Székely tehéntartók fogtak össze

Makkay József 2014. április 11., 16:39

Székelykeresztúron hozták létre az ország első és máig egyetlen tejszövetkezeti keretben működő tejfeldolgozó üzemét. Az ötszáz tejtermelő gazda részvételével megalapított szövetkezet egy év alatt Székelyföld-szerte bejáratta kiváló minőségű termékeit, a gyár tejbegyűjtő területén jelentősen nőtt a szarvasmarha-állomány.

Székely tehéntartók fogtak össze
galéria
Fotó: Makkay József

Mintegy ötszáz gazda és több tíz gyári alkalmazott részvételével tavaly tavasszal kezdett el termelni a székelykeresztúri Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet tejfeldolgozó üzeme. Az egymillió eurós befektetéssel elindított tejgyár az első szövetkezeti tulajdonú tejfeldolgozó cég a rendszerváltás utáni Romániában. Másik két társa – egy kolozsvári és egy Nagybánya környéki tejszövetkezet – tejbegyűjtéssel és értékesítéssel foglalkozik, feldolgozó üzeme azonban egyedül a keresztúrinak van.

A tavaly télen történt gyáravatóról nem csak a székelyföldi lapok, hanem a magyarországi közmédia is beszámolt: a gyár indulása az erdélyi és a magyarországi összefogás kiemelkedő példája. Az ötletgazda a Hargita Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba volt. A keresztúri tejgyárat egy külföldi ingatlanspekuláns vásárolta meg: a rövid ideig tartó működtetés után bezáratta, és amikor értékesíteni akarta, a megyei tanács elnöke szólt a gazdáknak, hogy itt a lehetőség a gyár újbóli beindítására. A megyei önkormányzat arra ösztönözte a tejtermelőket, hogy hozzanak létre szövetkezetet, gyűjtsenek pénzt, amit a megyei tanács kiegészít a vételárhoz szükséges összeggel. Egy részvénycsomag ára 800 lej volt: három részletben legkevesebb 3 csomagot kellett egy szövetkezeti tagnak vásárolnia, de a legnagyobb tejtermelők 40 csomagot is kifizettek. Az addig példa nélküli, székelyföldi szövetkezeti projekt két év alatt készült el. A közös vállalkozás sikerét agrárszakemberek és lelkészek alapozták meg, akiknek volt elegendő elszántságuk ahhoz, hogy a szövetkezésből kiábrándult gazdatársadalmat meggyőzzék az összefogás szükségességéről.

Vezetőségváltás a gyár élén

Az új tejszövetkezet nem csak a gazdáknak, hanem a cégbíróság alkalmazottainak is újdonság volt: hetekig tologatták a dossziét, míg a kezdeményezés sikerrel járt. A Keresztúr vidékéről és az Udvarhelyi-medencéből összegyűlt szövetkezeti tagságról kisebb tájegységenként egy-egy vezetőtanácsi tag felel, aki folyamatosan tájékoztatja, és információkkal látja el a termelőket. A szövetkezet tagjai érdekeltek abban, hogy a dolgok jól haladjanak: a gazdák által a közösbe adott 100 ezer euró befizetéssel egymillió eurós tejüzem társtulajdonosaivá váltak. Az összberuházás fennmaradó kilencven százalékát a Hargita Megyei Tanács, a budapesti Vidékfejlesztési Minisztérium és kisebb befektetők teremtették elő. A gyár modern felszerelésének a megvásárlásához és az induláshoz így is egy jelentősebb bankhitelre volt szükség, amit a Transilvania Banktól igényeltek.

