Többször van decemberben kütyüvásár

Willman Walter 2014. december 19., 21:31
Többször van decemberben kütyüvásár
galéria

A marketingesek idén decemberben is alacsonyan repülnek, a hivatalos verzió szerint ugyanis ez az ajándékok hónapja. A nem hivatalos szerint az évből még hátra lévő szűk két hét alatt próbálják rekordmennyiségben elsózni az elektronikus kütyüket, hiszen e néhány nap még jó irányba billentheti a cégek pénzügyi mérlegét.

Lesz-e árleszállítás az ünnepek előtt? – kérdeztünk rá természetesen a forrásainknál. A rövid válasz az volt, hogy nem, a hosszabbik szerint, amit az árakból engedhettek, megtették a hosszúra nyúlt Fekete Péntek alatt, csodákra és olcsóságra ne számítsunk.

Nem marad hát más lehetőségünk, mint átismételni a legfontosabb alapelveket, mielőtt a médiából ránk ömlik a reklámáradat, aminek egyik legfontosabb célja, hogy kibillentsen lelki-pénzügyi egyensúlyunkból, és elkövessük a legrosszabbat: hirtelen felindulásból vásároljunk.

Soha ne vásároljunk elektronikát, okostelefont, tévét, táblagépet, PC-t, laptopot, semmi hasonlót azért, mert megtetszett, és úgy gondoljuk, hogy ez a soha vissza nem térő alkalom. Ez egy könnyű részegséghez hasonló állapot, amiből kijózanodva rájövünk, hogy ugyanolyan kütyü kapható másutt, netán olcsóbban, ráadásul olyasvalamit vásároltunk, ami már generációváltáshoz közeleg. Gondoljuk hát meg, bármennyire tetszik valamilyen készülék, első látásra soha ne vásároljunk. Érdeklődjünk több helyen is, és ne feledjük: bármennyire is vonzó aznap a kütyü, ha el is adják, pénzért a világ másik végéről is elhozzák.

Másik alapelv, hogy – főként ünnepek idején – kicsi, szerény cégtől ne vásároljunk. Ez nem rosszindulat, de egy nagy cég esetében nagyobb az esély, hogy visszacserélik az árut, ha valami galiba történik. Ilyenkor habozás nélkül vigyük vissza, és követeljük, hogy cseréljék működőképesre. Ez az ünnepek miatt nehézkes lehet, tehát csak halkan jegyezzük meg, hogy nem érdemes tartós, drága elektronikát ünnepi hangulatban vásárolni.

Szülők, nagy testvérek, nagyszülők figyelmébe: hacsak nem olajbáró a nagypapa, ne vásároljon a kicsinek drága elektronikus cuccot, csak ha valamilyen formában keményen megdolgozott érte a gyerek. Játékkonzolt még kevésbé ajánlanánk, bármit is hallottak volna, nem fejlődik attól a gyereknek semmije, inkább kergessék ki focizni, verekedni, fára mászni, mozogjon, amennyit csak lehet.

Ennek az iparnak a legfőbb jellemzője, hogy óriási a nyomás a kicserélésre. Mindent bevetnek, hogy rávegyenek: a tavaly egy fejőstehén áráért megvásárolt működőképes okostelefonodat hajítsd el, és vásárolj egy attól alig különbözőt, egy másik fejőstehén áráért. És attól függetlenül, hogy mi észre sem vesszük, a szemünk láttára, fülünk hallatára reklámokkal mossák a gyerekagyakat is, mert nincs jobb marketinges, mint az üvöltő kisded, aki kisírja a szemét egy-egy játékért.

Okostelefonok „ingyen”

Alexandru Munteanu, a Samsung Electronics romániai telekom osztályának vezetője arról számolt be, hogy míg tavaly az okostelefonok az összeladások 40 százalékát tették ki, idén ez 55 százalékra nőtt, az év első tíz hónapjában Romániában 1,8 millió okostelefont értékesítettek (2013-ban egész évben 1,5 milliót adtak el). Tavaly a hazai okostelefon-piac értéke 320 millió euró volt, idén – november és december nélkül – már 340 millió euró. 2013-ban összesen 3,6 millió telefonkészüléket adtak el, idén a jelzett periódusban már 3,3 milliót.

