Stop még az autóstopnak is?

Augusztus 26-i ülésén elfogadta a kormány azt a törvénytervezetet, amely szerint 1000 és 5000 lej közötti pénzbírság szabható ki a szállítási engedély nélkül személyszállítást végző magán- vagy jogi személyekre. Az eredetileg sürgősségi kormányrendeletnek tervezett jogszabály többször is szerepelt már közvitán, most a szenátus és a parlament térfelén pattog a labda. Tavaly még problémának számított, hogy nehéz bizonyítani: a sofőr fogadott-e el pénzt az utastól. A törvény gyakorlatba ültetését akkor még a közlekedési rendőrség vezetője is ellenezte, ám úgy tűnik, idén nyárra eloszlottak a kételyek.

A tervezet a személyszállítást szabályozó 2003/38-as törvényt módosítaná, és egyetlen cikkelyből áll. A törvénytervezet indoklása szerint az engedély nélküli utasszállítás súlyosan károsítja a közszállítási cégeket és az államkasszát, mivel a stopposok által fizetett összegek után a sofőrök nem fizetnek adót. Az egyelőre nem tisztázott, hogy mely szerv végezné az ellenőrzéseket és hogyan, mint ahogyan az sem, hogyan döntenek az alkalmi utasok helyzete felől.

 A szükség törvényt bont?

Pedig stoppolni olykor egyszerűen muszáj. Sajnos nem mondható el a hazai szállítási hálózatról – állami és magáncégekkel együtt sem –, hogy nincsenek fehér foltjai, akár úti célok, akár bizonyos időpontok, időszakok tekintetében. S ha érvénybe lép a jogszabály és alkalmazzák is, e sorok írója is pironkodva lesz kénytelen mesélni arról, hogy egyetemistaként hogyan stoppolt le Erdélyben és Partiumban mindenféle személyautót – parlamenti képviselőt és munkanélkülit, de még rendőrautót, mentőautót – sőt egy alkalommal teljesen véletlenül még egy személyvonatot is. Mert nálunk a stoppolás nem szégyen, hanem megoldás. S az, hogy ezért a gépkocsivezető pénzt is elvár-e, esete válogatja.

Nem ez a helyzet viszont azokkal a „taxisokkal”, akik közismert helyeken vadásznak utasaikra. Nagyváradról például a vonatállomásról nem lehet úgy kilépni, hogy meg ne szólítsák az embert a feketézők. Akik egyébként sok esetben valós igényre válaszolnak munkájukkal, s kiknek ügyködése eddig sem számított legálisnak. Nem számláznak, nem adóznak, s még az sem kizárt, hogy mindeközben valamilyen állami segélyben is részesülnek. A kérdés tehát csak az: hogyan ellenőrzik ezután – az eddigieknél hatékonyabban – a személyszállítást, mi lesz a „cápák” szolgáltatásaira szorult utasokkal, és hogyan ítélik meg az alkalmi utasokat és a stopposokat szállítókat?

Stoppolni egyébként nemcsak az útszélén lehet, hanem akár online is. Sokan a közösségi portálokon keresnek előre fuvart, vagy utazótársat úti céljukig, ám vannak külön erre a célra szánt online felületek is. Magyarországon a telekocsi-rendszer, romániai magyar közegben pedig leginkább a Stoppoljonline.ro, ahol a közlekedők egymásra találhatnak. Ambrus Istvánt, a Stoppoljonline.ro egyik adminisztrátorát kérdeztük arról, hogy mit szól a kormány által elfogadott törvényjavaslathoz. „A szállítási törvény módosításával az a probléma, hogy nincs tisztázva benne, konkrétan mi is számít stoppolásnak. A kezdeményezés azok ellen indult, akik illegális személyszállító tevékenységet végeznek, vagyis a cápák ellen, ahogy köznyelven szoktuk őket nevezni. De például azok az egyetemisták, akik Kolozsvárra stoppolnak, nem ezeket a »szolgáltatásokat« veszik igénybe. A két dolgot külön kell választani, a törvénynek a legnagyobb hibája pedig pontosan az, hogy nem egyértelmű s ebből következően szerintem elég értelmetlen törvénymódosítás” – véli Ambrus István, aki szerint, ha a törvény életbe lép, az a személyi szabadságot, magántulajdonhoz való jogot és a szabad mozgáshoz való jogot is sérti majd.

