Szent László városa feldúlt központtal

Dénes Ida 2015. március 14., 10:37
Leginkább egy hatalmas építkezés képét mutatja mostanában Nagyvárad főere. A februárban elkezdett felújítási munkálatok nem csak a közlekedést borították fel a városban: a terv nem örvend egyöntetű bizalomnak és egy Szent László-szobor lehetséges felállítása is borzolja a kedélyeket.
Szent László városa feldúlt központtal
galéria

Mostanában nem lehet egyszerű dolog váradinak lenni. A románul Unirii, azaz Egyesülés névvel illetett – a magyarok által Szent László térként ismert – főteret ugyanis felújítják. Mindez nemcsak közlekedési nehézségekkel jár, hanem azzal a harccal is, amelyet a magyar közösség egy Szent László-szobor felállításáért vív.

Az Erdélyi Naplónak Fleisz János nagyváradi helytörténész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja segített áttekinteni Nagyvárad főterének és a város Szent László szobrainak történetét. A mai Szent László tér a 17. században, vagyis a török uralmat követő felszabadulás után kezdett kialakulni és vált az akkori újvárosi rész, majd a város központi terévé. 1717-ben kezdték el a főtéren található Szent László plébániatemplom – akkor székesegyház – munkálatait. „Valódi városközpontot akartak létrehozni. A centrum előtte a vár és környéke volt. Ahogy fejlődött a város, úgy helyeződött a központ egyre nyugatabbra. A tér a kezdeti időszakban piacként működött, s csak lassanként nyerte el az egyre bővülő gazdasági, társadalmi, bankéleti funkcióit. A városháza elődje is itt állt, aztán ideépült az új is” – sorolja a helytörténész. Klasszikus képét a 20. század elején nyerte el a tér. Nagyvárad fejlődése akkor az egyik legkiemelkedőbbnek számított a Kárpát-medencében. Immár az összetett szerepű városközpontról beszélhetünk korszerű funkciókkal. Trianon után 1923-ban alakították át, egy ideig még piactérként is működött, majd következtek az egyértelmű szimbólumváltások.

Kispiactérből nagy egyesülés

Az első főtéri köztéri szobor az 1738-ban kihelyezett kis barokk Szent László szobor volt, amely ma a székesegyház oldalsó bejárata mellett áll. „Ezt már az akkori váradiak is nagyon szerénynek tartották” – emeli ki a történész, bár hozzáteszi: a középkori virágzást a török uralom után jóval szegényebb időszak követte. A kis szobrot 1893-ban váltotta fel egy impozánsabb bronzszobor, amely ma a püspöki palota udvarán található. A nagyváradi római katolikus püspökség egyébként idén februárban a kis szobrot ajánlotta újbóli kihelyezésre, azzal, hogy magas talapzaton csodálhatóvá válik. A bronzszobrot az esetleges vandál támadásoktól tartva nem szándékoznak a főtérre helyeztetni.

Tóth István 1893-as bronzalkotása 1924-ben talált menedékre a katolikus egyház ingatlanán, miután abban az évben Ferdinánd-szobrot állítottak a helyébe a főtéren. „Ferdinánd király volt Nagy-Románia megteremtője, Nagyváradhoz pedig annyi köze van, hogy 1919 májusában az erdélyi városok közül elsőként vette birtokba Nagyváradot. Ilyen értelemben itt nagyobb kultusza alakult ki neki és Mária királynőnek. A szobor 1940-ig állt, akkor lebontották” – emlékeztet Fleisz János.

A negyvenes évek második felétől szovjet honvédemlékmű állt a központban, amelyet az 1990-es évek elején cserélték le Mihály vajda, azaz Mihai Viteazul szobrára. Mihály egyszer utazott át a városon, amikor Rudolf császárhoz Prágába tartott, mindössze egy-két napig tartózkodott a városban, a térségben más szerepe nem volt – állítja a helytörténész.

