(Folytatás előző lapszámunkból)
A II. világháború utáni időszakban Moravcsik Gyula és Mályusz Elemér elevenítette fel és fejlesztette tovább Gombocz Zoltán 1930-ban megfogalmazott elméletét. Moravcsik tanulmányaiban lényegében hasonlóképpen fogalmazott. Szerinte 460 táján a Kaukázus vidékére vonult ogur népek egyike, az onogur Nyugat-Szibériából hozta magával a későbbi magyarság magvát alkotó finnugor törzseket. E törzsek egy része Kobrát fia Báján vezérlete alá került. Moravcsik Gyula szerint ezek a törzsek magyarok lehettek. A török eredetű onogur nép átsegítette finnugor rokonait a továbbköltözés veszélyein. A mintegy két évszázados együttélés idején az onogurok odakölcsönözték a magyaroknak törökös szervezetüket, akiket átitattak saját műveltségi elemeikkel, s nyelvüket bolgár–török jövevényszavakkal gazdagították. Mivel a kazárokkal folytatott küzdelmük nem lehetett eredményes, a harciasabb onogur törzsek nyugatra vonultak, míg a „békésebb” finnugor törzsek behódoltak a Kazár Birodalomnak. Ők alkották Kobrát fia Báján ekkorra már elmagyarosodott törzseit. Az Árpádról visszavezetett, későbbi nagy fejedelmi család az onogur–bolgár fejedelmi nemzetség leszármazottja, állítja elméletében Moravcsik Gyula.
Mályusz Elemér
Mályusz Elemér szerint a finnugor nyelvű magyarság csatlakozott Kobrát népéhez, emiatt alávetett nép volt. Helyzete csak az Árpád-nemzetség uralomra jutásával változott. Árpád nemzetsége semmi esetre sem volt finnugor eredetű, hanem a Kazár Birodalom legvagyonosabb születési előjogokkal rendelkező legfelsőbb rétegéhez, a főnemességhez tartozott. Népében finnugor, bolgár–török és belső-ázsiai népelemek ötvöződtek. E közösségben a finnugor magyarság talán számbelileg a népesség jelentősebb részét adhatta. A feltevések tehát a Kobrát fia Báján uralma alatti népet aszerint tartják onogurnak vagy magyarnak, hogy az ősmagyar nyelv az onogurokéval hasonulva 670–680 között került a Kárpát- medencébe, vagy csak Árpád népével 895-ben már teljesen magyarrá váltan érkezett végleges hazájába.
Makkay János
Makkay János a honfoglaló magyarokkal kapcsolatos tanulmányában a következőkből indult ki: „A finnugor ősmagyar nyelvet beszélő nagyobb létszámú, zárt közösségek már jóval 895 előtt a Kárpát-medencébe kerültek. Az Árpád vezette honfoglalást irányító és végrehajtó nemzetségek és törzsek nyelve és népi sajátosságainak összessége általában és meghatározóan török volt. Természetesen Árpád türk népében is voltak ősmagyar nyelvű csoportok, ezek azonban lélekszámukat tekintve kevesen lehettek.”
A Gombocz Zoltán elméletét átvevő Makkay János feltételezése szerint, az onogur–bolgár uralkodóréteg két ízben szervezte meg a magyarság elődeit. Először a 7. század közepétől az ősmagyarság nagyobbik része, Kobrát birodalmának egyik alávetett népeként az onogur–bolgár vezetőréteg uralma alatt költözött a Kárpát-medencébe. Amikor Árpád népe megszállta a Kárpát-medencét, itt találta az ősmagyar nyelvű és más népeket – az 567–568. évi avar honfoglalás harcosainak leszármazottait – azután a 670–680 közötti onogur–bolgár lakosságot, a szlávokat, szarmatákat és egyéb néptöredékeket. A 670–680 között betelepült magyarok nyelve török, neve pedig onogur volt. A szálláshelyet változtató nomád népek szokásának megfelelően a vezetés-uralkodás nyomán került át ez a név a vezetettekre. Így vált késő Avarország legnépesebb csoportja Hungárusokká, Hungárivá.
Árpád nemzetsége és népének döntő többsége szintén török nyelvű volt, és a kezdet kezdetén onogur–bolgár lehetett. Ennek következtében a 895. esztendőt követően a nyugati elbeszélőforrásokban nem volt szükséges a Hungarus név megváltoztatása.
Bóna István
Kiváló régészünk, Bóna István 1965-ben bár nagyon közel jutott a késő „avar kor” griffes indás leletanyaggal jelzett, nem török nyelvű népesség tézisének elfogadásához, mégis elutasította a kettős honfoglalás elméletét. Mint írta, „bonyolítja a helyzetet, s a fentieket látszólag erősíti a nyelvtudománynak az a megállapítása, hogy avar eredetű magyar helynevek nem mutathatók ki”. A magyar nyelvészek ezt az állítást néhány, 6. század végi és 7. század eleji korai avar személynévből, valamint a kései avar államszervezet néhány török méltóságnévéből következtették. E régebbi nyelvi vizsgálatok még nem figyelmeztették a régészeket arra, hogy a 7. század utolsó negyedének kezdete körül új keleti néphullám öntötte el az Avar Birodalom területét, s e nép vagy népek nyelvére eddigi adatok nem utalnak. Az egyre égetőbbé váló kérdéskörnek nehezen képzelhető el más megoldása, mint az, hogy a griffes indás kései magyarság nem törökül beszélt.
