Szilvássy Karola főúri (konyha)titkai

Botházi Mária 2015. augusztus 29., 13:39 utolsó módosítás: 2015. augusztus 29., 13:40
Szilvássy Karola főúri (konyha)titkai
galéria

A kolozsvári születésű Szilvássy Karola (1876–1948), kora egyik leggazdagabb családjának leszármazottja, a szakácsmesterség nagyszerű értője is volt. Hagyatékreceptjeiből Az erdélyi főúri konyha titkai címmel jelent meg most egy új kiadás, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok keretében is bemutattak.

„Az emeleti nagy teremben, amely kettészelte az egész épületet, óriási asztal volt terítve. Vagy negyvenen voltak körülötte. […] Behozták az első fogást az inasok. […] Bátran lehet venni ebből, egyetlen szálka sincsen benne! – mondta nyomatékosan. Ezt mindenkor elmondta, ha főtt csukát adott a vendégeinek. […] Miután az első fogás után némi csörömpöléssel kicserélték a tányérokat, beérkezett a második, az erdélyi lakomák szokásos fénypontja, a hideg Richelieu-pulyka. Óriási szügyű domború két madár: dübbeszkedő mellük mindenféle kitűnő aprólékot rejtett, valósággal kincseit a legjobb falatoknak. […] Miután a fagylaltot körülhordták, és hatalmas tortákat – miután elfogyasztották a gyümölcsöt, birsalmasajtot és finom liktáriumokat pici poharakból – a társaság fölkelt, és kivonult az ebédlőteremből” – a részlet Bánffy Miklós Erdélyi történetéből való.

Miért indítjuk Bánffy-idézettel a báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola receptjei apropóján írt cikkünket? Egyrészt, mert valahogy így kell elképzelnünk azokat az erdélyi főúri társasági étkezéseket, amelyek háziasszonya gyakran Szilvássy Karola is volt. Akiknek volt módjuk Karolánál enni, szuperlatívuszokban beszéltek konyhaművészetéről. Másrészt – és talán ez is hasonlóképpen izgalmas – Bánffy Miklóst életen át tartó szerelem fűzte az asszonyhoz, és az érzés kölcsönös volt.

Egy csokor rózsa

Ennek ellenére mindketten mással kötöttek házasságot – és talán ez így volt jól, két ilyen erős személyiség együttélése valószínűleg nem lett volna problémamentes. Azért egész életük során – amikor a zaklatott történelmi idők is lehetővé tették – tartották a kapcsolatot. 1948. május 26. esős napján, a 72 éves korában meghalt Karola temetésén a Házsongárdban a lefogyott, tönkrement, éhező gróf – aki akkor már kolozsvári palotája egyik fűtetlen szobájában húzta meg magát – utolsó pénzén vett hatalmas rózsacsokrot vitt szerelme sírjára. (A síremléket frissen újították fel, a Kolozsvári Magyar Napokon adták át ünnepélyesen. A sír Bánffy Miklós örök nyughelyéül szolgáló iktári Bethlen kripta mellett található.) Bánffynak nem sokkal később sikerült visszamennie Budapestre, ahol felesége, az egykori színésznő, Várady Aranka várta, de már nem tudta meggyógyítani, 1950. június 5-én elhunyt.

Önmagáért és másokért

Karoláért egyébként odavoltak a férfiak – közülük csak az okosakat szerette, a buták rettenetesen untatták –, és joggal: Erdély utolsó nagyasszonya volt, akinek lebilincselő szépségét eszessége, bátorsága, tartása egészítette ki. Hogy mi mindennel foglalkozott, felsorolni is nehéz: istápolta a Helikon írócsoportosulás tagjait, a találkozók kitalálója és mozgatórugója volt. Az első magyar nő volt, aki repülőn ült (férje, a nagyvonalú Bornemissza Elemér, hatalmas összeget fizetett ki ezért), unokanővérével, Wass Máriával férfikíséret nélkül nekiindult az akkor még minden infrastruktúrát nélkülöző Afrikának, hogy megkeresse az ott elesett ifj. Wass Albert sírját (az útról a korabeli sajtó hosszasan cikkezett). Pompás, izmos alakja volt, amelyet edzett és amelyre nagyon ügyelt, így korát meghazudtolóan sikerült alakját megőriznie: rendszeresen gyümölcsnapot tartott, sokat túrázott, lovagolt. Mindig ízléssel követte a divatot, egy lépéssel előbb tartott másoknál. Egyetlen gyereke kiskorában meghalt, utána kizárólag feketét viselt.

Rengeteget olvasott, olvasónaplót is vezetett, véleménye rendkívül fontos volt a kor íróinak. Nagyvonalúan támogatta a kultúrát, élete második felében a Kolozsvári Református Nőegylet vezetője volt. Az első világháborúban a fronton két évig ápolónőként szolgált sebészorvosok mellett, a másodikban barátnőjével, Bethlen Margittal gépkocsival behajtott a lángoló Nagyszebenbe, és megmentette 72 árva csecsemő életét. Mindazt, amit egy nő megvalósíthat, meg is valósította egy olyan korban, amikor ez korántsem volt hétköznapi dolog. Ehhez persze olyan nagyvonalú férj is kellett, mint Bornemissza, akit kizárólag a vadászat érdekelt, és teljesen szabadon engedte élni a feleségét.

Kulináris kuriózum

Karola élete minden területén teljességgel jelen tudott lenni, háziasszonyként is remekül állta a sarat. Összegyűjtötte az erdélyi arisztokrata családok menüit, étkezési szokásait, majd lejegyezte őket. Sokat forgatott, vonalas füzetei báró Kemény János hagyatékának rendezése közben kerültek elő. Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész dolgozta fel a kéziratot. A kulináris-művelődéstörténeti kuriózumnak számító receptek rendkívül egészségesek, ennél korszerűbb receptes könyv ma nehezen képzelhető el, akár fúziós konyhának is mondhatnánk – hangzott el a kolozsvári könyvbemutatón. Receptjeit valószínűleg csak tapasztalt háziasszonyok tudják majd reprodukálni, de mindenképpen megéri kísérletezni. A könyv a Bánffy-idézet Richelieu-pulykájának elkészítési módját is leírja, akárcsak a magyaros tárkonyos csirkét, a nyúl- és libamájpástétomot, a citromos-tejfölös nyelvet, a bechameles roulade-ot, a narancsos tormát vagy a boros-paradicsomos szószt.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.