Édes élet, tiltásokkal

Széchely István 2015. február 22., 10:33

Szép, ugyanakkor a legősibb szakmák egyike a méhészet, mégis méltatlanul kevesen művelik – Udvarhelyszéken például alig félszázan. Az itt megtermelt bioméz jelentős része külföldi fogyasztók bevásárlókosarában landol, ami itthon marad, az – a statisztikák szerint – lakosonként mintegy félkilónyi méz, az egy főre jutó európai átlagfogyasztás alig harmada.

Édes élet, tiltásokkal
galéria
Fotó: Makkay József

Amint az idő felmelegszik és virágba borul a természet, 600-700 millió dolgozó háziméh hagyja el az udvarhelyszéki kaptárakat, hogy elkezdje összegyűjteni mintegy 170-180 ezer kilogrammnyi méz alapanyagát: a virágok csillogó nektárját. A „méz útja” behálózza a helyi kaszálókat, de a környékbeli hegyi legelőktől az olténiai akácosokig és a dobrudzsai hárserdőkig ér, az út végén pedig nagyjából 200 udvarhelyszéki méhész perget.

Udvarhelyszéken évente átlagban 180 tonna mézet termelnek a méhészek, ebből 140 tonnát a mézbegyűjtő központ révén exportálnak, és 30-40 tonnányi marad helyi értékesítésre – mondja Ádám József, a többnyire udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület elnöke. Az egyesület 200 tagot számlál, ők mintegy 12 ezer méhcsaláddal rendelkeznek, és – akárcsak méhcsaládjaik – maguk is bonyolult közösségbe szerveződnek: a méztermelő méhészek mellett vannak, akik csak anyaméhek tenyésztésével foglalkoznak, mások méhcsaládokat nevelnek eladásra. A méhészeknek azonban csak kevesebb, mint a negyede hivatásos méhész, de méhcsaládjaik száma gyakran a 300-at is meghaladja, ők termelik a legtöbb mézet. A virágzások idejét követve tavasztól nyár végéig vándorolnak, az otthonmaradók többsége pedig 10-50 méhcsaláddal rendelkező hobbiméhész. Az uniós támogatásoknak köszönhetően a méhállomány és a méhészek száma is megnőtt az elmúlt években, ám sok kezdő méhész tudása még hiányos, így égető szükség lenne egy szakmai tanácsadó hálózat létrehozására, no meg méhegészségügyi ellenőrzésekre is – tartja az egyesület vezetője.

Mindamellett, hogy gyönyörű és biztos jövedelmet adó mesterségként hirdeti a méhészetet, Ádám József kiszolgáltatottnak tartja a szakmát. Miközben a világ számos nagyvárosában a tömbházak tetején hoznak létre apró méhészeteket – például százezres méhkolónia él Párizs két nagy operaházának tetőterében is –, addig Romániában száműzni készülnek a települések belterületeiről a méhészeteket. A termelőkre adókat vetnek ki, miközben a nyugati mezőgazdaságokban megfizetik a méhészeket a beporzásért – sorolja a visszásságokat a szakember. Előfordul az is, hogy egy hazai repceföldön elpusztulnak a méheik, mert a terület gazdája elhallgatja, hogy a méhek számára végzetes növényvédő szerrel permetezett. Hiányzik a kölcsönös tisztelet. A méhlegelők mértéke is egyre szűkül, a juhtenyésztést ösztönző támogatások is kedvezőtlen hatással vannak a méhészetre. „Óriási probléma ez. Azokon a területeken, amelyek régebb méhlegelőknek számítottak, most átvették a terepet a juhok. Ahol pedig a juhok megjelennek, ott a méhnek már nincs keresnivalója. Ott már csak a harmatmézben lehet reménykedni, mert a fenyőfára csak nem mászik fel a juh” – érzékelteti a helyzetet tréfásan Ádám József.