Két év múlva Bóna István súlyosnak ható érvekkel bírálta a kettős honfoglalás elméletét, s elfogadhatatlannak ítélte a 11–13. századi magyar helynevek és a griffes indás mellékletű késő avar kori sírleletek látszólagos egybeesését. Azzal érvelt, hogy a griffes indás műveltség 8. század végi, 9. századi „eltűnése” kapcsolatban volt az egykori Káma-vidéki, valamint a késő avar kori leletanyag különbségeivel, s főleg a Közép-, sőt Belső-Ázsia felé mutató késő avarkori leletfajták, sőt a griffes indás temetőkből előbukkant mongolos embertani alkatokkal. Állítása szerint a kései avar kori onogur–bolgár és ősmagyar népesség összeolvadásának folyamata szükségszerűvé teszi ázsiai mongolos elemek jelentkezését. Embertani vizsgálódások eredményei szerint az onogur–bolgároknak – s ezzel együtt Árpád honfoglalóinak is – testi vonások tekintetében hármas, közöttük ázsiai származású újonnan érkezett rétegéről is tudunk.
László Gyula
László Gyula – a kettős honfoglalás méltatlanul sokat támadott elméletének újabb hirdetője – 1986-ban a következőket írta: „A kései avarok onogurok voltak, és feltehetően többségükben az első honfoglalás népei”. A kiváló magyar régész szerint „az onogur vezetésű, de azokkal már ötvöződött ősmagyar népesség Árpád népének a beköltözésekor már jelen volt a Kárpát-medencében”.
László Gyula így fogalmazta meg a kettős honfoglalás elméletének lényegét: „a magyarság két szakaszban szállta meg a Kárpát-medencét. Az első honfoglalásra 670 körül került sor, a második honfoglalást pedig a 9. század végi bejövetel jelentette”. Elméletét a különböző krónikák és geszták leírásaival is igazolta. Ezekben a leírásokban megjelennek a kettős bejövetellel kapcsolatos történetek. Például Anonymus Gesta Hungarorumában a honfoglalást úgy írta le, hogy először a hunok jöttek be, akik a magyarok rokonai, majd utána a magyarok. A Nestor-féle orosz őskrónikában is szerinte kettős magyar honfoglalásról írnak. Eszerint előbb a fekete, majd a fehér magyarok érkeztek a Kárpát-medencébe. A fekete magyarok az onogurok lehettek, akik a bolgár népcsoporthoz tartozhattak.
László Gyula szerint a Hungária elnevezés is az onogur szóból ered. A kettős honfoglalást régészetileg a következőképpen bizonyította: a 7. század második felében változást észlelt az avar díszítőművészetben. Ekkor megjelentek a griffes indás díszítőelemek, amelyek jellemzőek voltak a honfoglaló magyarok díszítőművészetére is. Elméletét alátámasztotta az avar kori Nagyszentmiklóson talált aranylelet. A Szarvason talált avar tűtokon látható rovásírásnak magyar olvasatát is bizonyította. A régész tézise szerint e bizonyítékok is jelezték, hogy a magyarok és az avarok rokon népek voltak.
Régészeti ásatásainak értékelése alapján, a 9. század végi honfoglalás korából feltárt leletek nem mutatnak pusztulásra utaló jeleket, és a magyar települések az avar települések mellé és nem rá települtek, ami azt igazolja, hogy a 7. században a Kárpát-medencében letelepedő avarok és Árpádék magyarjai rokonok voltak.
László Gyula egy alkalommal így mutatta be a kettős honfoglalással kapcsolatos elméletét: „Úgy látszik tehát, hogy Árpád magyarjainak nyelve türk volt, de ez volt a honfoglalóké még jó ideig (...) Ezzel szemben a 11. századtól megindult oklevelekben megőrzött szolganevek jó része finnugoros nyelvünkből való, a nyelvünkben meglévő 200-nyi török szavunkat nem valahol a Volga mentén szedtük fel (...), hanem itt, helyben, a Kárpát-medencében az onogur–magyar népbe olvadt Árpád harcosainak népétől!” Az Árpáddal érkezett vagy hozzá csatlakozott ősmagyar nyelvű közösségek jelenlétét 895-ben mégis magától értetődőnek lehet tartani. Sokan nem lehettek, sem a történeti források, sem a névtani adatok nem tanúskodnak ilyesmiről.
(Folytatjuk)
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.