Végeladás, nincs maradás

Juhokat, lovakat, szarvasmarhákat, házi szárnyasokat, nyulakat, fajtatiszta és keverék kutyákat egyaránt felvonultatnak az utóbbi években Székelyföld-szerte megszervezett állatvásárokon. Első alkalommal 2012-ben szerveztek regionális jellegű gazdanappal egybekötött állatvásárt a csíki gazdák számára Csíkdánfalván, a Kubik-gödörben. Azóta Kászonban, Kápolnásfaluban és Szépvízen is bekapcsolódtak az ilyen gazdatalálkozók megszervezésébe.

„Négy évvel ezelőtt indítottuk el az őszi gazdanapot és az állatvásár-sorozatot. Célunk az volt, hogy az értékesítés mellett folyamatos tájékoztató és képző lehetőség is a termelők rendelkezésére álljon. Minden rendezvényen előadásokat is tartunk. Meghívottjaink az országos állattenyésztési egyesületek elnökei. Törzskönyvezési procedúrákról, szarvasmarhatartóknak angus- és piros-tarka tenyésztésről, tejkontrollról, uniós támogatásokról beszélünk. A gazdaünnepnek számító vásárokon mindig megpróbálunk egy-egy szakmai tájékoztatást összehozni azokon a településeken, ahol erre igény van. Bízom benne, hogy évről évre folytatni tudjuk a gazdanapoknak a megszervezését” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor, a székelyföldi gazdarendezvények védnöke.

Abban mindenki egyetért, hogy a gazdák örömmel vesznek részt ezeken a találkozókon, ahol bemutathatják jószágaikat, megpróbálják azokat értékesíteni, vagy csak egyszerűen szétnéznek, tájékozódnak, hogy mivel lenne érdemes foglalkozni, milyen állatot érdemes tartani.

Fontos a helyi igény

A gazdanapok és az állatvásárokközös megszervezését reális igény hívta létre a székelyföldi településeken. „Jó ideje a múltba kapaszkodtunk, mert korábban a járásközpontokban voltak a vásárok, amelyek a kilencvenes években rendre mind megszűntek. Saját ötletem volt, hogy új formában, új köntösben indítsuk ezeket újra, de a helyi polgármesterek támogatása nélkül sehol sem tudtuk volna megszervezni. A polgármesteri hivatalokkal és az állattartó egyesületekkel közösen jönnek össze ezek a gazdarendezvények. Takarmányt árusító és mezőgépeket gyártó, illetve forgalmazó cégek is rendszeresen mellénk állnak. Arra törekszünk, hogy a gazdák a mezőgépészet területén is egyre több információhoz jussanak, ne csak a régi, használt traktorokat és mezőgépeket keressék” – fogalmaz Márton Zoltán főszervező. Beavat az előkészítési munkákba is. Minden ilyen gazdarendezvényt találkozó előz meg az illető tájegység polgármestereivel és a gazdáival, mert specifikusak a problémák és a felmerülő igények is. Nem ugyanarra van szükségük például a szépvízi vagy a kápolnási gazdarendezvényeken. Vannak falvak, ahol a gazdálkodás kimerül az állattartásban, máshol viszont jó hagyományai vannak a minőségi takarmánytermesztésnek, így a hangsúly más-más irányba tolódik el. Ezeket az eseményeket a helyi polgármesteri hivatalok mellett a közbirtokosságok, a szarvasmarhatartó gazdák egyesületei és a megyei közgyűlések is egyaránt támogatják.

Szépvízi berbécsvásár ígérete

Szépvízen második alkalommal tartottak őszi gazdanapot és állatvásárt. Tavaly nem tarthattak állatvásárt, mert a fertőző betegségek miatt betiltották, 2014-ben viszont a gazdanapra fektették a hangsúlyt. Idén október 24-én azonban újra várták az állataikat értékesíteni, illetve az állományukat bővíteni akaró helyi és környékbeli gazdákat.

Igazi vásári hangulat fogadta mindazokat, akik az eseményre kilátogattak. „Sokan nézelődnek és kérdezősködnek. Tapasztalatot cserélünk, sok mindent lehet ilyenkor hallani” – magyarázza egy csíkborzsovai férfi, aki disznót hozott a vásárba eladni. Egy tehenét kínáló csíki gazda szerint nagyon fontos ez a falusi népnek, mert akinek jószága van, sokkal jobban tudja így értékesíteni, mintha otthon kínálná. Felhozatalban nem is volt hiány, minden igényt kielégített a rengeteg állat. Ottjártunkor a gazdák abban reménykednek, hogy vevő is akad jószágaikra.

Ferencz Tibor, Szépvíz község polgármestere szerint az utóbbi években jelentősen nőtt a juh- és a tehénállomány a környéken. Sok az új gazda. Az elöljáró örvendetesnek tartja, hogy vásárláskor egyre többen keresik a fiatal és értékes tenyészállatokat. Az ősz folyamán nagyon sokan érdeklődtek a polgármesteri hivatalban, hogy lesz-e vásár, ami azt is jelzi, mekkora az igény az ilyen rendezvényekre. „Örvendek, hogy a régi vásártartói szokásainkat felelevenítve meg tudjuk alapozni a mai állatvásár jövőjét. Jól látható, mennyire megmozgatja a gazdaközösségeket. Az idősebb emberek mesélik, mekkora múltja volt ezen a vidéken a vásártartásnak. Ha ezt a nagy múltú hagyományt újra tudjuk honosítani, a környékbeli gazdálkodás lesz a közös ügy fő nyertese” – magyarázza a polgármester, aki arra is kitér, hogy Márton Zoltán javaslatára berbécsvásárt is szeretnének rendezni. Tavaly Csíkszeredában tartották, de a juhászat iránti fokozódó érdeklődés miatt úgy tűnik, ez a vidék is megbírná.

