Bölkényi Kiss Károly
Négy évvel ezelőtt elkezdett munkám – amiből most ízelítőt nyújtok – nem az erdélyi magyar falu és mezőgazdaság története, hanem az erdélyi magyar mezőgazdasági örökségé. Célom felhívni a figyelmet az erdélyi mezőgazdasági örökség kincseinek összegyűjtésére és rendszerezésére. Örökségünk sokrétű: főúri levéltárakban, leltárakban, monográfiákban, adásvételi szerződésekben, adománylevelekben, útleírásokban, emlékiratokban, felmérésekben, nyilvántartásokban, állami levéltárakban, statisztikákban, tudományos munkákban, egyházi nyilvántartásokban, vizitációs jegyzőkönyvekben, falusi törvények lejegyzésében, főúri levelezésekben, régi újságokban, folyóiratokban, kalendáriumokban, falusi jegyzőkönyvekben, határjárási jegyzékekben, adónyilvántartásokban eddig ilyen céllal fel nem kutatott lelőhelyeken tárhatjuk fel. Fiatal kutatóknak szeretnék irányt mutatni, hogy merre keressék erdélyi magyar mezőgazdasági örökségünket. A patkószegtől a főúri nyeregig falvaink minden leírt és még megtalálható mezőgazdasági tárgyainak emlékeit kell összegyűjtenünk.
Erdélyi hungarikumok
A mezőgazdasági örökség feltárása egyik alapja lehet mezőgazdaságunk jövőbeni fejlődésének. Megtanít arra, hogy jobban értékeljük elődeink értéket teremtő munkáját. Meggyőződtem arról, hogy ha a honfoglalást követő évezredben mezőgazdaságunk nem lett volna kitéve számtalan pusztításnak, agrárágazatunk ma az európai élvonalban lenne. Ezt a hatalmas örökséget nekünk, agrárszakembereknek kell összegyűjteni. Napi 6-8 órában több mint négy éve vállaltam fel ezt a hatalmas munkát, amiből eddig mintegy 3 ezer oldal íródott meg. Kezdetben a nagyobb uradalmak, a rangosabb növények termesztése, az értékesebb állatok tartása, a tenyésztési adatok feltárása volt a célom. De gyűjtőmunkám során megnyíltak az erdélyi magyar mezőgazdasági örökség összes kapui. A mindennapi gyakorlat és olvasmányaim ötvözése nyomán kirajzolódik az út, amelyet Erdély mezőgazdasága évszázadok alatt tett meg.
A Magyarországról elindult hungarikum-mozgalom kiváló alkalmat nyújtott, hogy erdélyi örökségünket alaposan felfedjük. A magyarországi gyűjtéssel párhuzamosan 2011-ben indítottam útjára Erdélyben a mezőgazdasághoz kapcsolódó értékeink számítógépes nyilvántartásba vételét. Amint gyűltek az erdélyi hungarikumnak vélt növények, állatok, iskolák, könyvek, tanárok, szakemberek nevei, felötlött bennem, miként írjuk körül a mi hungarikumainkat. A válasz viszonylag egyszerű: mindazt, amit a magyarok a mezőgazdaság terén megalkottak Erdélyben, legyen hungarikum. Felvetődött a transylvanicum elnevezés is, de elvetettem, mert transylvanicum az, amit az itt lakó szászok, svábok, románok, ukránok, zsidók, szlovákok, bolgárok alkottak meg. Ehhez minden népnek előbb össze kéne raknia saját örökségét.
Miközben gyűltek a hungarikumok, mégsem voltam megelégedve. A Magyarországon megjelent hungarikum-törvény kérdésessé tette, hogy milyen szempontok szerint tudnánk meghatározni az erdélyi mezőgazdaság kiemelkedő elemeit. A felvetett kritériumrendszer alapján úgy gondoltam, szerencsésebb lesz, ha Az erdélyi magyar mezőgazdaság öröksége címet viselné a rendszerváltás óta először összeálló gyűjtemény. Bevontam a gyűjtésbe a teljes történelmi Erdélyt Székelyfölddel, Mezőséggel, Kalotaszeggel, Barcasággal, Aranyosszékkel, Erdély-Hegyaljával és Szolnok-Dobokával. De adatokat gyűjtöttem a mai Bánságról, a Partiumról, a Szilágyságról és a történelmi Máramarosról egyaránt. Nem hagyhattam ki a moldovai és bukovinai csángók mezőgazdasági vonatkozásait sem. Úgy döntöttem, a munkám során használt Erdély megnevezés a politikai Erdélyt jelenti, amelyben benne vannak a már felsorolt tájegységek.
