenni, hiszen a 2007–2013-as ciklus befejezése előtt hat hónappal világossá vált, hogy a hat közép-kelet-európai ország közül Romániában a legkisebb az egy főre jutó uniós, kohéziós alapokból származó összeg: Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Horvátország messze elhúzott mellettünk – írja a Wall-street.ro portál. Románia egy főre számítva 164 eurót kapott, fele annyit, mint Szlovákia vagy Magyarország. Az új, hatéves ciklusban rendelkezésre álló 167,1 milliárdos csomagból Lengyelország az összegnek majdnem a felét használhatja fel, a régiónak jutó keret 44,6 százalékát! Romániának 22,9 milliárd eurót szánnak, elsősorban azért, mert a kellőképpen elő nem készített munka következtében a kohéziós és strukturális alapok felhasználási rátája most érte el az 55 százalékot. Ezzel szemben az elsiratott görögök arra panaszkodnak, hogy az instabil politikai helyzet miatt az EU-s pénzeknek csak 90 százalékát tudták felhasználni. A román lemaradás egyik oka a túlburjánzó bürokrácia. Egy másik ok: mi vagyunk a pályázati csalások Európa-bajnokai.

Az Európai Bizottság 2015 május 26-án jóváhagyta a 2014–2020-as román Nemzeti Vidékfejlesztési Programot (PNDR) 9,472 milliárd euró értékben. A nyár folyamán a román szaktárca átkeresztelte a furcsa nevű Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökséget, a korábbi APDRP-t a Vidéki Befektetéseket Kifizető Ügynökségre (AFIR). Az Országos Vidékfejlesztési Program keretében az új nevű intézmény kapta feladatául a 2014–2020-as időszakra az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) technikai és pénzügyi kivitelezését Romániában. A június 18-án történt átszervezéssel a kormány az AFIR nevű ügynökségre bízta az előző kifizetési ügynökség teljes vagyonát és emberállományát, továbbá a SAPARD-program felügyeletét, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Program 2007–2014-es időszakára vonatkozó valamennyi ügyletének a felügyeletét is. A névcserén túl az átalakítás célja, hogy a 2015–2020-as időszakban jelentősen megkönnyítsék a beruházási pályázatok lebonyolítását. Ez az a terület, ahol tényleges eredmények születtek, ugyanis Románia nem remekelt az uniós pénzek felhasználásával: egyedül a Nemzeti Vidékfejlesztési Programban sikerült meghaladnunk a 87 százalékos felhasználási rátát, az EU 7,6 milliárd eurót fizetett ki. Az új ügynökség keretében nyolc regionális, jogi személyiség nélküli központ működik, ezekhez csatlakoztatták azokat a megyéket, amelyek a regionális vidékfejlesztési övezetekhez tartoznak, kivéve a Bukarest-Ilfov megyei 8-as központot, amelynek Ilfov, Călăraşi és Ialomiþa megyét, valamint a fővárost rendelték alá. A székelyföldi megyék a Gyulafehérvár központú fejlesztési övezethez tartoznak.

Finanszírozási kronológia

Mezőgazdaságra nemcsak a Nemzeti Vidékfejlesztési Programból lehet erőforrásokhoz jutni. Az agrártámogatások egy részét a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) adminisztrálja, amelynek feladatkörét idén tavasszal szabta át egy sürgősségi kormányrendelet. A Hivatalos Közlönyben, márciusban megjelent kormányrendelet azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek alapján a gazdák elsősorban a területalapú (SAPS) és az állattenyésztőknek járó támogatásokért, uniós szubvenciókért folyamodhatnak, közös kérvénnyel. A rendelet a 2015–2020-as időszak közvetlen kifizetési támogatásait határozza meg: a területalapú (SAPS), az országos átmeneti időszaki, a környezetkímélő mezőgazdasági termelésért járó, a visszaosztható, a csatolt, valamint a fiatal és a kis farmereknek juttatott támogatási formákat. Ezeket a pénzeket olyan aktív gazdák igényelhetik, akik jogos használói a mezőgazdasági területeknek, illetve az állatállománynak, és az előző évben 5000 euróval megegyező vagy ennél kevesebb termelői támogatásban részesültek, illetve az 566-os törvény értelmében mezőgazdasági termelőszövetkezetet működtetnek. Az előző évben ötezer eurónál több támogatásban részesült magánszemélyek csak akkor igényelhetik az APIA által nyújtott támogatásokat, ha a cégbíróságon engedélyezett termelőkként vannak bejegyezve.

