Kifehérítenék a vendéglátást: megadózott borravaló

EN-összeállítás 2015. május 09., 14:06

Ettől a héttől lépett életbe a 2015/8-as számú sürgősségi kormányrendelet, amely a borravaló kifehérítését hirdette meg. Az új jogszabály szerint a „más bevételek” kategóriában ezután rögzíteni kell a borravaló összegét, és külön nyugtát kell arról adni az ügyfélnek. A törvény a munkáltató belátására bízta, hogy megtartja-e cége nyereségeként a borravalót, vagy visszaosztja azt alkalmazottainak. Mindkét esetben 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni, hacsak nem mikrovállalkozásról van szó, ezek esetében ugyanis 3 százalékos adókulcsot alkalmaznak.

A vendéglátók romániai szövetsége által kidolgozott törvénytervezet szövegét a kormány lényegesen nem módosította, magával az új jogszabállyal azonban nem minden vendéglőtulajdonos elégedett, a pincérek pedig végképp nem. Egy lapunknak névtelenül nyilatkozó kolozsvári pincér szerint a jogszabálynak akkor lenne értelme, ha a felszolgáló-személyzetet tisztességes fizetésért alkalmaznák, így a pincér nem volna rászorulva a hivatalosan minimálbér körüli jövedelme kiegészítésére. Sok pincér attól tart, hogy a kasszába bekerülő borravaló a cégnél marad, így a pincéri állások iránt tovább csökken az érdeklődés. A cégvezetők sem egyértelműen örülnek az új szabályozásnak, amelyet sokan túl bürokratikusnak tartanak.

Mint ismeretes, nem válik kötelezővé a borravalóadás, csupán arról szól az új rendelkezés, hogy amennyiben a vendég díjazni kívánja a szolgáltatást, jelezheti, hogy mennyit hagyna pluszban, ez az összeg pedig külön nyugtán jelenne meg.

Az új jogszabály életbe ültetésével egyidőben megszaporodnak az országos adóhatóság (ANAF) ellenőrzései. Amennyiben egy kereskedelmi egységben 3 százalékig terjedő különbséget észlelnek a pénztárgépbe bevezetett és a valós összeg között, ám az nem haladja meg a 300 lejt, akkor csak figyelmeztetést kap a tulajdonos. A 3 százalékot meghaladó, ám 300 lejesnél kisebb összeg esetében 2000–5000 lejes bírságot rónak ki. Ha a 300 és 1000 lej közötti pluszösszeg is 3 százalék alatt marad, akkor 10–15 ezer lejes bírságra kell számítani, de ha ez az összeg több mint 3 százalékkal nagyobb különbséget jelent a bevezetett és a valós pénzek között, akkor a 15–20 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor az ellenőrök elrendelik a cég tevékenységének 30 napra történő felfüggesztését. Amennyiben az összeg nagyobb, mint 1000 lej, de 3 százalék alatt marad, 20–25 ezer lej a bírság, 3 százalék felett viszont a 20–30 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor pecsét kerül az egység ajtajára.

A pénzügyi hatóság ezután nemcsak a kasszát, hanem a felszolgáló személyzetnél található készpénzt is ellenőrzi. Az alkalmazottaknak külön regiszterben kell feltüntetniük a szolgálatba lépéskor náluk található pénz összegét. Minden e fölött megtalált összeg kihágásnak minősül.

A vendéglátók szövetségének vezetői szerint a vendéglátás és általában a turizmus kifehérítése a szakma létérdeke: csak így alakulhat ki tisztességes verseny a vendéglátóegységek között. Ahogyan egy brassói szállótulajdonos fogalmazott román újságíróknak: a tisztességesen adózó vendéglátó évek óta lépéshátrányban van az ágazat adócsalóival szemben, akik a be nem fizetett adók és illetékek miatt jóval a piaci ár alá tudják csökkenteni szolgáltatásaik árát. A feketegazdaság által okozott illojális konkurencia nagy visszahúzó erő az ágazat fejlődésében.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.