Román–magyar kapcsolatok: eminens gazdasági területek

 

– Üzleti központ megnyitását tervezi a kolozsvári magyar főkonzulátus. Kiegészíteni készül vagy átvenni az ugyancsak magyar kormányzati intézményként működő Kárpát Régió Üzleti Hálózat kolozsvári irodájának a helyét?

– Az új gazdasági központ tevékenységét össze kell hangolnunk több más, ezen a területen működő intézménnyel. Az új iroda a már meglévő hálózat részeként is felfogható, a párhuzamosságok ugyanis nem használnak az eredményességnek. A főkonzulátus keretében elképzelt, kialakításban lévő gazdasági iroda fő feladatának tekinti elősegíteni a gazdasági partnerek egymásra találását, igény esetén pedig a koordinációt. A gazdasági szálakat próbáljuk összekötni, ha kell, marketingben, ha kell, az üzlet lebonyolításában vagy közvetítésében segítünk az egymásra találó partnereknek. De részt tudunk vállalni az erőforrások feltárásában, illetve e folyamat menedzselésében is.

– Mit jelent külgazdasági téren, hogy a külügyi tárca immár a Külgazdasági és Külügyminisztérium nevet viseli?

– Ez demonstratív módon jelzi az iránymódosítás szándékát, azaz az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a külgazdasági kapcsolatokra. A főkonzulátussal szemben is növekednek az ilyen irányú elvárások. Külgazdasági attasé Kolozsvárra érkezését várjuk, ezt jómagam is sürgetem. Mivel a pályázati kiírás egy sor feltételt fogalmazott meg, nem könnyű elnyerni ezt a tisztséget: egyelőre az elbírálás szakaszában vannak a szakdiplomatai tisztségre beadott jelentkezések. Bár a főkonzulátuson ma is dolgozik gazdasági ügyekkel megbízott konzul, a leendő gazdasági szakdiplomata teljes vértezetben és meghatalmazással foglalja majd el új helyét a főkonzulátuson.

– A magyar külügyben történt átszervezésnek milyen más vetületei lehetnek a román–magyar gazdasági kapcsolatokban?

– Már említettük az Erdélyben is helyi irodákkal rendelkező Kárpát Régió Üzlethálózat szerepét. Az üzlethálózat a Magyar Befektetési Zrt. felügyelete alá, a külügyminisztériumhoz fog tartozni. Ez nem csak intézményi szempontból lényeges: az új struktúrában hangsúlyosabb jelenléttel vesz majd részt a Kárpát-medencei üzletkötésekben. Az átszervezés fő szempontja a hatékonyság növelése. Az üzletemberek gyakorlatias dolgokra vevők: a gazdaság szereplőinek hatékonyabban kell segítenünk a kereslet-kínálat felmutatásában, a határokon átnyúló együttműködésben, az uniós pályázatokban, a források lehívásában és az erőforrás-átcsoportosításban.

– Gyakran emlegetik, hogy a román–magyar kapcsolatokban igazán jól csak a gazdasági kapcsolatok működnek. Így van ez?

– A román–magyar gazdasági kapcsolatok jó állapotban vannak. Térségünkben 1200 román–magyar vegyesvállalat működik, ami önmagában fontos mérőszám. Románia Magyarország harmadik, de egyes vélemények szerint második legfontosabb gazdasági partnere, azaz jó pozícióból folytatjuk az építkezést. E gazdasági kapcsolatokban még nagyon sok tartalék rejtőzködik, további bővülések lehetőségét ígéri. Az elődöm tapasztalatai és saját benyomásaim alapján elmondhatom: teljes nyitottságot érzékelek a román fél részéről, semmiféle elzárkózás nem gátolja a gazdasági cserekapcsolatokat élénkítő törekvéseinket. Ha felismerhető a közös érdek – márpedig gazdasági együttműködés másként nem képzelhető el –, az egymásra találást az üzleti élet logikája diktálja. Badarság lenne kihagyni a jó lehetőségeket.

– A román–magyar gazdasági együttműködés volumenének többségét a multinacionális cégek, a mamutvállalatok adják. Van-e esély a kis- és középvállalatok számottevő erősödésére?

– A román–magyar kapcsolatokban is valóban a mamutcégek a főszereplők, nagyon fontos a velük való együttműködés. A MOL és az OTP pozíciói a román piacon igen erősek. Számunkra az igazán nagy feladat azonban a kis- és középvállalatok pozíciójának erősítése. Azt persze nehéz megjósolni, hogy két év múlva számottevően növekszik-e a részarányuk a román–magyar gazdasági forgalomban. Mi a lehetőségek feltárásában, a keretek kialakításában vállalhatunk szerepet.

– Az Európai Unió hivatalaiban árgus szemekkel figyelik Magyarországot. Ilyen környezetben milyen lehetőségek kínálkoznak a kis- és középvállalatok helyzetbe hozására a határon átnyúló gazdasági együttműködésben?

– A protekcionizmus nyilván veszélyes terület, de nem is erre van szükség. A nagy problémát általában az erőforrás hiánya okozza. A megfelelő finanszírozás megtalálásában az állam jelentős közvetítő szerepet vállalhat. Az Eximbank révén például olyan pénzügyi konstrukciókat, hiteleket ajánlhat, amelyek nagy segítséget nyújthatnak egy vállalkozás elindulásához, egy kereskedelmi ügylet lebonyolításához. Számos olyan, uniós szempontból teljesen elfogadott pénzügyi konstrukciót ajánl a magyar állam, amely nagyot lendíthet a román–magyar kereskedelemben érdekelt vállalatok boldogulási esélyén is.