Ragadozók, állatvédők, Tánja

Makkay József 2014. június 13., 20:16 utolsó módosítás: 2014. június 13., 21:41

Az ország legnagyobb állatkertjében, Marosvásárhelyen nemcsak azért jó bóklászni, mert legalább ötszáz állatot szemlélhetünk meg, hanem azért is, mert a környezet sok pavilonban az állatok eredeti élőhelyét utánozza. A somostetői átalakított erdőrészlet mégsem ettől vált elsősorban híressé.

Ragadozók, állatvédők, Tánja
galéria
Fotó: Makkay József

Tánja jól van – mondja mosolyogva az egyik állatgondozó a Marosvásárhelyi Állatkert fősétányán, amikor afelől érdeklődöm, merre találom Kopacz András igazgatót (portrénkon). A hírre, hogy ismét újságíró keresi a főnököt, ma már valószínűleg mind a 38 alkalmazottnak a tehénelefánt neve, Tánja ugrik be. Aki miatt nemcsak a helyi és Európa más országaiból verbuválódott állatvédők és önjelölt elefántmentők kongatták a vészharangot romániai és külföldi lapokban, közösségi oldalakon, hanem az Európai Bizottság kért hivatalos információkat Románia kormányától az elefánt életkörülményeiről.

Ez nem vicc, ez a pőre valóság: az EB Tánja feltételezett depressziója miatt szabadította az állatkert nyakába az ország valamennyi ellenőrző szervét, az állategészségügyi igazgatóságot, a környezetvédelmi hatóságot, a tisztiorvosi szolgálatot és társaikat, Tánja sorsáért aggódva koptatták heti rendszerességgel ellenőrök a Marosvásárhelyi Állatkert sétányait. Kopacz András és állatkertje ezzel nemcsak idehaza vált híressé, de Európa-szerte is. Az igazgató nyilatkozatát, miszerint az országban lévő egyetlen indiai elefánt nem depressziós, hanem igenis, jól érzi magát, úgy tálalta a sajtó, mint egy hollywoodi sztár szavait.

Szerencsére mára lecsengett az elefántcirkusz, de mielőtt az igazgatóval megbeszélt találkára kerülne sor, mégiscsak megnézem Tánját. Nem nehéz megtalálni: kisiskolások legnagyobb örömére a háza mögötti dagonyázóban strandol.

Az elefánt emésztése

Amúgy valószínűleg én vagyok az első újságíró az elmúlt másfél évben, aki nem Tánja miatt keresi az igazgatót, kézfogáskor mégis azzal kezdem, hogy látom, Tánja jól van. Kopacz András már kívülről fújja az elhíresült elefántról szóló szöveget, most mégis arról mesél, milyen furcsa is a világ, hiszen rendszerint olyanok támadták őt és az állatkertet, akik gyakorlatilag semmit sem tudnak az elefántról. Legfeljebb annyit hallottak róla, hogy az elefántok csoportosan, családban élnek, emiatt tartják furcsának, hogy Tánja egymagában lógatja az orrmányát a marosvásárhelyi állatkertben. „Miután befogták, 29 éven át élt egyedül egy franciaországi állatkertben, és ez megpecsételte sorsát. Az Európai Állatkertek Szövetsége tenyészprogramba fogta be, ezért egy spanyol majd egy olasz állatkertbe helyezték ki, hogy elefántokkal barátkozzon, de Tánja mindenkit elutasított. Miután minden próbálkozás sikertelennek bizonyult, nekünk meg elefántra volt szükségünk, az a döntés született, hogy Marosvásárhelyre szállíthatjuk. Az állatkert munkaközössége nagy szeretettel fogadta, elefántház és tágas kifutó épült a számára” – foglalja össze az igazgató Tánja történetét. Anekdotikus adalék: a Tánja iránti aggódás tetőfokán lesifotósok várták a pillanatot, amikor Tánja trágyázott, hogy feltegyék az internetre: az állat ganéban áll, azaz rosszul bánnak vele. Az ezerszámra megosztott internetes fotóra reagálva, az olasz állatkert állatorvosa örömmel hívta fel telefonon a marosvásárhelyi igazgatót, hogy trágyája alapján egészséges az elefánt, tehát jól eszik.

Budapesten keresztül, Európába

A lecsengett elefántbotrány annyiban mégis jót tett a Marosvásárhelyi Állatkertnek, hogy tavaly rekordszámú, 180 ezer látogatót regisztráltak. Az ország legnagyobb, 40 hektáron fekvő állatkertje azonban nemcsak mérete miatt a leghíresebb hazai állatkert, hanem az utóbbi tíz esztendő beruházásai miatt is. Egy 2004-ben elnyert, 4,5 millió eurós uniós pályázat nyomán az idén ötven éves állatkertet átalakították és felújították. A nyolcvanas években befejezett trópusi pavilon volt az elmúlt évtizedek egyetlen nagyobb beruházása, így ráfért az állatkertre a teljes felújítás. A hatvanas évek elején három farkassal, két-két medvével, vaddisznóval, fácánnal és egy őzzel indult állatkert napjainkban 500 állatot számlál, köztük 80 helyi és egzotikus fajt.