A gazdák arról mesélnek, hogy az adásvétel nem mindig a vásárban történik. Gyakran a vásárt követő időszakban keresik fel az eladót a vásárlók. Megnézik a gazdaságát, elbeszélgetnek, alkudoznak és így jön össze az adás-vétel. Egyféle tapasztalatcsere is ez a gazdák között.

Helyi termékek felhozatala

Nemcsak állatokat kínálnak eladásra ilyen alkalmakkor, hanem a helyi termelők is jelentkeznek terményeikkel, portékáikkal. Sok a hús- és hentesáru, az ízesített sajt, a pékáru, a házi készítésű lekvár, de sok kerámiatárgyat is kínálnak. Van, ahol kürtőskalácsot sütnek, sok helyen lacikonyhákat állítanak fel és standokat, ahol a jó vásár után a gazdák áldomást is ihatnak. Állatszépségversenyt is tartanak, ahol a benevezett állatokat vonultatják fel és fajtánként díjazzák. A felállított színpadokon helyi tánccsoportok, fúvószenekarok, műkedvelők lépnek fel. Egy-egy ilyen vásár tehát igazi fesztiválhangulatú sokadalom.

Márton Zoltán szerint a vásároknak soha nem csak az adásvétel a lényegük. Ma is sokan nézelődni, érdeklődni jönnek ki, vagy egyszerűen szabadidejüket szeretnék kellemesen eltölteni. Sokak számára egyféle népünnepély, amolyan falusi fesztivál ez, ahol a kellemest össze lehet kötni a hasznossal. Egyértelmű, hogy az érdeklődés növekszik, így egyre több önkormányzatot foglalkoztat a vásárszervezés gondolata.

Nagyobb állományhoz vevő kell

Csíkkozmáson minden évben két alkalommal tartanak állatvásárt. A téli Szent Pál-napi vásárra és az augusztus 20-a környékén megszervezett Szent István-napi vásárra főként alcsíki állattartó gazdák hozzák el értékesíteni állataikat. A legutóbbi Szent István-napi vásáron kínálatban nem volt hiány, vásárló viszont alig akadt. „Huszonöt éve járok vásárokra. Ahogy megnősültem, azóta van malacos kocánk, hol kettő, hol három. Régen jobban mentek a vásárok, sőt, legtöbbször otthonról tudtuk eladni az állatokat. Nekünk, alcsíkiaknak Szentmárton volt a fő vásáros hely, de ma már elhordozzuk akárhová az állatokat, csak éppen vegyék. Az a helyzet, hogy sokkal több az árus, mint a vásárló. Kijönnek, szétnéznek, beszélgetnek, de nem nagyon vásárol senki. Látszik, hogy nincs pénze az embereknek. Pedig választék lenne: olyan, amilyet az ember szíve szeret” – osztja meg tapasztalatait egy tusnádi gazda.

Bodó Dávid, Csíkkozmás község polgármestere szerint a környező településeken is növekvőben az állatlétszám, de ha nem lesz biztos piac, ahol a gazdák értékesíteni tudják állataikat, akkor az állattartási kedv hamarosan lankadni fog. „A csíkkozmási hagyományos vásár, amelyet minden évben megszerveznek. Már az 16oo-as évektől kezdve működik” – magyarázza a polgármester. A községnek minden keddre vásártartási joga volt, de a gyenge felhozatal miatt nem sok értelmét látták. Nagyobb sikernek örvendenek az időszakos, egy-egy naptári eseményhez kötött vásárnapok. A helyi polgármesteri hivatalok ezeknek a vásároknak szeretnének nagyobb hírverést csapni, hogy a gazdák valóban el tudják adni felkínált állományukat. A csíkkozmási egyelőre nem tartozik a népszerűbb szépvízi, dánfalvi, kászoni és kápolnásfalui állatvásárok sorába.

Internet és állatmustra

Tánczos Barna lapunknak elmondta: amennyiben a jövőben érdeklődés mutatkozik más önkormányzatok részéről is az állatvásárok iránt, minden lehetőséget megadnak, hogy egyre több székelyföldi településen legyenek hasonló rendezvények. Ma már kialakult forgatókönyve van a megszervezésüknek. Sok a támogatója, vannak médiapartnerek, így a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb munkával és befektetéssel lehet tető alá hozni egy-egy gazdanappal összekötött állatvásárt.

„Mindent egy helyen megtalálhat a gazda: mezőgazdasági gépet, takarmányt, mezőgazdasági termékeket, állatokat. Ez egy működőképes struktúra. Azt látom, hogy egy-egy jobban bejáratott vásárra akár több ezren is kilátogatnak, ami erdélyi viszonylatban is nagy sikernek számít. Megpróbáltuk úgy kiválasztani ezeket a helyszíneket, hogy kis mikrórégióknak az egykori vásárközpontja legyen a település, így a hagyományokat újjáélesztve tudunk új színt hozni a környék gazdálkodásába” – magyarázza Tánczos Barna szenátor.

Ma, az internet világában persze az egykori vásárok szerepét nem lehet ugyanúgy visszahozni, hiszen aki ért hozzá, annak a világháló is jó értékesítési lehetőségeket kínál. Abban viszont Tánczos is egyetért, hogy az egyiknek ki kell egészítenie a másikat.