Születésnapok az idő szorításában

Leopold Erika 2014. december 14., 09:53
Születésnapok az idő szorításában
galéria

Nyáron születtem a vakáció kellős közepén, ezért iskolában, az osztályban soha nem tudtam megünnepelni a születésnapomat. Mégis hatalmas mázlim volt, mert az ország felszabadulását is akkor ünnepelték, így mindig éppen kirándultunk valahová, nagyobb csapattal voltam körülvéve. Nem éreztem magam rosszul azért, mert az én születésnapomról senki nem emlékezik meg.

Öcsémnek már kicsit rosszabb volt, ő is nyári, de ő egy közönséges júliusi napon született, se kirándulás, se barátok. Családon belül persze megünnepeltük a születésnapját, de az nem volt ugyanaz, ezt mindenki beláthatja.

A „nyári gyerekeknél” csak azoknak lehet rosszabb, akik decemberben vagy január elején születtek. Az ő esetükben nem az volt a baj, hogy kevesen vannak körülöttük, pont ellenkezőleg:  mindenki ott van, de mással van elfoglalva. Ajándékból is sok van, de mindenki kap. Nincs irigység a többi gyerek részéről, nincsenek tágra nyílt szemek, hogy hú, miket kaptál, nincsen sok tortára kiéhezett száj, nincs meg az az érzés, hogy mindenki, az egész világ csak őt ünnepli.

A születésnap miatti traumák évtizedekig emlékezetesek maradnak, csak meg kell említeni a decemberben, januárban születettek előtt a témát, máris órákig tudnak mesélni. Pontosan emlékeznek minden évre, minden elmaradt születésnapra, minden családtag reakciójára. Az ajándékokra, amiket karácsonyra kaptak, de minden hiába, hiszen sok-sok születésnapi ajándékot viszont nem kaptak meg, és az felnőttként is majdnem annyira tud fájni, mint gyerekkorban.

Ez ellen tényleg csak egy orvosság van, ha a szülők, a család tudatosan odafigyel, hogy ne mosódjanak össze a téli ünnepek a gyerek születésnapjával. Persze ez sok plusz energiát és figyelmet követel. Mindenkinek a szájába kell rágni, hogy születésnapkor nincs karácsonyi ajándékozás. Ezért kétszer kell összegyűlnie a családnak, ami örömet kellene jelentsen, de ez nem mindig egyértelmű. És persze, hiába van rengeteg sütemény, torta, édesség, étel, külön ünnepi menüt kell főzni, külön tortával és egyéb nyalánkságokkal.

Mars-torta
Hozzávalók a piskótához: 5 tojás, 5 ek cukor, 5 ek liszt. Hozzávalók a krémhez: 7 db Mars csokiszelet, 5 dl tejszín, 2 csomag habfixáló
Elkészítés: a krémet előző nap előkészítem. A tejszínt felforralom, beleteszem az apró darabokra vágott csokit, és addig kevergetem, míg elolvad. Miminum egy éjszakára hűtőbe teszem.
 tojássárgákat két kanál cukorral fehéredésig keverem. A tojásfehérjéket kemény habbá verem a maradék cukorral. A két masszát nagyon óvatosan összekeverem, majd beleszitálom a lisztet, és azt is beleforgatom. Vajazott, lisztezett tortaformába töltöm, és 180 fokon megsütöm.
A kész piskótát kihűtöm, és óvatosan három egyenlő részre vágom. A hideg csokis tejszínhez adom a habfixálót, és kemény habbá verem. Három részre osztom úgy, hogy az egyik rész kicsit több legyen. Az első két lapot megkenem a két kisebb adag krémmel, majd a torta külsejét bevonom a maradékkal. Hűvös helyen további egy napot kibír a torta.

Ilyenkor jól jön egy egyszerű tortarecept, ami tényleg minimális időt igényel, nem kell sok hozzávaló, legalább egy nappal korábban elkészíthető, és még a gyerekek is szeretik. Nos, az alábbi Mars-torta pont ilyen. Felnőttként nekem sem kedvencem a Mars-csoki, de volt idő, amikor nagyon szerettem. A születésnapi torták úgysem egészségesek, tehát majdnem mindegy, hogy mi van bennük. Hiába készítjük gyümölcsből, ha tonnányi cukor is van benne. A csokit meg mindenki szereti, ha azt mondjuk, hogy Mars-csoki akkor meg egyenesen odalesz mindenki.

A közönséges piskótától eléggé szoktak félni, hiszen gyakran összeesik, vagy nem nő megfelelő magasságúra. Ha azt akarjuk, hogy szép magas legyen, akkor a tojásokat rendesen fel kell verni. Én hagyományosan készítem, a tojásokat szétválasztom, és külön keverem a sárgáját fehéredésig, a fehérjéből pedig kemény habot verek. Amikor a lisztet beleszitálom, nagyon óvatosan keverem össze, nehogy ekkor törjem össze a habot.

Összeesni akkor szokott, ha nem sütjük meg eléggé. A piskóta akkor sült meg, ha a tetejét benyomjuk, a tészta visszaugrik. Amennyiben nem, vissza kell tenni néhány percre a sütőbe. Inkább legyen barnább a teteje, mint sületlen a közepe.

(egigeropaszuly.blogspot.com)

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.