 „Ikrásodás”, hamis méz

A mézzel kapcsolatban számos tévhit él. Ezek közül a legelterjedtebb, hogy hamis az a méz, amely kikristályosodik. Holott ez természetes folyamat, és éppen a valódi, tiszta méz kristályosodik ki, vagy „ikrásodik”, ahogyan a méhészek nevezik. „Előbb-utóbb minden méz kikristályosodik. Ez az idő a méz fajtájától függ, akárcsak a kristályosodási forma” – magyarázza a szakember. Az akácméz „ikrásodik” legkésőbb, akár két évbe is beletelhet, a repceméz azonban három napon belül tejfehér lesz és kenhető, mint a libazsír. Ezért kedveli ezt sok kisgyerekes szülő, a repceméz ugyanis nem folyik le a gyerek kezébe adott kenyérről. A szintén rendkívül finom hársméz nagyobb szemcsékben kristályosodik, amelyek nem kötnek egybe, a havasi méz pedig – amelyből jó években a legtöbb készül Hargita megyében, és ami a sokféle virág miatt a leggazdagabb ásványi anyagokban – szurkosan ikrásodik, tapad a kanálhoz. A napraforgóméz is nagyon hamar ikrásodik, apró szemcsés kristályok alakulnak benne. Ha nagyon megköt, majdnem olyan állaga lesz, mint régen a krumplicukornak, szinte hasad, amikor vágják – érzékelteti a különböző mézek kristályosodási folyamatát a szakember.

„Ne féljenek a méhészektől vásárolni. Ameddig olyan mézetkell termelniük külföldre, amely antibiotikumtól és mindenféle vegyszermaradványtól mentes, addig nyugodtan vásárolhatnak tőlük, mert az jó és természetes méz” – tanácsolja a fogyasztóknak Ádám József. A jó minőségű és megfelelő körülmények között tárolt méz gyakorlatilag bármeddig eláll, egyiptomi sírokban többezer éves mézet is találtak már, noha nem tudni, hogy azt megkóstolta-e valaki.

A boltokban kapható mézek esetében azonban fenntartásai vannak a szakembernek, szerinte szigorú és átfogó ellenőrzésekre lenne szükség, az élelmiszer-biztonsági hatóságoknak pedig rendszeres laborvizsgálatnak kellene alávetniük a kereskedelemben kapható mézeket. A mézhamisítás nagy üzlet, a haszon legalább tízszeres, hiszen a mesterséges enzimekkel érlelt kukoricaszörp olcsó alapanyagot jelent. Egy néhány évvel ezelőtti nemhivatalos laborvizsgálat során egy akácmézként címkézett termékben mindössze 20 százaléknyi volt az akácméz, a többi része nem is méz volt, hanem ismeretlen anyag, de akadt olyan is, ami teljes egészében hamis volt. Gyanúra adhat okot, ha a valódi mézzel összekevert hamis méz elkezd látványosan különválni egymástól, és az üveg alján erősen kristályosodni kezd az igazi méz, miközben a fölötte levő réteg teljesen selymes marad – magyarázza Ádám József.

Méhészek éves találkozója
Február 21-én tartja éves szakmai találkozóját az udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület. Az eseményre – amelyen a méhészet aktuális problémáit is megvitatják – meghívták dr. Hegedűs Dénes és Bross Péter magyarországi méhész szakembereket, előbbi a méhek betegségeiről, utóbbi a méhészet jelenlegi helyzetéről tart előadást. A hazai szakemberek közül Bölöni Ferenc a fiatal méhészek pályázati lehetőségeiről, Lázár István pedig az országos méhészprogramról tájékoztatja majd a résztvevőket. Az esemény helyszíne az Iskola utca 2. szám alatt lévő székelyudvarhelyi Márton Áron Ifjúsági Ház.

A természet kegyeiben bízva

Ebben a szakmában csak a legkitartóbbak maradnak meg. Akik csak a támogatások, a gyors meggazdagodás reményében vágtak bele, kihullanak a sorból – állítja Szőcs Levente, aki méhészcsaládban született, így már fiatalon kitanulta a szakma csínját-bínját. De bármennyire képzett és felkészült is legyen a méhész, az időjárás kegyeinek van kitéve: hiába van a megfelelő időben a megfelelő helyen, ha elromlik az idő, oda a szerencséje. Márpedig az elmúlt évek időjárása nem kedvezett a méhészeknek, a tavalyi egyenesen katasztrofális volt – mondja az udvarhelyszéki méhész.

Ő már a rendszerváltás előtt is méhészettel foglalkozott, családja akkor a helyi erdészetnek adott el méhcsaládokat, őt édesanyjával méhészként alkalmazták. 1986-tól 2004-ig dolgozott ott, azt követően jövedelemkiegészítésként méhészkedett, négy éve azonban újra főállásban műveli a szakmát. Manapság már nem lehet megélni 100 méhcsaládból, mint régen, ehhez legalább 200 méhcsaládra van szükség, azzal viszont már vándorolni kell. Nőttek a kiadások, főként a szállítási költségek, a mézhozam csökkent – egyebek mellett a mezőgazdaságban használt önbeporzó növények miatt is –, a befektetések pedig lassan térülnek meg. Tíz év alatt azonban manapság is jövedelmező vállalkozássá válhat a méhészet.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.