Online legalitás

A fuvar- és utastárskeresés intenzitását jól jelzi, hogy a Stoppoljonline.ro-t havonta 9-12 ezer egyéni IP-címről látogatják, és havi 50-80 hirdetést tesznek fel, bár a számok időszakonként változóak. „Nagyon sokan Romániában nem azért stoppolnak, mert pénzt akarnak spórolni, hanem mert egész egyszerűen vannak az országnak olyan területei, ahol nagyon fejletlen az infrastruktúra. A Kolozsvár-Székelyföld útvonalon a leglátogatottabb a weboldal, illetve azokban a régiókban, ahol nehézkes a személyszállítás, például Sepsiszentgyörgy-Székelyudvarhely vagy Szentgyörgy-Kolozsvár útvonalon. Mert itt van ugyan vonat, de egyrészt nagyon drága, másrészt nagyon lassú. Ez kitűnik az oldal látogatottságából is, és ezért nagyon visszatetsző az emberek szemében ez a törvénykezdeményezés” – állapította meg az online stoppolós honlap adminisztrátora, akinek véleményét sokan osztják az internetes felületeken. Mind a törvénytervezetről szóló cikkek kommentárjaiból, mind a közösségi oldalakon az világlik ki a hozzászólásokból, hogy felesleges sőt, kártékony a tervezet. Az állam azon igyekezetét vélik felfedezni benne, hogy minél több adót begyűjtsön, miközben a tömegközlekedés szomorú képet mutat.

Adódik a kérdés: ha a szenátus és a parlament is elfogadja a törvényjavaslatot, a Stoppoljonline.ro és a hozzá hasonló honlapok illegálissá válnak? „Ebben a formában igen, azonban eltökélt szándékunk, hogy a közigazgatási jog útján megtámadjuk azt. Vagy tegyék egyértelműbbé, hogy kire is gondolt a törvényhozó. Mindez csak azután lesz lehetséges, ha érvénybe lép. Ha az oldalt átalakítjuk, hogy ne tüntethessék fel, adott esetben kérnek-e pénzt, akkor ez akár kiskapu is lehet, mivel nincs szó haszonszerzésről: közösségépítő civil kezdeményezés. Az oldal egyébként már a jelenlegi formájában is az. Amikor indítottuk, nem is építettük be azt az opciót, hogy mennyi pénzt kérnek, de nagyon sokan kérték. Amióta működik a honlap – lassan négy éve –, egyetlen egy alkalommal sem érkezett visszajelzés vagy megkeresés semmilyen személyszállító cég részéről, hogy panaszt tenne ez ügyben vagy felháborodna, igazságtalannak érezné, ezért is tartom furcsának a javaslatot” – mondta el lapunknak Ambrus István.

A parlamentben kiderül

Molnár Zsolt Temes megyei RMDSZ-es képviselőt kérdeztük arról, hogy mi a törvénytervezet várható képviselőházbeli sorsa és milyen álláspontot fog képviselni a végszavazáson az RMDSZ. „Az úgynevezett stoppostörvény vagy taxistörvény az illegális taxizást szándékszik bünteti, ami sajnos sok esetben valós probléma. A legálisan működő tömegszállító cégek, és az állam kárára egyesek illegálisan személyszállítással foglalkoznak. A törvény negatív oldala, hogy olyan, többnyire rászoruló személyekre is ki fog hatni, akiknek nincs más lehetőségük eljutni A pontból B pontba, ugyanis sajnos a román közszállítási hálózat korántsem tökéletes. A vonatok és buszok menetrendjei nem mindig fedik le a kisebb településeket, ezért sokak számára a stoppolás az egyetlen lehetőség” – emelte ki a képviselő, aki szerint a törvénytervezetet valószínűleg el fogja majd fogadni a parlament. „Arra kell majd odafigyelni, hogy a törvény alkalmazása alatt ne történjenek visszaélések és valóban érje el azt a célt, amire szánták, vagyis az illegális személyszállítás felszámolását” – tette hozzá Molnár Zsolt. Mint elmondta, az RMDSZ frakcióiban még nem alakult ki álláspont a törvénytervezettel kapcsolatban. Amint a jogszabály a parlament elé kerül, döntenek a szavazásról. Annyi bizonyos, hogy mivel a kormány által elfogadott törvényrendelet előbb a szenátus elé kerül majd, nagyjából egy hónap múlva jut a képviselőházba a jogalkotási eljárás során.