Személyek, állatok, növények, népszokások
Alapvető kérdés volt, mit nevezzek erdélyi magyar mezőgazdasági örökségnek? E meghatározáshoz a legtöbb segítséget az erdélyi monográfiaírók adták: Borovszky Samu, Orbán Balázs, Bözödi György, Apor Péter, Böjte Ödön, dr. Csávossy György, Domokos Pál Péter, dr. Kós Károly, dr. Szentkirályi Ákos, dr. Somogyi Gyula, Vámszer Géza, Fényes Elek, Gegő Elek, Halász Péter, Imreh István, Jakó Zsigmond, Kádár József, Fürj Lajos, Pintér János, Bereczki Máté, Pesthy Frigyes, Petri Mór és még sokan mások. Minden megyéből azok a falvak szerepelnek, ahol kutatásaim során magyar örökséget találtam. Kikértem több neves magyar szakember véleményét. Nagy segítségemre volt dr. Csávossy György, dr. Albert Ferenc, dr. T. Veress Éva és Farkas Zoltán, akik munkámat helyeselték, és arra buzdítottak, hogy folytassam.
Már az elején egy címtár megalkotására volt szükség. Kutatásaim alapjául felvázoltam a mai erdélyi, bánsági, partiumi, szilágysági, máramarosi és a csángó moldovai megyéket, így lett összesen feltárásra váró 22 megye. Külön szócikket alkottam a volt erdélyi vármegyéknek vagy tájegységeknek: Alsó-Fehér, Nagy-Küküllő és Szolnok–Doboka vármegyék, valamint a tájegységeknek, Aranyosszék, Kalotszeg, Mezőség és Székelyföld. Az erdélyi magyar mezőgazdasági örökség végül 21 fejezetet tett szükségessé: Erdély híres magyar mezőgazdasági szakemberei; neves erdélyi magyarok, akik nem szakemberként alkottak maradandót az erdélyi mezőgazdaságban; erdélyi mezőgazdasággal kapcsolatos népművészet; erdélyi magyar mezőgazdasági iskolák, oktatás; erdélyi magyarok állatai; mezőgazdasági iparunk; mezőgazdasági egyesületeink; mezőgazdasági szerszámaink; mezőgazdasági törvényeink; javaslat erdélyi hungarikumokra; az erdélyi mezőgazdaságban használt mértékegységek; tájmúzeumaink; szövetkezeteink; mezőgazdasági jelképeink; mezőgazdasági nyomtatványaink; erdélyi magyar mezőgazdasági szokások; népi foglalkozások a mezőgazdaságban; erdélyi magyar termelvényeink; új egyedi elnevezéseink és erdélyi magyar uradalmak.
Magyar vagy román örökség?
Gyűjtőmunkám során sok esetben kellett döntenem arról, hogy mi az erdélyi magyar örökség. Az évszázadok során komoly összefonódások születtek az együtt élő népek között. Legnehezebb volt a magyar–német és magyar–román összefonódásokat kibogozni. Magyar–román viszonylatban sok dolgot tisztába tettem. A történelem folyamán az erdélyi magyarság nagyállatot-tartó és tenyésztő nép volt, a román nép pedig elsősorban juhászattal foglalkozott. Az erdélyi részeken zömében magyar nemesek voltak a nagy uradalmak és falvak tulajdonosai. A román nép Erdélyben az üressé vált magyar és szász telepeket töltötte fel betelepítéssel, vagy a hegyek elzárt részein élt, ahol a magyarság nem telepedett meg.
Tipikus jelenség a történelmi erdélyi községek nemzetiségi változásai. Szolnok-Doboka vármegye, Belső-Erdély vagy a történelmi Máramaros községeinek nagy része a tatárjárásig, majd a Básta és a Mihály vajda-féle pusztításokig 90 százalékban magyar lakosságú. A magyar földbirtokosok a középkorban telepítik be a román jobbágyokat. Ezekben a falvakban is minden esetben megkerestem a létező magyar udvarházakat, a szőlők és gyümölcsösök határneveit stb. A történelem folyamán az eredeti magyar vagy szász lakosságot román lakosság cserélte fel. Sok esetben csak a földbirtokosok maradtak meg magyarnak, körülöttük minden román lett. Viszont gyakori a románokból kialakult magyar nemesség, különösen Hunyad megyében. Ottani kutatásaim során vetődött fel a kérdés, hogy a megvalósítások, az örökség magyarnak tekinthető-e? Egyértelműen igen! Ha nincs a kezdeményező és kivitelező magyar birtokos, a román jobbágy önerőből nem lett volna képes erre. Tehát az udvarházak és kastélyok körül kialakult állattenyésztési és növénytermesztési tevékenységet mind magyar megvalósításnak kell tekintenünk. Tipikus példa erre az őralja-boldogasszonyfalvi Kendeffy-uradalom.
