Kutyavilág törvényen innen és túl

Makkay József 2013. október 04., 10:26

Ebtartást szabályozó új törvényt fogadott el a román parlament. A frissen életbe lépett jogszabály nyugati minta alapján elrendeli az állatok regisztrációját és sterilizálását. A jogszabály sokak által vitatott fejezete – a kóbor kutyák eutanáziája – állatvédő szervezetek és örökbefogadók összefogásával kerülhető el.

Kutyavilág törvényen innen és túl
galéria
Fotó: Makkay József

Miután az Alkotmánybíróság nem talált benne kivetnivalót, szeptember 26. dátummal érvényes jogszabállyá vált a kóbor kutyákról szóló törvény. Az állatvédő szervezetek tiltakozására a közvélemény a kóbor kutyák elaltatásáról (eutanáziájáról) szóló jogszabályként ismerte meg, holott az új törvény az ebtartás igen részletes keretszabályozása. A rendszerváltás óta ez az első olyan törvény, amely valamennyi kutyatartó számára kötelezővé teszi az eb mikrochippel való ellátását és azonosítását. A kutya „személyi száma” országos nyilvántartásba kerül, így a hatóságoknak pontos információjuk lesz valamennyi állatról. További újdonsága a törvénynek, hogy a törzskönyvezett fajtatiszta ebek kivételével valamennyi kevert fajtát (korcs kutyát) kötelezően ivartalanítani kell.

 Tizenkét éves várakozás

A mai törvény elődje Adrian Năstase miniszterelnöksége idejére tehető, a 2001-ben megjelent 155. számú sürgősségi kormányrendelet. A kutyák bukaresti eutanáziáját kísérő nemzetközi tiltakozás hatására a kormányrendelet az állatok elaltatását csupán lehetséges módszerként tüntette fel. A következő évben a parlament módosította: a 2002/227-es törvény nagyjából megegyezik a kormányrendelettel, eltávolították viszont belőle a kutyák elhagyásáért kiszabható 5000 lejes büntetést, miután kiderült, hogy az állatok azonosításának hiányában nincs kit büntetni. Ez az állapot vezetett oda, hogy évi rendszerességgel mintegy 40 ezer új kóbor kutya került a főváros és környéke utcáira.

A Bukarestben jegyzett évi több ezer kutyaharapás tarthatatlanná tette a helyzetet, 2007 decemberében ismét napirendre került a hat évvel korábban megjelent, de nem igazán alkalmazott törvény, amit a szenátus új köntösben, az eutanázia lehetőségének hangsúlyosabbá tételével fogadott el. A román honatyák nem siették el dolgot: a szenátus által megszavazott tervezet négy év múlva, 2011 novemberében kapott zöld utat a képviselőháztól. Mielőtt azonban az államfő aláírhatta volna, zömében ellenzéki, szociáldemokrata képviselők egy csoportja az Alkotmánybírósághoz fordult. A taláros testület 2012. januári döntésében az eutanázia hiányosan körülírt feltételei miatt a törvényt alkotmányellenesnek minősítette.

 Halálos indok

Innen kezdve a kóbor kutyák megoldatlan helyzete akár újabb tíz évig is elhúzódhatott volna, ha néhány hete nem következik be újabb tragédia: a kutyák egy négyéves kisfiút martak halálra. Bukarest főpolgármestere, Sorin Oprescu népszavazást írt ki a kóbor kutyák eutanáziájáról, ezzel párhuzamosan viszont a kormánypárti honatyák a 12 éve vajúdó jogszabályt porolták le, és sebtében kiegészítették az európai országokban több évtizede érvényben levő kutyatartási szabályok fontosabb előírásaival.

A törvényt idén szeptemberben szavazta meg a törvényhozás. A parlamenti pártok – az RMDSZ-t leszámítva – mintegy 30 szenátora azonban az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a törvény eutanáziára vonatkozó kitételei alkotmányellenesek: nem állnak összhangban a 2005-ben megjelent hazai állatvédelmi törvénnyel, és ellentmondanak az uniós állatvédelmi normáknak is. Az Alkotmánybíróság azonban nem így látta: döntésük szerint a jogalkotók figyelembe vették az előző törvény idején tett alkotmánybírósági észrevételeket, tehát az eutanázia alkotmányos eljárás, ha az állat számára jól körülhatárolt alternatívákat is biztosít. A Hivatalos Közlönyben megjelent új jogszabály az Állat-egészségügyi Főhatóság alkalmazási módszertanának nyilvánosságra hozására vár.

 Jogszabály állatvédelem nélkül?

Az új törvényről igencsak megoszlanak a vélemények. A kolozsvári székhelyű NUCA állatvédő egyesület gondozásában már hosszú évekkel ezelőtt elkészült ebtörvény-tervezet részletesen szabályozza a kutyatartást, az eutanáziát csak beteg, vagy veszélyesen agresszív egyedek esetében írja elő. A NUCA kezdeményezését a kolozsvári Nechita Adrian Oros liberális szenátor, az Állatorvosi Egyetem tanára karolta fel, aki az állatvédők elképzeléseit törvénytervezetként nyújtotta be. A kolozsvári kezdeményezést az elmúlt hetekben a Kolozs megyei Állatorvosi Kamarában is megvitatták. Információink szerint a kormány a magyarországi ebtörvény mintája nyomán készült kolozsvári törvénytervezetből vette át a kutyák kötelező microchipes regisztrációját, illetve az állatok bizonyított elhagyását börtönbüntetéssel sújtó passzusokat, ugyanakkor az új törvényben tételesen szerepel az állatvédő egyesületek által kifogásolt eutanázia is.

