Méhészet, az édes élet?

Kömény Kamilla 2016. május 03., 20:28

Habár a terméshozam legfőbb befolyásoló tényezője az időjárás, mégis egyre többen látnak lehetőséget a méhészkedésben. A méhészkedésről és a pályázati lehetőségekről szakembereket kérdeztünk.

 

Méhészet, az édes élet?
galéria
Fotó: Veres Nándor

 

Amit érdemes tudni a mézről
Habár a termelők előszeretettel hangoztatják az akácméz jótékony hatását, népszerűsége elsősorban a kereskedőknek köszönhető. Lázár Tibor egyesületi elnök szerint a vegyesméz – amely többféle virágporból készül – valójában sokkal hasznosabb, mint az akácméz. Míg az akác- és hársméz 60 százaléka gyümölcscukor és csupán 20 százaléka glükóz, addig a vegyes mézben ez az arány fordított. Minél magasabb a méz glükóztartalma, annál hamarabb köt meg, minél kisebb, annál későbbre. A 60 százalék glükoztartalmú repcemézet nem is lehet folyékony állapotban megvásárolni, hiszen a pergetést követően szinte azonnal megköt. A szakember szerint ezt minden mézet fogyasztó vásárlónak tudnia kell, amikor a polcon a folyékony mézet keresi. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy minél sötétebb a méz színe, annál értékesebb a szervezet számára.

Románia és Magyarország méhészeti nagyhatalomnak számít Európában. A második világháborúig a magyarországi méhészet nemcsak a romániait, hanem a többi kelet-európai ország méhészetét is felülmúlta, a hatvanas évektől azonban felzárkóztak a romániai méhészek is. „A Budapesten megtartott 1983-as méhészeti világkongresszus fordulópont volt a magyar méhészet életében: olyan fejlődést generált, ami azóta is éllovassá tette Magyarországot a régióban” – fogalmaz Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke, akit az egyre több embert vonzó mezőgazdasági ágazat boldogulásáról kérdeztünk. A székelyföldi szakember elmondta: megyei egyesületként az országos szervezettel is kapcsolatban állnak, ugyanakkor jó viszonyt ápolnak a magyarországi méhészekkel, akiktől szakmailag többet lehet tanulni.

A méhészet iránt azért is nagy az igény, mert az Európai Unió tagországainak mézszükségletét csak 60 százalékban tudják megtermelni az uniós gazdák, a többi importból származik. A világ legnagyobb méztermelő országai: Kína, Brazília, Argentína és Mexikó. A unió hiányzó mézszükségletét zömében ezekből az országokból importálják, ami számos gondot is felvetett. Az uniós piacra egyre több hamisított méz kerül, ezek kiszűrése nem mindig történik idejében. Az uniós szükséglet ugyanakkor nagyon eltérő: míg az utolsó helyen álló Románia lakossága évi átlagban mindössze fél kiló mézet fogyaszt, a németek vagy a franciák átlaga ennek többszöröse, 2–3 kilogramm.

A változó időjárásról

A méhész életében az időjárás a meghatározó tényező. Vendéglátóm példaként elmondta: eddig nem történt olyan eset, mint idén, hogy február 15-én virágport hozzanak a méhek. Még az is ritka jelenség volt, hogy erre március 15. előtt kerüljön sor. Ezzel szemben arra már volt példa, hogy április 18-án repültek ki először a méhek. Emlékei szerint az 1960-as évek végén történt, hogy május elseje előtt kellett menniük a méhészeknek Olténiába akácmézet pergetni, akárcsak idén. „Nehézséget okozhat, hogy egymásra tevődnek az akácvirágzási időszakok az ország három akáctermő régiójában. Korábban a virágzások között három hét különbség volt, most viszont mindössze egy lesz. Ez azért rossz, mert korábban legalább két virágzáson tudtak jelen lenni a méhészek, az esetleges esős időszakok így nem jelentettek terméskiesést. De ha egyszerre történik mindenhol a virágzás, akkor vagy eltalálják a kedvező időt és helyet, vagy kevesebb mézzel számolhatnak” – magyarázza a méhész.

Az idei méztermést az is befolyásolja, hogy a növények korai virágzását követően honnan gyűjthetnek további virágport a méhek. Már kizöldült a málna levele, tehát nemsokára elindul a virágzás is, amire eddig június 10–15-e után került sor. Ha a júniusban virágzó növények már májusban elvirágoznak, akkor az azt követő időszakban nehezebb lesz a gyűjtés.

Pár éve Hargita megyében is megjelent a harmatméz, amely a gyümölcscukor és a glükóz mellett további két olyan cukrot tartalmaz, amelyet nem tudnak hasznosítani a méhek. Emiatt a méhek gyomrában megnövekedik a salak, amitől megbetegedhetnek és nozémásak lesznek. „A korai kirepülés miatt idén kevés méh esett ennek áldozatul, de ha a méhek továbbra is termelik a harmatmézet, és nem tudnak elég korán kirepülni, akkor a méhészeknek komoly problémákkal kell számolniuk”– magyarázza Lázár Tibor.

Székelyföldi esélyek

Ebben a periódusban zajlik a családok fejlesztése: egy kaptárban általában 20–25 ezer méh telel, számuk a tavaszi fejlesztés után, június közepéig eléri a 60–80 ezret, majd szeptember közepéig visszaesik a kezdeti 25 ezres mennyiségre. A mézhordás csúcsa Székelyföldön június elejétől július közepéig tart, kivéve az akác- és repcemézet. Emiatt a méhészeknek elsősorban az a fontos, hogy a tavasz, a nyár eleje legyen jó, hiszen többnyire ekkor virágoznak a mézelő növények. Ha jó a start, a méhész elégedett lehet a hozammal.

