Kutyával a szabadban

Madaras Péter 2015. május 22., 22:22
Kutyával a szabadban
galéria

Ninót, az aranyszínű cocker spánielt sokkos állapotban hozták haza a Tordai-hasadékból. A gazdi elmondása szerint egy kígyóval került konfliktusba, a napsütötte sziklák között. A kígyó hamar elsurrant, csak sötét színét és hirtelen végződő farkát lehetett látni.

Jómagam valahányszor a Tordai- vagy a Túri-hasadékban kirándulok, mindig óvatosan, elővigyázatosan járok, mert tudom, hogy sok a vipera, hogy a kullancsról ne is beszéljünk. Ezzel az írással nincs is más tervem, mint felhívni a kirándulók figyelmét a viperamarás veszélyére anélkül, hogy elrettenteném őket a kirándulás örömétől. És természetesen látni fogjuk Nino csodálatos gyógyulását is.

A Romániában élő viperafajok közül a legveszélyesebb a szarvas vipera, de a nálunk élő másik két fajta marása is végzetes kimenetelű lehet. Mindez attól függ, hogy a méregmennyiség, ami a vipera szemfogában gyűl fel, mekkora, és attól, hogy a méregfoggal az áldozatba injektált méregmennyiség hogyan viszonyul az áldozat tömegéhez, valamint a harapás súlyosságától is. Ha a vipera minimális méreggel rendelkezik, a marás enyhe tünetekkel megúszható. Ami a háziállatokat illeti, halálos harapásokat leginkább kutyánál lehet regisztrálni. Minél kisebb a kutya, annál kisebb az esélye a túlélésre, akár egy vipera fiókával szemben is. De előfordul teheneknél és lovaknál is, hogy viperamarás következtében elpusztulnak. A fejközeli harapások sokszor a helyi ödémás reakciók miatt válnak fatálissá.

A kígyómarás sürgősségi beavatkozást igénylő sérülésnek számít, a viperaméreg ugyanis hemolitikus, nekrotikus (szövetromboló) és véralvadásgátló hatással bír. A kutyát ilyenkor meg kell nyugtatni, limitálni kell a mozgását és mielőbb állatorvoshoz kell rohanni vele. A kígyómarás miatti tünetek két kategóriába sorolhatók: vannak a helyi tünetek, mint például az élénk fájdalom, cianózis (elkékülés), ami a marás helyétől kiterjedhet az egész végtagra, majd a test többi részére. Az általános tünetek, melyek egy-két óra után jelentkeznek, drámaiak: gyenge pulzus, vérnyomáscsökkenés, hemolízis, ami vérkeringési és légzési elégtelenséghez vezethet. Ezenkívül vannak az idegrendszeri tünetek (trismus, izomrángások stb.), légzéselégtelenség, ami lehet a hemolízis vagy az asfixia következménye, ha a harapás a fejet vagy a fejhez közeli részeket érintette. Nem ritka a láz, amit később hipotermia követ. Hirtelen halál csak akkor következhet be, hogyha a harapás egy nagyobb eret érint. Ilyenkor a sokk vagy embólia okozza a halált.

Nino esetében első dolgunk volt találni egy vénát, behelyezni egy kanült és hidrokortizont adagolni nagy dózisban, hogy helyreállítsuk a keringési zavart. Ezt követte a seb hipermangános átmosása 1 százalékos hipermangán seb körüli infiltrálásával perifokálisan, vagyis a seb körül több pontban. Fontos a C-vitamin intravénás adagolása is. Egyes szerzők szerint ajánlott a végtag elkötése, mások szerint ezzel a procedúrával többet ártunk, mint használunk. Amennyiben a végtagot elszorítjuk, egy órán belül el kell lazítanunk, a méreg ilyenkor mobilizálódik a szervezet többi része felé. Kollapszus, eszméletvesztés esetén adrenalint kap a szenvedő állat, és sajnos egy homológ antiviperin-szérum hiányában csak a tüneti kezelésre hagyatkozhatunk. Amennyiben nem a méreg van túlsúlyban, hanem a méreg által kiváltott anafilaxiás sokk, a hidrokortizon vagy más antihisztaminikus készítmények életmentők lehetnek. Nino mindent megkapott, de állapota kritikus maradt, másnap jutott eszembe, hogy létezik egy homeopátiás gyógymód is, amit sokszor bagatellizálunk, mondván, hogy nagy baj esetén nem lehet eredményes. Két készítményt ajánl ilyen esetekre a homeopátia: az 5 CH Viperát és a Lachesist. Én az utóbbit használtam nagy sikerrel, néhány óra múlva Nino visszanyerte régi állapotát. Ne felejtsük tehát: ha olyan helyen lakunk, ahol a kígyók mindennaposak, vagy gyakran kirándulunk ilyen helyeken, vigyünk magunkkal a felsorolt készítményekből. A hipermangán helyett a perhidrol is megteszi.

A kullancsinvázióról már beszéltünk, a védekezésről még annyit mondanék, hogy nemrég omologáltak szájon át beadható készítményeket, amik hatása 1–3 hónap lehet, és olyan védőnyakörvek is vannak forgalomban, amiknek a hatása 5–8 hónap.

Beszélhetnénk még a Fekete özvegy nevű pók neurotoxikus hatásáról vagy a Bánságban élő skorpió veszélyéről. Ezek incidenciája elenyésző, sokkal több gondot okozhatnak állatainknak a méhek és a darazsak.

Az USA-ban több elhullást regisztrálnak méhszúrás, mint kígyómarás miatt. Bár a méhméreg nem tekinthető erős méregnek, az immunogén hatása jelentős, ugyanis anafilaktikus sokkot képes okozni, ami fulladást (bronchospasmust) és érrendszeri összeesést (kollapszust) okoz. A helyi tünetek intenzív fájdalmat jelentenek, ödéma áll be, csalánkiütés, izgalmi állapot, heveny légzés és fulladás. A tüneti kezelés megegyezik a kígyómarásnál leírtakkal, talán kiegészíthető a kalcium és a koffein intravénás adásával és helyi ecetes borogatással. Volt olyan eset is, amikor a gégemetszés volt az életmentő beavatkozás.

Kedves kiránduló barátaim, kedves kutyások, ne felejtsék ki a hátizsákzsebből a gyorssegélyhez nélkülözhetetlen gyógyszereket. Amúgy pedig fel a fejjel, jó kirándulást!

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.