Örökbefogadási hullámok

A NUCA állatvédő szervezet magyar tagja, Floriska Tímea szerint óriási a különbség az erdélyi és a bukaresti helyzet között. Míg Bukarestben mintegy 65 ezerre becsülik a kóbor kutyák számát, addig Kolozsváron és környékén 200–250 körül van ezek száma. Ez annak köszönhető, hogy a Kolozs megyében működő NUCA mellett a Noé bárkája és a Tom és Jerry állatvédő szervezetek szoros kapcsolatot ápolnak az állatmenhelyként ismert kolozsvári sintérteleppel, ahol a legtöbb állat számára folyamatosan keresnek hazai és külföldi örökbefogadót.

„Az állatok tömeges legyilkolásának szándéka nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, naponta érkeznek Nyugat-Európából örökbefogadási kérelmek. Aki nem tud állatot befogadni, az pénzt küld a menhelyen tartott ebek gondozására” – magyarázza Floriska Tímea. Honlapukon és Facebookon, valamint a nyugat-európai internetes oldalakon elhelyezett fényképes hirdetésekre, felhívásokra folyamatosan érkeznek visszajelzések.

Bár Bukarestben is százával találnak gazdára az ebek, a kolozsvári állatvédő is elismeri, hogy a délen kialakult helyzet kritikus, hiszen hosszú évek óta odázzák el a megoldást. A 65 ezer bukaresti kutya elaltatása másfél évig is eltarthat. Floriska szerint hangsúlyosabb örökbefogadási kampány és hatékony ivartalanítás lenne a megoldás, nem az eutanázia.

Ivartalanítási akciók

Hosszú percekig ülök Madaras Péter kolozsvári rendelőjében, míg befejezi legsürgősebb munkáját. Végignézem a gazda ölében kucorgó ölebet és a nagyobb kutyákat, ahogy menedéket találva tűrik csendben az állatorvosi beavatkozást. Többségük egy-egy oltást kap, de van, amelyiket kötözésre hoztak, vagy csonttörés utáni ellenőrzésre, de rákban szenvedő állat is akad, amelyhez gazdája családtagként ragaszkodik. Kolozsvár és környékének 40 állatorvosi rendelője közül nem csak azért a legforgalmasabb a Madaras Péteré, mert – amint mondja – árait a szegényebb zsebekhez méretezi, hanem ő a környékbeli kóbor kutyák gyógyítója is. Az állatvédő szervezetek az elején hozzá jöttek a begyűjtött ebekkel, később pedig állandó lett a kapcsolat. Ma már az ő rendelője vállalja fel a környékbeli falvak nagy ivartalanítási kampányait.

„Tavaly a Pataréten (Kolozsvár szeméttelepén – a szerk.) ivartalanítottuk az összes kutyát, idén Apahidán, Iklódon, nemrég pedig Kisbácsban vettük sorra a portákat. Az ivartalanítás eddig nem volt kötelező, de aki bevállalta, annak ingyen elvégeztük” – mondja a szakember. A kóbor kutyák állandó utánpótlását jelentik ugyanis a szabadjára engedett kutyakölykök, ezt előzi meg az ivartalanítás.

Ugyancsak állatvédő szervezetekkel közös kezdeményezés a jutányos áron beültetett mikrochip-akció is: a többnyire nyugati pénzekből finanszírozott nyilvántartásba vétel iránt nagy az érdeklődés, miután a szokásos 100 lej helyett 50 lejbe kerül a sebészeti beavatkozás. Az állat bőre alá beültetett chip a kutya azonosító számát tartalmazza, így az elkóborolt állatot bármikor meg lehet találni.

A kutyák megjelölése nem új találmány, már a monarchia idején is működött nyakörv formájában. „Ha ezt a módszert az ivartalanítással együtt húsz évvel ezelőtt bevezették volna – ahogyan Magyarországon történt –, ma nem lenne kóbor kutya az utcákon. A politikusok azonban kényszermegoldásokkal gyorsan szeretnék rendezni a kialakult feszültséget. Márpedig ez nem megy, mert hasonló megoldásra ma már sehol Európában nincs példa” – mondja Madaras doktor, aki szerint az új törvény két-három éven belül eutanázia nélkül is rendezné a helyzetet.

Nem cél a tömeges eutanázia
Az Adevărul című napilap által megrendelt közvélemény-kutatás szerint a bukarestiek 90 százaléka szeretné, hogy a kóbor kutyák eltűnjenek az utcáról, ám a megkérdezetteknek mindössze egyharmada támogatja az eutanáziát. Az új törvény megjelenése után megszólaló erdélyi városvezetők alternatív lehetőségként említették az állatok elaltatását. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere azt ígérte, költségvetés-kiegészítéskor növelik az állatmenhely finanszírozását: a meglévő 140 helyet 200-ra bővítenék. A városvezető szerint eddig is csak a beteg, legyengült ebeket altatták el, és ezután is ezt a gyakorlatot követik.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztatón jónak és szükségesnek nevezte az új kutyatörvényt, amit már régóta el kellett volna fogadnia a törvényhozásnak. A székelyföldi politikus szerint a városvezetésnek nem célja az egészséges ebek elaltatása, továbbra is az állatok sterilizálására és örökbefogadására helyezik a hangsúlyt. A városvezető szerint eltűnik a városból a mintegy 200 kóbor kutya. A befogott állatokat a törvény által megszabott 14 napon túl akár hosszabb ideig is a menhelyen tartják, ha van remény az örökbefogadásukra.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.