Városalapító, kultusztárgy

A középkorban volt már lovasszobra Szent Lászlónak Váradon, de nem a mai Szent László téren. „Itt voltak az úgynevezett királyszobrok, jelentős alkotások a Kolozsvári-testvérek részéről. Két szobra is volt Szent Lászlónak, de a lovasszobor volt az impozánsabb. Nem maradt fenn leírás róla, de a korabeli Európa egyik legjelentősebb szobrának számított. Szimbólumként is nagyon fontos volt: a váradiak úgy tartották, hogy ameddig Szent László lovasszobra áll, addig megvédi a várost. Így is történt, mert a törökök bontották le, akik valószínűleg beolvasztották és ágyút öntöttek a rendkívül értékes aranyozott bronzszoborból” – mondja a helytörténész. Ez maradt az etalon, ehhez hasonlót terveztek 1913-ban és 1940-ben, egyes elképzelések szerint ma is ilyen alkotással kellene megemlékezni a városalapító lovagkirályról, akinek nevét ma Nagyváradon csak egy kis állomásközeli utcácska viseli.

Mai szobortervek

A februárban indult térfelújítás alkalmat kínált az ott található szobrok jövőjének újraértelmezésére. Az már biztos, hogy a polgármesteri hivatal áthelyezi Mihály vajda szobrát a két éve az uralkodóról elnevezett parkba, ami korábban a váradolaszi temető volt. Emanuel Gojdu emlékműve is új helyre kerül majd. A felújítási terv szerint a téren Ferdinánd román király szobra kap helyet, mellette Radu Demetriu görög-katolikus és Roman Ciorogariu ortodox püspöknek állítanak emléket. Szent László-szobor nem szerepel a tervben, a polgármesteri hivatal pedig semmilyen nyitottságot nem mutat a kérdéssel kapcsolatban.

Mindeközben a római katolikus püspökség felajánlotta a városalapító kis barokk szobrát, a legnagyobb közösségi internetes portálon pedig Szent László-szobrot a váradi Szent László-térre elnevezésű csoport alakult, amelynek online felmérése szerint a váradiak leginkább egy új lovasszobrot látnának szívesen főterükön. Ezért aláírásgyűjtést kezdeményeztek papíron és digitálisan egyaránt. A cél 4000–4500 szignó begyűjtése, hogy a magyar lakosság 10 százalékát megszólítsák és képviselhessék. Nagyvárad magyarsága ma a város összlakosságának – közel 200 000 fő – negyedét teszi ki, ám ha valóra válik Ilie Bolojan liberális polgármester terve, és a többek közt Félixfürdőt és Püspökfürdőt is jelentő Váradszentmárton községet egyesítik a várossal – erről népszavazás dönt majd –, ez az arány visszaesik 22 százalékra.

Jelenleg PNL–RMDSZ- koalíció határozza meg a váradi városvezetést, ám szoborügyben jóval halkabb a szövetség hangja. Mircea Mălan alpolgármester arra hivatkozva utasította el az igényt, hogy egyrészt a téren – a Szent László templom kertjében – már áll az olasz nemzetiségű Pio atya szobra, másrészt a Szent László-szobor veszélyeztetné az uniós támogatású projektet. Március elején Huszár István RMDSZ-es alpolgármester is hasonlóan vélekedett: „Meggyőződésem, hogy megfelelő időben sikerül felállítani a szobrot. Most a város számára az a legfontosabb, hogy a munkálatokat befejezzék európai alapokból. Másként kockáztatnánk a város költségvetését” – nyilatkozta a februárban kinevezett elöljáró a bihon.ro román nyelvű portálnak. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: az RMDSZ már a tavaly írásban kérvényezte a Szent László-szobor felállítását a főtéren, álláspontjuk azóta sem változott. A parlamenti képviselő szerint a váradiak és az RMDSZ is annak örülne, ha már tegnap óta állna az emlékmű, a szövetség pedig minden olyan kezdeményezést támogat, ami nem megosztani, hanem erősíteni akarja a magyarságot. A szoborállításért aláírásokat gyűjtő civil közösség ugyanakkor egyelőre nem élvezi a szövetség hivatalos támogatását, a csoport március 2-i sajtótájékoztatóján csak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői voltak jelen.