A tavasszal bejelentett területalapú és egyéb, gazdáknak járó támogatások mellett július elsején derült ki, hogy a Vidéki Befektetéseket Kifizető Ügynökség a 2014–2020-as időszakban 6 programot indít, amelyek keretében október 30-ig összesen 826 millió eurót lehet megpályázni. Ebből a keretből gyümölcstermesztésre, a mezőgazdasági termékek feldolgozására és értékesítésére, mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére, vidéki, de nem mezőgazdasági tevékenységek létesítésére, illetve kisgazdaságok fejlesztésére lehet pályázni.

A Finanþare.ro portál részletesen ismerteti a pályázás feltételeit. Ebből megtudhatjuk, hogy a vidékfejlesztési programok kedvezményezettei például pénzügyi garanciát lehetővé tevő megállapodást köthetnek nem banki pénzügyi intézményekkel (IFN) is. Az új előírások szerint nem banki típusú hitelintézmények is garantálhatják a pénzügyi előleget, amennyiben ezek be vannak jegyezve a Román Nemzeti Bank Külön Nyilvántartásába.

A mezőgazdasági minisztérium államtitkára, George Turtoi a nyáron azt nyilatkozta, hogy mind a tíz altengelyre meghirdették a pályázatokat: 2015-ben összesen 884 millió euró áll rendelkezésre a mezőgazdasági szektor számára. Alegfrissebb információ szerint augusztus végéig 1390 támogatási kérelem érkezett országszerte az ügynökséghez, több mint 100 millió euró értékben, tehát bőven van még pénz az idei keretből.

Az elmaradott régiók a nyerők az Európai Unióban
Az Európai Unió számos projekt és program megvalósítását finanszírozza, illetve támogatja. A programok lebonyolításáért az Európai Bizottság felel, ugyanakkor a tagállamok kormányai felügyelik az ellenőrzéseket, köztük az éves ellenőrzés lefolytatását. Az uniós költségvetés 76 százalékát kitevő 5 nagy pénzalap (az európai strukturális és beruházási alapok) felhasználásával az Európai Bizottság a tagállami és a regionális hatóságokkal partnerségben gazdálkodik. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) regionális és városfejlesztést finanszíroz. Az Európai Szociális Alap (ESZA) a társadalmi befogadásra és jó kormányzásra kínál pénzeket. A kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciájára a Kohéziós Alapból igényelhető támogatás. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap az uniós agrárágazat legfontosabb támogatója. Az ötödik nagy pályázati forrás az Európai Tengerügyi és Halászati Alap.
A 2014–2020-as időszakban az Európai Unió mintegy 325 milliárd eurót fordít kohéziós politikára, amelyből 256 milliárd eurót a két strukturális alapon, az ERFA-n és az ESZA-n keresztül bocsát pályázatra. A Kohéziós Alap azokat az országokat támogatja, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el az Európai Unió átlagának 90 százalékát. Célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítása. A 2014 és 2020 közötti időszakban a Kohéziós Alap a következő országokat érinti: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) költségvetése a 2014–2020 közötti időszakra 95 milliárd euró. Ennek legalább 30 százalékát a környezetvédelemre és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló intézkedésekre kell fordítani, 5 százalékát pedig a helyi stratégiák kidolgozására. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) javasolt költségvetési kerete a jelzett időszakra 6,5 milliárd euró.
Jól látható, hogy finanszírozott területek között sok az átfedés, így ezeknek a bonyolultsága áttevődik a tagállami minisztériumok, alárendelt intézmények, igazgatóságok hatáskörébe. Az viszi el a pénzt, aki megérti, hogyan működik ez. Kérdés, hogy az elmúlt időszak 55 százalékos romániai „sikerrátáját” milyen mértékben tudják feltornázni a következő időszakban? 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.