Stoplexikon
Az autóstop a világ országainak döntő többségében törvényes gyakorlat, Európában például mindenütt legális, leszámítva az autópályákat. A különböző alkalmi utazásokkal kapcsolatos honlapok szerint az előítéletekkel szemben még csak veszélyesnek sem nevezhető, bár azt kiemelik, hogy bizonyos óvintézkedések hasznosak – például válasszuk meg, kihez ülünk be, küldjük el valakinek az autó típusát és rendszámát, ne üljünk a gyerekzáras hátsó ülésekre, és csomagjainkat tartsuk kézközelben –, álljunk olyan helyre, ahol fel is vesznek, ne zavarjuk a forgalmat és használjunk megfelelő kéz és más jeleket. Létezik versenyszerű és jótékonysági autóstoppolás is. Hong Kongban törvényellenes stoppolni, ezzel szemben például Kubában az állami gépjárműveknek kötelező felvenni az alkalmi fuvarra várókat. Hollandiában olyannyira támogatott a stoppolás, hogy hivatalos jelzések is ki vannak téve a fuvarvárásra alkalmas helyeken. Lengyelországban 1957-ben legalizálták a stoppolást oly módon, hogy kuponokat adtak ki, melyeket a stopposok adtak oda az őket felvevő autósoknak. Azok a sofőrök, akik a legtöbb kupont gyűjtötték, nyereményeket kaptak. Az „Akcja Autostop”-ot 1995-ben zárták le. Az Amerikai Egyesült Államok 50 tagállama közül 44-ben legális stoppolni.

Fodor Dorottya és férje több mint húsz éve foglalkozik személyszállítással. Vállalkozásuk, az Optimustrans, a kolozsváriak számára jól ismert, Budapestre tartva sokan veszik igénybe szolgáltatásaikat. „A rendszerváltás utáni első években nem volt rendes törvénykezés, akkor mindenki azt és úgy dolgozott, amit éppen kitalált és sikerült. Ám utána volt egy időszak, amikor szabályosan üldöztek a nyolcszemélyesekkel való szállítás miatt. Minél jobban akartad csinálni, annál inkább elkövettek mindent, hogy feltartóztassanak. De azóta is járnak nagyon sokan nyolcszemélyessel, feketén. Mert nincs engedélyük és nem adóznak. Ez több mint húsz éve így van. Azóta már jött ki mindenféle törvény, de ha nem ellenőrzi senki, akkor így is, úgy is hiábavaló” – állapította meg a vállalkozó, aki igencsak szkeptikus az új törvénytervezettel kapcsolatban.

Kételyek és tények

„Annyi gyönyörű törvény kijött már, amit nem tartanak be. Csodálkoznék, ha ennek lenne bármilyen foganatja. Továbbra is minden csak arról szól, hogy azt, aki törvényesen dolgozik, adózik, még jobban ellenőrzik. Azokat állandóan apróságokkal szurkálják, próbálják elkapni, büntetgetni és elvenni a kedvét még az élettől is, nemhogy a munkától. Mindeközben a másik, akinek nincs semmilyen engedélye, vígan vezet. Mert az egyik szerv azt mondja, hogy nem az én hatásköröm az ellenőrzés, a másik, hogy honnan tudjam, ki űzi üzletszerűen, és ki viszi csak a családját, ismerőseit” – osztotta meg kételyeit Fodor Dorottya, aki az autóstoppot viszont természetes dolognak tartja. „Ha ez alatt azt értjük, aki a hátizsákjával áll az út szélén és felkéredzkedik egy amúgy is abba az irányba tartó autóba, és nem fizet ezért, hanem elbeszélget, barátkozik az úton és megköszöni szépen, hogy kisegítették, akkor azt mondom, hogy sose lehet és nem is kellene ezt megállítani, mert ez az emberi együvé tartozás, a jó szándék, segítség letörését jelentené. De ha arra gondolok, hogy a magyar színháznál állandóan ott állnak sorban a kisautók, és ahányszor gyalog arra járok, mindig megszólítanak, hogy »mergeþi la Floreºti?«, ezt már nem tartom autóstopnak, és ezt valahogy igenis meg kell állítani” – összegzett a vállalkozó.

Természetesen illegálisan fuvarozó személyt is meg akartunk szólaltatni. Ráadásul olyat, akinek útvonala valóban minden más szervezett személyszállítási eszköz által lefedetlen. Jellemző, hogy az illetőt bár többször is sikerült elérnünk, mindig vezetett, így egész egyszerűen nem tudott nyilatkozni lapunknak.