Hargita megyében mintegy 38 ezer méhcsaládot tartanak számon, egy család éves átlagban 15 kilogramm mézet termel, tehát a megyei méztermelés 570 ezer kilóra tehető. A jobb technológiát alkalmazók az átlagosnál nagyobb mennyiséget tudnak értékesíteni, a kevesebb szaktudással rendelkezők azonban kevesebbet.

A méhészek az ágazatot érintő országos program – amelyet a 2014/1308-as uniós rendelet szabályoz – keretében hívhatnak le támogatást. Jelenleg négy intézkedés közül választhatnak: gyógyszer- ás aljdeszka vásárlásra, az állomány növelésére, a vándorméhészet költségeire és a méhanalízisek elvégzésére igényelhetnek támogatást. Az igényléseket augusztus elsejéig nyújthatják be a tagokat tömörítő egyesületek. A Hargita megyei egyesület vezetője szerint a támogatási lehetőséggel egyre több méhész él, ez azonban nemcsak az ágazat fejlődését, hanem a szakma „felhígulását” is előidézte. A tartós fejlődést akadályozhatja, hogy kellő szaktudás hiányában vágnak bele sokan a méhészkedésbe, így nem tudják továbbfejleszteni, illetve fenntartani méhállományukat.

„A jó méhész legfontosabb jellemvonásai a szorgalom, a tanulni és fejlődni akarás, illetve a jó gazdálkodási érzék. Mivel változnak a méztermelés szempontjából a szűk és gazdag esztendők, az ebből megélni akaróknak alkalmazkodniuk kell a körülményekhez” – magyarázza az 1960 óta méhészkedő egyesületi elnök. A rendszerváltás előtt volt olyan esztendő, hogy 150 méhcsaláddal gazdálkodott, azt követően viszont lecsökkentette az állományt, jelenleg pedig 70 családdal termel. Lázár Tibor szerint manapság legalább 100 méhcsaládot kell tartani ahhoz, hogy megéljen belőle a gazda, de legalább 300-ra van szüksége ahhoz, hogy jelentősebb jövedelme származzon belőle.

Az új méhészeti programról

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Hargita megyei méhészegyesület idei éves nagygyűlésén a méhészeket érintő országos támogatási program várható újdonságairól számolt be. A 2017–2019-es időszakra vonatkozó programtervezetet már előterjesztették, és idén októberben lép életbe. A politikus rámutatott: számos módosítás szerepel az előző pályázati időszakhoz képest. Például a méhcsaládvásárlásra vonatkozó előírások tekintetében külön kezelnék a 75 családnál kisebb és az annál nagyobb méhészeteket. Az előkészített tervezet szerint a 75 méhcsaládnál kevesebbel gazdálkodók állami támogatásban részesülhetnek, hogy elérjék azt a kritikus számot, amellyel a vidékfejlesztési pályázatokban részt vehetnek, azaz a 150 családos méhészetet. Bővülne a gyógyszervásárlási támogatás is, illetve a méhészeti kellékvásárlással is élhetnek majd a méhészetek és az egyesületek is. Újdonság az is, hogy jövőtől elkülönítenének egy pénzkeretet arra, hogy a méhészek itthon is tudjanak olyan vizsgálatokat elvégezni, amelyekre eddig csak külföldön volt lehetőség. Mint ismeretes, a méhészeti program támogatásait fele-fele arányban az Európai Unió, illetve a román állam fedezi.

Statisztikai adatok: egyre több a méhész

Tavaly 1,5 millió család méhet tartottak Romániában: a statisztikai hivatal adatai szerint az országos termelés 2015-ben 35 millió kilogramm méz volt, miközben tavaly mintegy 29 ezer méhcsalád pusztult el. A növekedés látványos: 2011-ben 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, az éves termelés pedig 24 millió kilogramm méz volt. Románia tavaly 10 millió kilogramm mézet exportált Németországba és Olaszországba 38,7 millió euró értékben, míg 2,2 millió kilónyit importáltak, elsősorban Lengyelországból, Kínából és Moldovából. Tánczos Barna az uniós adatokat is ismertette: az elmúlt két évben az EU-s tagországokban 15,7 millió méhcsaládot tartottak, míg 2011–2013 között 26 tagállamban 13,9 milliót. A 2013-as statisztika szerint az unió méhészeteinek legtöbbjét, 15,7 százalékát spanyolországi méhészek tartották, Románia az uniós sorban a negyedik helyet foglalta el.

Megoldást sürgetnek a méhészek
Ioan Fetea, a mintegy negyvenezer romániai méhész több mint hatvan százalékát tömörítő egyesület elnöke március végén felszólította a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy tiltsa be a belföldi előállítású méz import áruval történő keverését. „A romániai lakosság csupán a megtermelt mézmennyiség felét fogyasztja el, ennek következtében semmi értelme a behozatalnak” – nyilatkozta a News.ro hírügynökségnek. Az egyesület vezetője kifogásolja, hogy a méz címkéjén származási helyként nem tüntetik fel az áru pontos eredetét, ehelyett az EU-ból, illetve az EU-n kívülről való származás szövege szerepel. Fetea szerint a bukaresti hatóságoknak be kellene tiltaniuk a romániai méz külföldivel történő keverését, de legalábbis tetemes többletadót kellene kivetniük az importált ipari mézre. Mint ismert, magyar, horvát, román és szlovák méhészek tavaly októberben nemzetközi tüntetést tartottak Brüsszelben követelve a Kínából az EU-ba irányuló mézimport szabályozásának szigorítását. 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.