Elnapolt „Graccident”?

EN-összeállítás 2015. június 26., 22:00

Az eurózóna pénzügyminisztereinek lapzártánk után kell előkészíteniük a görög mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet és a cserébe Athén által végrehajtandó intézkedéscsomagról szóló egyezséget, amelyről a hét folyamán tárgyalnak majd a tagállamok vezetői.

Elnapolt „Graccident”?
galéria

Ciprasz miniszterelnök arról biztosított, hogy Görögország kész a konstruktív munkára – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek június 22-i rendkívüli csúcstalálkozója után. Tusk szerint az ott előterjesztett javaslat hosszú hetek óta az első valódi ajánlat Athén részéről a patthelyzet feloldására.

Athén 2012-ben a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. Ezekről azonban nem sikerül hónapok óta megállapodni. Az olcsó hitelből és a cserébe várt intézkedésekből álló görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. A program így épp akkor jár le, amikor Athénnak több mint 1,5 milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.

A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással (ELA) tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. A görög bankokból ugyanis naponta szivárognak el az eurómilliárdok, egyre többen veszik ki ott tartott pénzüket, de egyelőre nincs roham, és az EKB segítségével a pénzintézetek még fizetőképesek. Az EKB viszont csak fizetőképes félnek nyújthat ilyen segítséget, államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Akkor pedig ezt a görög jegybanknak kell megtennie, amely csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.

A Görögországot fenyegető fizetésképtelenség miatt összehívott rendkívüli csúcs után Tusk tudatta, hogy az Athén által benyújtott legújabb javaslat a hitelfolyósítást és a reformprogramot ellenőrző, illetve koordináló, korábban csak trojkának nevezett intézmények előzetes elemzése szerint pozitív lépésnek tekinthető. A munkának azonban folytatódnia kell a pénzügyminiszterek szintjén.

Tusk elmondta: a cél a legrosszabb forgatókönyv, az ellenőrizhetetlen és kaotikus „Graccident”, Görögország mindenki legjobb szándéka ellenére való kisodródásának elkerülése volt, aminek érdekében két dolgot szeretett volna elérni. Egyrészt, hogy a megakadt egyeztetések új lendületet kapjanak, ami az új javaslatokkal szerinte teljesült; másrészt, hogy az összes állam- és kormányfő tisztába kerüljön a lehetőségekkel és azok korlátaival.

Egyes elemzők szerint azonban a görög dráma újabb sikertelen felvonásának lehettünk tanúi: a felek álláspontja ugyan némileg közeledett, ám áttörés ezúttal sem történt. Másnap reggel hurráoptimizmus lett úrrá a piacokon, miután a hét végén a görögök egy újabb javaslatcsomaggal álltak elő, amit a hírek szerint kedvező fogadtatásban részesítettek a hitelezők. Ráadásul reggel újabb javaslatcsomag érkezett, de annak részletei sem ismertek. A görög ajánlat jó alap a tárgyalások folytatásához, jelentette ki Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke, és már ekkor sejteni lehetett, hogy az alkudozások akár több napig is eltarthatnak. A javaslatcsomagról először a hitelező intézményeknek – az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – kell véleményt mondaniuk, hogy a hét hátralévő részében meg lehessen állapodni. Dijsselbloem hangsúlyozta, hogy a hét második felében egy újabb rendkívüli tanácskozást tart az eurócsoport, addig is keményen dolgoznak a görög kormánnyal a reformprogram magvalósíthatóságának részletein.

Szárnyaltak a piacok
Látványos felbolydulást okozott a világ pénz- és tőkepiacain, hogy a befektetők elkezdtek bízni Görögország „feltámadásában.” A legnagyobb áremelkedést az athéni tőzsdén mérték, a vezető index 9 százalékos pluszban zárt, miután a befektetők kapkodták a görög bankpapírokat (a bankszektort követő részvényindex 21 százalékot emelkedett, amire 2013 májusa óta nem volt példa). A forint piacán is kézzelfogható volt a bizakodás, az euróval szembeni jegyzés napközben 310,5 közelében járt, ami 0,8 százalékos napon belüli felértékelődést jelent.

Az euróövezeti vezetők legutóbbi tanácskozásán a labda a három hitelező térfelére került, és bár a piacokon már a „gólmámor” lett úrrá, félő, hogy a labda a játékidő végét jelző sípszó után gurult a hálóba. A javaslatcsomag tüzetes átvizsgálására ugyanis nem volt elegendő idő, de bonyodalmakat okozott az is, hogy adott pillanatban az sem volt egyértelmű, a két ajánlat közül melyik a valódi, idézi a Bloomberg hírügynökség Alexander Stubb finn pénzügyminisztert. A görögök számára június végén lejár a végső határidő, pénz azonban nincs a görög államkasszában, a hitelcsomag következő részletét nem hajlandó utalni a hitelező trojka, amíg Athén alá nem veti magát a kívánt reformintézkedéseknek. Áttöréssel csak abban az esetben érdemes számolni, ha a legutóbbi csomag drasztikus megszorító intézkedéseket tartalmazna, köztük adóemelést, illetve a nyugdíjkiadások csökkentését. Ez utóbbi azért fontos a hitelezőknek, mivel a görög költségvetési kiadásoknak több mint 70 százaléka bérekre és nyugdíjakra megy el. A Reuters hírügynökség információi szerint Athén azt vállalta, hogy a jelenlegi 63 évről fokozatosan 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, az általános áfakulcs 23 százalékra nő, miközben az élelmiszereket és az energiát 13, a gyógyszereket pedig hatszázalékos adó sújtja. Állítólag a kormány abba is belemenne, hogy emeljék a magas keresetűek jövedelemadóját, és új adót is bevezetnének az 500 ezer eurónál nagyobb bevételű vállalatokra.

Az elemzők többsége ugyanakkor továbbra is szkeptikus a görög adósságválság rendezése kapcsán. Úgy tartják, csupán reformintézkedések, megtakarítások révén képtelenség megmenteni az összeomló gazdaságot.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.