Adatgyűjtő munkám során a rengeteg határnév közül azokat rögzítettem, ahol mezőgazdasági termeléssel és állattartással foglalkoztak. Fontos tisztáznom, hogy miért nem jelzem minden esetben a falvak birtokosait, akik évszázadokon keresztül ugyanazon települések határait birtokolták. A birtokos és a gazdálkodó birtokos között nagy a különbség. A birtokos nem minden esetben élte a falu életét. Az erdélyi magyar gazda minden időben értéket is termelt: a bánsági acélos búzával vagy a mezőségi jó minőségű búzával, kukoricával, rozzsal, burgonyával, a Csík vármegye „székely kincsének” tekintett pityókával, az öltözék alapanyagául szolgáló kenderrel vagy éppenséggel a takarmánynövényekkel nemcsak idehaza, külföldön is ismertek voltunk.
Batul, szelídgesztenye, kopasznyakú tyúk...
Mezőgazdasági kincsnek kell tekintenünk a régi erdélyi gyümölcsfajtákat: a batul, aranypármen, pónyik, sóvári, kormos alma, a gegesi párizsi körte, a décsei cseresznye, a nagybodófalvi meggy, az oroszhegyi szilva, a nagybányai, szászcsávási, misztótfalusi és karácsonyfalvi szelíd gesztenye. Az Érmellék kajszija és pálinkája, Arad-hegyalja kadarkája, Magyarádi bora, Pécska kenyere, Bihar és Érmellék szőlője és bora, a szilágysági sámsoni bor, az Erdély-hegyaljai, a rozsamáli borok vagy az enyedi plébános. A sor folytatható az Aranyos-menti, a kibédi és a perecsenyi gyökérzöldséggel, hagymával, a szárhegyi káposztával vagy más erdélyi értékekkel. Az erdélyi szürkemarha, a mangalica-sertés, az erdélyi kopasznyakú tyúk, a székely ló, a máramarosi szarvasmarha csupán néhány példa az igen gazdag állatfajból és fajtából.
A kastélyok, kúriák kívül-belül a mezőgazdaság fejlettségének a mértékét jelezték. Benn születtek az uradalmak művelésének módjai, a fejlesztések. Könyvtáraikban gazdag felhozatal volt mezőgazdasági szakirodalomból is. A kastélyhoz, kúriához kapcsolódó birtok kertjével, szőlőjével, gyümölcsösével, erdejével, tavaival, mezőgazdasági építményeivel, pincéivel és állataival a gazdálkodás teljesítményét mutatták. Ezek összessége alkotja az erdélyi magyarság mezőgazdasági örökségének gerincét. Kiemelkedő példa erre a bonchidai Bánffy-, a zsibói Wesselényi-kastély és számos más, Erdély-szerte fellelhető kastély és uradalom.
Minden megyében a magyar mezőgazdasági örökség nyomait kerestem. Egyházi levéltárakban, helyi feljegyzésekben gyakorta találkoztam ezzel a bejegyzéssel: „a kipusztult ősi magyar lakosság helyére oláhok költöztek”. Ezeket a falvakat is felvettem a magyar örökség nyilvántartásába, mert a magyar őslakosságnak mindenhol nyoma maradt. Hasonlóan fontos szerepe van kéziratos munkámban az erdélyi váraknak, ahol elsősorban a mezőgazdasági termékek raktározása volt fejlett, de a várak birtokain is előrehaladottabb mezőgazdaság folyt.
A gyűjtőmunkát természetesen folytatni kell. Feldolgozásra várnak az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár köteteinek mezőgazdasági vonatkozású szócikkei. Úgyszintén az Erdélyi Gazda összes száma a Nagyenyeden megjelent 1936– 1940 közötti évfolyamoktól az 1940 után, Kolozsváron kiadott lapszámokig. Örülnék, ha az általam elkezdett feltárási munkába a mezőgazdaságunk múltja iránt érdeklődő fiatal szakemberek is bekapcsolódnának.
(A szerző nyugalmazott mezőgazdasági mérnök)
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.