A rendszerváltás után megnyílt emlősök pavilonja az utóbbi évtizedben számos új létesítménnyel egészült ki. A Somostető Nagyerdejében a 20 hektárról 40-re növelt állatkerti terület öthektáros félrezervátummal gazdagodott farkasok és medvék számára, létrehoztak egy 10 hektáros parkot a növényevőknek, átadáshoz közeledik az új zöldház ragadozó nagymacskák számára, elkészült az elefántház és átadásra vár a zsiráfház, ahova 2-3 egyedet várnak európai állatkertekből.

Az igazgatói állást három éve betöltő Kopacz András mégis arra a legbüszkébb, hogy immár próbaidős tagjai az Európai Állatkertek Szövetségének. Ez a kapcsolat nemcsak szakmai szempontból pótolhatatlan előny egy romániai állatkertnek – az európai zoológusok tanácsai és előírásai alapján az ország egyik legkorszerűbb állatkertjévé válhat a marosvásárhelyi –, hanem az állatcserékben, tenyészprogramokban való részvétel is óriási hozomány egy állatkert számára.

Az Európába vezető út jelentős állomásának számít a Budapesti Állatkert, amely évtizedek óta szoros kapcsolatot ápol a marosvásárhelyiekkel – magyarázza az igazgató. A marosvásárhelyi az egyedüli állatkert az országban, ahol magyar feliratok is vannak, a munkatársak között is sok a magyar, így nem véletlen a rendszeres budapesti továbbképzés.

Állatkerti iskola

A rendszerváltás előtti 40 állatkertnek mára a fele maradt meg Romániában. A legtöbbet a szakhatóság zárta be, miután a körülmények inkább állatkínzásra, mint normális élőhelyre emlékeztettek. Az állami intézmények által állított és ellenőrzött feltételeknek ma már nehéz megfelelni, ami az igazgató szerint helyén is van.

A 26 éve itt dolgozó Kopacz András állatgondozóként kezdte, és végigjárta a ranglétra valamennyi fokát, míg igazgatóvá nevezték ki a Marosvásárhelyi Önkormányzat fennhatósága alá tartozó állatkertben. A helyi polgármesteri hivatallal jó viszonyt ápoló szakember szerint állatkert csak jelentős önkormányzati vagy állami finanszírozással maradhat fenn. A tavalyi, rekord szintű, 180 ezres látogatói kör által megvásárolt belépőjegyekkel is csupán az összköltség 40 százalékát tudták előteremteni, a többi a város helyi költségvetéséből származik. „Egy állatkert fenntartása nem öncélú, oktatási, kutatási és turisztikai célokat egyaránt szolgál. A kolozsvári, a bukaresti és a iaşi-i agrártudományi egyetemek állattenyésztési és állatorvosi fakultásainak diákjai járnak hozzánk rendszeres szakmai gyakorlatra, sokan itt készítik el államvizsga-dolgozatukat. Óvodástól egyetemista fiatalokig minden korcsoportnak egyaránt kínálunk állatkerti oktatást különböző alkalmakkor: a víz, az állatok, a föld, a madarak és egyéb tematikus napokon.”

A közkedvelt állatkerti oktatás helyszíne egy kényelmes amfiteátrum. Nemrég itt került sor egy budapesti-marosvásárhelyi közös rendezvényre is, amely az erdélyi származású híres zoológus és ornitológus, a száz éve született Lázár Kálmán emlékének adózott. A Kelementelkén eltemetett erdélyi tudós a budapesti állatkert egyik alapítója volt.

A tigrishez csak egyszer lehet bemenni

Állatkerti sétánk során feltűnik, hogy a ragadozó nagyvadaknak a biztonsági zónán belüli rácsos, hálós belső terét kis áramerősségű huzalok állják útját. Erre azért van szükség, derül ki, mivel mindig akad olyan önfejű, vakmerő látogató, aki a figyelmeztető feliratok ellenére belép a biztonsági zónába, benyúlkál az oroszlán, a tigris vagy a leopárd ketrecébe. Igaz, még egyetlen látogató sem maradt ujjak vagy kéz nélkül, de a bőrt megcsípő villamos vezeték miatt a vadak már nem mernek a látogatói oldalig eljönni.

Ezek szerint a gondozók sem járnak be a nagyvadak udvarába? – teszem fel a naivnak tűnő kérdést, hiszen a cirkusz műfaját kedvelő emberként természetesnek tűnik, hogy az idomár csattintására a tigris vagy az oroszlán engedelmeskedik. Az igazgató szerint egyszer mindenki beléphet a ragadozók közé. A viccet azzal üti el, hogy megnyugtat: állatkertjükben soha nem történt súlyosabb baleset. Megtörtént, hogy az oroszlán- vagy a leopárdkölyök játék közben könnyebben megkarmolta gondozóját, de a fejlett, nagy állatokhoz tilos bejárni. A gondozó semmilyen fegyvert nem viselhet, a vadállat jóindulatára pedig alapozni nem szabad.

A majmok elé kerülő, déligyümölcsökből álló, kiadós reggeli, vagy a ragadozók friss húsmenüje jelzi: a Marosvásárhelyi Állatkertben nemcsak az építkezésben, hanem az ellátásban is tetten érhető a modern európai állatkertek színvonala.

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.