„Az elején az indulás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert időbe telt, amíg termékeinket bejárattuk a piacon” – magyarázza a szövetkezet vezetőségi tagja, Szőcs Béla szentábrahámi agrárvállalkozó, Gagy menti megbízott. Pár hónap alatt 70 tonna jó minőségű tehénsajt gyűlt raktárkészleten, mert nem tudták értékesíteni. Pénzügyi zárlat keletkezett, a gazdáknak több hónapos késéssel fizették a beszállított tejet. Volt, akiben megingott a szövetkezet iránti bizalom. A tejszövetkezet elnöksége ekkor döntötte el, hogy meneszteni kell a tejgyár vezetőségét: a tavaly ősszel beiktatott új menedzsment egyenesbe hozta a vállalat pénzügyeit, és decembertől már minden beszállító napra készen megkapta a tej ellenértékét. Szűcs Béla agrárszakember szerint a Târnalact néven bejáratott tej és tejtermékek lassan ismertté váltak: kínálatuk mintegy fele a Góbé márkanév alatt fut, Marosvásárhelytől Háromszékig mindenhol megvásárolható, de eljutnak Erdély más régióiba is. Most van napirenden a Târnalact lecserélése a Keresztúri tejtermékre, amit kiváló minőségű székelyföldi termékként akarnak forgalmazni. A napi 8 ezer liter tejet feldolgozó tejüzem a megrendelés függvényében ma már minden tejterméket gyárt.

Elégedett gazdálkodók

„Számunkra nagyon fontos, hogy a gazdálkodók elégedettek. A tej literenként kifizetett 1,20 lejes alapárra a minőség és a mennyiség függvényében bónuszok jönnek. Ezzel a környékbeli felvásárlóknál jobb árat tudunk fizetni” – magyarázza Szűcs Béla. A zömében hegyvidéki kategóriába sorolt tejtermelők évente 900-1000 lejes tehenenkénti EU-s támogatást is kapnak, ami a földalapú támogatással összeadva Székelyföldön egyre vonzóbbá teszi a tehéntartást. A szentábrahámi agrárvállalkozó 100 fős szarvasmarhatelepen gazdálkodik, ehhez 140 hektár mezőgazdasági területen termeli meg az abrak- és a szálastakarmányt. A hatvan fejőstehéntől napi 900 liter tejet ad át a szövetkezetnek. Szűcs egyben a helyi Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének az elnöke is: a törvény szerint idéntől már csak szervezetten lehet a kisgazdák tejét értékesíteni. Az egyesület a község hat falujában eddig három darab, ezer literes új hűtőtartályt vásárolt, további három kisebb faluban használt tartály jut a tejcsarnokokba.

Jakab Zsolt újszékelyi unitárius lelkész a környék falvaiban segédkezett a szövetkezet elindításában. Maga is elégedett az eddigi eredménnyel. „Amikor lesz profit, év végén a szövetkezeti tagok is részesednek belőle. A legfontosabb mégis az, hogy a szövetkezeti háttér biztonságot jelent a tejtermelő gazdák számára: nem kell attól tartaniuk, hogy valami ürügyre hivatkozva a gyár egyik napról a másikra nem veszi át többé a tejet” – magyarázza a szövetkezés előnyét a lelkész, aki maga is gazdálkodik: 15 tejelő marhát, üszőt és borjút tart, a takarmányföldeket az egyházközségtől és híveitől bérli.

Miért nem népszerű a szövetkezés?

A székelykeresztúri tejszövetkezet példája egyelőre azért nem kapós, mert Romániában semmi támogatás nem jár egy szövetkezet beindításához – világosít fel Szűcs Béla. Az első félévi mérleg után lehet pályázni uniós támogatásra, de addig önerőből eljutni nagyon nehéz. A gazdák bizalmatlanok: ha sikerül is meggyőzni őket a szövetkezés fontosságáról, amikor pénzzel kell betársulniuk, a kezdeményezőnek vesztett ügye van. Szűcs szerint a román államnak kellene támogatás formájában megfinanszíroznia a szövetkezetek indulását, akár úgy is, hogy ezt később a szövetkezet visszafizesse.

Hírek szerint a székelykeresztúriak útját azonban többen is követnék Hargita megyében.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.