Végtelen szabadságharc

EN-összeállítás 2015. március 22., 16:08

A korábbi éveknél „eseménydúsabb” megemlékezések pontozták az 1848-49-es szabadságharc 167. évfordulóját. A Kelemen Hunor fellépése révén központivá minősült sepsiszentgyörgyi rendezvényen kifütyülték az RMDSZ elnökét.

Végtelen szabadságharc
galéria
Fotó: Thomas Câmpean

A román állam felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért – üzent ünnepi beszédében Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, a város polgármestere. Felszólította Bukarestet: ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok. A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen a Vajdaságba telepített bukovinai székelyek legdélebbi települése, Székelykeve küldöttsége is részt vett.

„Az erdélyi magyarság nem karddal és lándzsával, de tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól” – jelentette ki a folytatásban Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke kifejtette: a szólásszabadság korlátozásával kezdődik minden elnyomás, ezt Petőfiék is tudták, és ezért a cenzúra eltörlésével kezdték forradalmukat. Az elnyomók úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szabadságból nem kevesebb marad, hanem több lesz, ha másokkal is megosztják. „Ők azok, akik 25évvel a kommunista diktatúra bukása után méltó utódai lehetnek a császári és cári stratégáknak: meg akarnak fosztani az anyanyelv használatától, a zászlótól, a himnusztól, nemzeti szimbólumainktól, meg akarnak fosztani az iskoláinktól, meg akarnak fosztani a kultúránktól és mindattól, ami egy ember, egy közösség, egy nemzet életében a legfontosabb – anemzeti identitás alapjaitól” – fogalmazott Kelemen Hunor. Kijelentette: a magyar közösség tiszteletet kér tiszteletért cserébe, azt, hogy maga dönthessen dolgairól. Az autonómia témájának felemlítését a közel tízezres nagyságrendű közönség jelentős része hangos füttyel és pfújolással fogadta – vélhetően az RMDSZ elnökének a Székely Szabadság Napja ügyében tett hárító megnyilvánulásai miatt.

Soltész Miklós, a magyar Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kijelentette: a székelyek nem szakadárok és nem terroristák, és a nagyhatalmaknak nem azoknak a kisebbségeknek a követeléseit kellene elismerniük, akik erőszakhoz folyamodnak, hanem a jogaikért demokratikus eszközökkel küzdő közösségeket kellene bátorítaniuk.

A románok és a magyarok együtt erősebbek, hívta fel a figyelmet a magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében Victor Ponta. A román kormányfő március 15-ét a magyar nép egyik legnagyobb ünnepeként jellemezte, és úgy fogalmazott: az 1848–1849-es események ma arra késztetnek, hogy a szabadság, az igazságosság és a béke egyetemes értékeire tekintsünk. A mai társadalom nem létezhetne azok áldozata nélkül, akik a 19. század közepén Európa államaiban a szabadságért és az önrendelkezésért szálltak harcba. 1848 összeköti a románokat és a magyarokat, és azt jelzi, hogy a két népnek azonosak a törekvései, és hogy mindketten ugyanannak a nagy európai családnak a tagjai – üzente Ponta. Szerinte az is a két nép közös értékválasztását mutatja, hogy a magyar forradalom 12 pontjából 11 pont szellemisége az erdélyi románok 1848-as balázsfalvi nagygyűlésének követelései között is megtalálható – ma az euroatlanti struktúrákhoz való tartozás jelzi a közös értékválasztást. „Túl a feszültségeken és a vak szenvedélyen, amelybe néha beleütközünk, a magyar szomszédainknak és barátainknak szánt üzenetem a tiszteleté, a párbeszédé és a szolidaritásé. Párbeszéd útján mindig sikerült túllépni a nehézségeken, tisztelvén egymást építeni tudtunk, szolidárisak lévén fejlődtünk, és tovább vihettük azoknak az eszményeit, akik feláldozták magukat 1848-ban” – áll az erdélyi magyaroknak szánt kormányfői üzenetben.

Levélben köszöntötte a külhoni magyarokat Orbán Viktor. A levélben – amelyet számos Kárpát-medencei ünnepségen felolvastak – a magyar miniszterelnök azt írja: hosszú évszázadok elnyomása után 1848. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk. „A népek tavaszán egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel” – fogalmazott levelében a magyar miniszterelnök.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.