Kinek tejel a tejipar?

Makkay József 2015. január 18., 16:02

Az orosz embargó és az európai tejkvótarendszer áprilisi korlátozásainak perspektívája eddig nem tapasztalt csődhullámot indított el a romániai tejiparban. Nemcsak a tejfeldolgozó cégek 60 százaléka szűnhet meg néhány hónapon belül, hanem a két-három tehenes kisgazdák zöme is más foglalkozás után nézhet. Megoldást a mezőgazdasági szövetkezés kínálhat.

Kinek tejel a tejipar?
galéria

Az európai tejkvótarendszer 2015. április elsejétől esedékes megszűnésének hatását már tavaly érezni lehetett több közép-kelet-európai ország tejiparában. Szakértők szerint Románia van a legrosszabb helyzetben: a 2014 elején 183 tejgyárból álló tejipara 2014 végére 53 tejfeldolgozó üzemet veszített el, ennyi ment csődbe, számolódott fel. Az iparág egy éven belüli 30 százalékos leépülése várhatóan igen súlyos következményekkel jár a tejtermelésből élő gazdákra nézve, akiknek – értékesítési szövetkezetek híján – hamarosan fel kell hagyniuk a tehéntartással.

A tejipari cégek folyamatos fogyása azonban ezzel még nem ér véget. Dorin Cojocaru, a romániai tejfeldolgozókat tömörítő szövetség (APRIL) elnöke szerint 2015 végére legfennebb 70 tejgyár fog működni az országban, és azok is elsősorban importtejből termelnek majd. A 900 millió eurós összforgalmú hazai tejtermékpiac nagy ellentmondása, hogy tavaly a tej- és tejtermékfogyasztás kiváló évet zárt, 2013-hoz képest 6 százalékkal növekedett. A kisebb tejgyárak prognosztizálható csődje nyomán nő a nagy tőkével működő multinacionális tejipari cégek piaci részesedése. Ők lesznek a tejkvótarendszer megszűnésének legnagyobb haszonélvezői, hiszen importból egy tételben, alacsony áron tudják napi rendszerességgel beszerezni a szükséges tejmennyiséget. A tendencia már tavaly elkezdődött, idén várhatóan még nagyobb méreteket ölt.

Támogatott gazdák

„Az unió tejkvótarendszerének megszűnése Romániában elsősorban az önálló tejtermelő gazdákat érinti” – erősítette meg az Erdélyi Naplónak Nagy Péter Tamás volt mezőgazdasági minisztériumi államtitkár, az Országos Állattenyésztési Ügynökség technikai igazgatója is. Az RMDSZ-es politikus szerint a döntés senkit sem érhet váratlanul, hiszen bevezetését az Európai Bizottság már évek óta tervezi: a 2015. április 1-jei dátum régóta ismert időpont. A gondot az okozza, hogy az időszak egybeesik az Oroszország által bevezetett élelmiszerbehozatali embargóval. Az Európai Unió több tagországában a belső piacon eladhatatlanul nagy mennyiségű tej gyűlt össze, zömében ez érkezett az elmúlt hónapokban dömpingáron a romániai piacra is.

Felkészülésként az egységes európai tejkvótarendszer felszámolására a román szakminisztérium 2014-ben több jogszabályt módosított, tejtermelőket segítő új támogatási rendszert vezetett be. 2014 márciusában Nagy Péter Tamás javaslatára a szakminisztérium valamennyi hivatalosan értékesített tonna tej után járó 20 eurós állami támogatást hagyott jóvá. A 2014–2020-as uniós agrártámogatás részeként a román szaktárca azt kérte Brüsszeltől, hogy a legalább 10 tejelő szarvasmarhát tartó gazdaságok évente minden tejelő állatra 250 euró támogatást kaphassanak. Az idéntől életbe lépő új agrártámogatási rendszerben 2020-ig évente nő majd a tejelő tehenek után járó támogatási összeg.

A küszöb eléréséhez szükséges, 10 tejelő szarvasmarhából álló állomány bővítésére tavaly decemberben pályázatot írt ki a szakminisztérium, a sikeres pályázók állományfejlesztésre kaphatnak vissza nem térítendő támogatást. A hazai tejpiacot serkentené az ugyancsak áprilistól életbe lépő új tejtörvény is, amely a feketekereskedelem visszaszorításával hozná helyzetbe a szövetkezetek tagjaként vagy egyéni termelőként, de hivatalos forgalmazási engedéllyel rendelkező tejtermelő gazdákat.

A szövetkezés esélye

Az intézkedések azonban együttvéve sem hozhatják meg a várt eredményt, ha nem sikerül megváltoztatni a tejtermelés jelenlegi szerkezetét, amely nem versenyképes az Európai Unióban. A szakember szerint egyértelművé vált, hogy a multinacionális cégek részeként működő legnagyobb hazai tejfeldolgozó kombinátok – Danone, Friesland, Delaco, Hochland, Covalact és mások – nem tekintenek partnerként a szétszórt tejtermelő gazdatársadalomra. Ma már Háromszéktől Nagyváradig a nagy tejvállalatoknak jobban megéri naponta több ezer liter tejet vásárolni Lengyelországból, Magyarországról, Szlovákiából vagy éppen Ausztriából, mint erdélyi falvakból összeszedni a kisgazdák tejét. A gyárak minden tejbegyűjtőben alkalmazottat fizettek, és gyakran megesett, hogy egy-egy faluban antibiotikumot találtak a tejben, vagy a tej higiéniai minősége nem felelt meg az elvárásoknak. Nagy cégek egyre kevésbé vállalják már ezt a fajta hazai tejfelvásárlást. De a hazai kisgazdák ellen dolgozik a nyomott európai tejpiaci ár is: ma már a hazai, 1 lej körüli felvásárlási árnak megfelelő összegben érkezik a sepsiszentgyörgyi, kolozsvári vagy a szatmárnémeti gyárba a lengyel és a magyar tej is.

Az egyetlen kiutat a tejtermelő gazdák gyors szervezkedése jelenthetné – tartja a szakember. Idén februártól–márciustól jelentős pályázati hátszéllel megtámogatott szövetkezésserkentő program indul. A tejtermelésre, feldolgozásra és értékesítésre szövetkező gazdák a szövetkezeti termelés teljes folyamatához szükséges befektetés 90 százalékát kaphatják meg vissza nem térítendő támogatás formájában. Pozitív példák máris akadnak: a Kolozs megyében tavaly létrehozott Aranyos-Szamos mezőgazdasági szövetkezet 63 tejtermelő gazdatagja sajtot állít elő közös kisüzemben, amit a Napolactnak értékesít. A Maros megyei Terézia tejgyár mintegy tíz község falvaiból gyűjti be saját feldolgozásra a jó minőségű tejet. Hargita megyében a székelykeresztúri gazdaszövetkezet keretében működő tejfeldolgozó is jó példa a gazdák összefogására.

A közeljövő tehát a zömében importtejből dolgozó multinacionális cégek piaci részesedésének növeléséről és a szövetkezeti keretben, a gazdák által előállított és közösen forgalmazott tej- és tejtermékek piacáról szól majd. A folyamatos figyelmeztetések ellenére már jól érzékelhetők az utóbbi 25 évben elszalasztott szövetkezés következményei: megtörténhet, hogy egy-két éven belül az erdélyi tej a hazai boltok piacán olyan ritka lesz, mint a fehér holló.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.