„Szerencsénkre” a néhány óriás, az Orange, a Vodafone, a Romtelecommal Telekom néven összeolvadt Cosmote mind-mind érdekelt abban, hogy mindannyiunknak legyen okostelefon a zsebében, akár ingyen is adják, kérdés, hogy nekünk mennyibe kerül az „ingyen”. Idén júniusban az Orange-nek 10,3 millió kliense volt, a Vodafone-nak 7,9 millió, 6 millió a Telekomnak. Óriási a harc a kliensekért, és mint csillag az égen, annyiféle csomagot kínálnak, ingyen telefonokkal is. Ilyenkor üljünk le számolni, vagy kérjük meg az eladó hölgyet/urat, számolná ki nekünk, az aláírandó szolgáltatásként évek alatt egészen pontosan mennyit kell kifizetnünk? A havi bérlet árát meg kell szorozni 24-gyel, és annyi az „ingyen”: ilyen egyszerű ez.

És hogy milyen készüléket vásároljunk? A válasz ott a zsebünkben: amennyi pénzünk van – az okostelefonok piacán egy-egy árkategóriában hasonlók a teljesítmények.

Tévé, a házioltár

Az Országos Hírközlési Hatóság (ANCOM) adatai szerint idén 6,6 millió előfizetőnek adtak el tévéadás-csomagot Romániában. Ez körülbelül 89 százalékos penetrációs rátát jelent, a háztartásoknak majdnem 90 százalékában bambulnak a tévé előtt. Van 4,21 millió kábeltévés szerződés, 2,37 millió „tányéros”, vagyis szatellitvevős kliens, idén 42 százalékkal nőtt az IP-alapú kliensek száma is, 46-ról 65 ezerre. Városon lakik a tévénézők 61 százaléka, ezeknek 80 százaléka kábeles, falun a szatellit vezet, 62,3 százalék ilyen típusú vevővel rendelkezik.

Ennek megfelelően a kínálat a tévéknél is hihetetlenül nagy, a 41 centiméteres képernyő-átmérőjű készülékeket már 400 lejért meg lehet vásárolni, aki meg több mint kétméteres átmérőkért rajong, vásárolhat egy ultra HD-s cuccot az LG-től, 49 999 lejért (valamivel több, mint 11 ezer euró), de ingyen kiszállítják, és a nyárikonyha egyik falát meg lehet spórolni vele. Az okosabb tévék már saját menüből programozhatóan rögzítenek megadott órákban filmeket külső tárolókra, akár gyufányi flashre.

Hordozható „munkagépek”

Érdekesen alakult a táblagépek piaca. Forrásaink felhívták a figyelmünket, hogy már lehet kapni iPad-et 1000 lej alatt az eMagnál: 999 lejért, 7,9 hüvelykes képernyővel, 16 gigás tárolóval, ezen az áron csak wifivel, de ingyen wifi az rendszerint kerül.

Aki nem akar feltétlenül Apple-cuccot venni, hasonló paraméterekkel vásárolhat Samsung Galaxy Tab3-at erősebb processzorral, 200 lejjel olcsóbban. Szerényebbek, ugyancsak hasonló paraméterekkel találnak hazai gyártmányú táblagépet, az Allview 1,33 GHz-es processzorral, 7 hüvelykes képernyővel, 1 G RAM-mal, 16 gigás háttértárolóval, wifivel, Windows 8.1-es operációs rendszerrel 299 lejért. Nos, erre tessék gombot varrni!

Hasonló paraméterekkel két vagy háromszoros áron is el lehet adni gépeket, tehát gondolkodjunk vásárlás előtt!

És hogy a wifi nem gond, egy számpéldával is jöhetünk: a Hyperoptic nevű cég által készített, 33 európai fővárosban végzett felmérés szerint az internet-hozzáférés átlagos sebességét tekintve Bukarest az első helyen áll, 81,18 Mbps sebességgel, megelőzi Párizst (78,15 Mbps) Vilniust (60,14 Mbps), Stockholmot (58,37 Mbps) és Svájc fővárosát is (Bern, 51,19 Mbps). A felmérésben cégek és háztartások is szerepelnek. A román háztartások felének van internet-hozzáférése, a fix és mobil internetkapcsolatok száma 18 millió. A fix széles sávú internet-hozzáférések száma hathavonta 100 ezerrel nő, a nagy sebességű mobilinternet penetrációs rátája 52,1 százalék, tehát még óriási tartalékok vannak.

Az érdekelt óriások rengeteg pénzt áldoznak arra, hogy a széles sávú piacot maguk alá gyűrjék, tehát várhatóan idén is, jövőre is ingyen okostelefonokat, táblagépeket dobálnak majd utánunk, nem érdemes pénzért venni, majd kifizetjük bérletben.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.