Változatok versengése

A szoborkérdést megelőzően sem nélkülözte a vitákat a főtérfelújítás témája. Eredetileg Emődi Tamás nagyváradi építész terve volt a nyertes, ám a városvezetés újraterveztette a projektet, így Horia Gavriş bukaresti építész-formatervező elképzeléseit igyekeznek megvalósítani az év végéig. A nagyváradi építész szerint tervének „hibája” mindössze annyi volt, hogy az időközben szervezett helyhatósági választások nyomán alpolgármesteri tisztséget nyert Mircea Mălan túl egyszerűnek tartotta. „Természetes, szürke színű anyagokat használtam, amit a mi klímánkon szoktak. Az alpolgármester viszont színes főteret szeretett volna. Ilyen mértékű változtatást az elfogadott terv nem engedélyezett, de a javasolt anyagok sem lettek volna megfelelőek” – mondta el lapunknak Emődi Tamás.

Amúgy több uniós finanszírozású tervről is kiderült országszerte, hogy korrigálásra szorul, ezt a hullámot meglovagolva érték el, hogy teljesen új tervet készíttessenek a nagyváradi főtér számára. „Mondvacsinált ürügyek alapján léptek, semmiféle hivatalos indoklás nincs, ami alapján jogos volna az újratervezés” – panaszolja az építész. Emődi Tamás szerint terve igyekezett korszerű lenni a közlekedés és parkolók kivonásával, teraszokkal, élettel megtölthető terekkel, ám nem szerettek volna versenyezni a teret körülölelő műemléképületekkel. Így viszonylag semleges térplasztikájú elképzelést követtek, igyekeztek igazodni a megszokott térkompozíciókhoz. Az új terv a nagyváradi építész szerint viszont a kontextusától majdnem teljesen függetlenített. „Nem más, mint egy barokk-rokokószerű térelrendezés, aminek semmi köze nincs a környezetéhez. Öncélú tengelyeket generál, olyan kompozíciós egységeket hoz létre, amelyeknek nincs közük a környezetükhöz. Az első változatban ráadásul mindenféle olyan térplasztikákat terveztek – például egy magas oszlopot angyalkával –, amelyet végül is a közfelháborodás távolított el. A végső megoldás valamivel visszafogottabb lett. Erőltetett szecesszióként próbálták eladni. Az alpolgármester is azt hangsúlyozta, hogy szecessziós jellegű főtér kell, hiszen Várad szecessziós város. Ehhez képes a főtéren egyetlen szecessziós épület van, a Fekete Sas-palota, szecessziós városrendezés vagy térkialakítás pedig sehol nem létezik a világon” – magyarázza az építész. Szerinte egy talapzatnyi változtatás nem veszélyeztetné a rehabilitáció uniós finanszírozását, álérvnek tartja a Szent László-szoborral kapcsolatos hárításokat. A kivitelezést egyébként 2014 decemberének elején 19 millió euróra becsülték, a tendert hazai és olaszországi vállalatok közötti társulás nyerte, február végén a helyi tanács pedig 21 millió lejes kölcsönt fogadott el térfelújításra.

A késve kezdett nagyváradi főtérfelújítás folytatódik, akárcsak az aláírásgyűjtés. Remélhetőleg időben lezárulnak majd a munkálatok, mert a késés súlyosabban veszélyeztetné a költségvetést, mint egy városalapítóról megemlékező szobor. Az biztos, hogy letűnt korok leleteinek felbukkanása lassíthatná az előrehaladást, és az is, hogy a Szent László-téri katolikus templomot a hatvanas években testükkel védték meg a váradiak. A többi a jövő kérdése.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.