Kulturális újranemesítés a Várkert Fesztiválon

Demeter Zsuzsa 2015. október 17., 18:53

Első alkalommal szervezték meg a Várkert Fesztivált a Kolozsvár melletti Gyaluban. A Barcsay Tamás által visszaigényelt és visszakapott, majd a Nagy Elek üzletember által megvásárolt és az általa alapított Traditio Transylvanica Alapítványnak adományozott gyalui várkastély kertjében október 10–11-én mintegy hatezren voltak kíváncsiak a különféle rendezvényekre.

 

Kulturális újranemesítés a Várkert Fesztiválon
galéria
Fotó: Bethlendi Tamás

Szombat délben még a vásári forgatagok szokásos, lacikonyhás illata fogad a gyalui várkastély kertjében, tülekedés ugyan még nincs a sátrak előtt, de az első Várkert Fesztiválra kíváncsi közönség már szép lassan belakja az egykori patinás kastély kertjét, a Korok, konyhák, kóstolók elnevezésű gasztronómiai verseny résztvevőinek üstjeiben már rotyog a pörkölt és a slambuc. A hangulat már-már családiasnak mondható, sok az ismerős, gyerekek játszanak az Életfa sátrában, a Programsátorban épp véget ér Csinta Samu könyvbemutatója, az Emese Parknak köszönhetően a korhű szekérkordé és sátorácsolat környékén egész nap nagy a mozgás: a középkori várjátékok keretében ki lehet próbálni az íjászatot, a számszeríjjal való lövészetet, a hajítógépet, a gyertyamártást és több vásári játékot. Majd Helikon-délután kezdődik, ezúttal az egészen friss nemzedék mutatkozik be Horváth Előd Benjámin, a Helikon szerkesztője moderálásával, az IDEA Könyvtér és a Bagoly sátorban is könyveket lapozgatnak kicsik-nagyok. Román és magyar szót egyaránt hallok, a közönség elől eddig elzárt kastélyra és hajdani angolkertjére sokan kíváncsiak, sok a gyalui lakos – mint egyikük elmondja, a szervezők igazán beengedhették volna legalább a helybéli lakosokat ingyen, mint ahogy a bonchidaiaknak sem kell fizetniük a Bonchidai Bánffy Kastély-napokon. A jelképes ár azonban, úgy tűnik, nem tántorítja el a közönséget, délutánra már sorok kígyóznak a lacikonyhák előtt, sokan a feketetói vásáros hangulatot fesztiválhangulatra váltva várják az idén negyvenedik születésnapját ünneplő Edda Műveket és frontemberét, Pataki Attilát.

Kulturális kalandpark

A fesztivált nyitó sajtótájékoztató elsősorban a kastély jelenéről és jövőjéről szólt: az épület az államosítás előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdona volt, majd 2002-ig a a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, utána üresen állt. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás történész hosszas pereskedés után vehette birtokba ismét 2012 szeptemberében, még épp idejében ahhoz, hogy megmenthesse a teljes pusztulástól. Mint Barcsay Tamás, a kastély előző tulajdonosa a sajtótájékoztatón elmondta, a 2012-es visszaszolgáltatás után nem gondolta volna, hogy eladni kényszerül a kastélyt, s a döntést nehéz szívvel hozta meg: ma sem Erdélyben, sem a világ más szegletében nem lehet egy ilyen kastélyt privát rezidenciaként fenntartani, ezért döntöttek úgy, új funkciót adnak az épületnek.

Méhes György fia, a kastélyt tavaly megvásárló Nagy Elek üzletember a birtokot az általa létrehozott Traditio Transylvanica Alapítványnak adományozta. Barcsay és testvére a szerződés értelmében a várkastély egyik tornyát megtarthatja magánlakosztályként: azt a tornyot, melyben egykor Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György fejedelem felesége lakott. A mintegy hatvan termes, négyszögű kastély felújítását Nagy Elek európai uniós források bevonásával próbálja kivitelezni, s ha nem sikerül pályázati forrásokat szerezni, akkor is folytatódik a kastély felújítása, de sokkal lassabb ütemben.

„Ezek a falak most azért újulnak meg, hogy mindenki bejöhessen” – mondja Gergely Balázs, a Traditio Transylvanica Alapítvány igazgatója. Fekvésénél fogva a 15. században a várkastély három néprajzi egység, Kalotaszeg, Mócvidék és Mezőség találkozásánál fekszik, emelte ki Nagy Elek, amely kultúrák találkozását teszi lehetővé, s ezáltal a gyakran egymással párhuzamos világokban élő erdélyi románok és magyarok jobban megismerhetik egymást. S nem mellékes a kastély történeti hozadéka sem mondja Nagy Elek: „Ennek a kastélynak a történetében sok minden történt: fejeztek itt le embereket, házasságok köttettek, volt szerelem, gyilkosság, most új küldetése lesz. Ez a kastély életre fog kelni, de igazán virágzóan akkor élhet majd, ha fel tudjuk újítani.”

Gergely Balázs szerint a fesztivállal a hely kapacitását is tesztelni igyekeznek, ez csak az első lépés a felújítás alatt lévő kastély jövőbeli történetében. A kastély és környéke Erdély történetének keresztmetszetét nyújtja: a kastély dombján őskori település állt, a római korban itt épült a legjelentősebb erdélyi castrum, a domb alatt Árpád-kori temetőt tártak fel, a kastélyhoz pedig történelmi események kötődnek. A fesztivál a vár középkori hangulatát idézi fel, s nem a 19. századi történetét: történelmi kulturális kalandparkká alakítják a kastélyt, amelynek egy részét, terveik szerint, jövő tavasszal nyitnák meg a látogatók előtt. Elképzeléseiket a helyi önkormányzat is támogatja, pénzzel ugyan nem, de minden tőlük telhető módon igyekeznek segíteni az alapítvány elképzeléseit – mondja Okos Károly gyalui alpolgármester.

Pástétom és ágyúdörgés

A nap során a legnagyobb érdeklődést azonban mégis a szervezetten induló kastélytúrák iránt látok, harmincas-negyvenes csoportokban vezetik körbe az érdeklődőket Erdély legnagyobb, magánkézben lévő várkastélya körül. Magát a kastélyt csak kívülről szemlélhetik meg az ide látogatók, bemenni nem biztonságos. S hogy az érdeklődőknek nem sok tudomása volt a kastély történetéről és a jelenlegi ásatásokról, mi sem bizonyítja jobban, mint az önkéntes idegenvezetőknek feltett kérdések sokasága. Az idegenvezetők igyekeznek színes anekdotákat is beleszőni előadásukba. A mintegy háromnegyed órát tartó történelmi sétán megtudhattuk, a kastély első írásos említése 1439-ből való, kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, a Rákócziak után a Bánffy család tulajdonába került.

S hogy milyen lehetett a gubernátor Bánffy György lányának, Annának és gróf borosjenei Székely Ádámnak az 1702-es, a várkastélyban tartott esküvője? A csoportvezetők Apor Péter krónikaírótól vett szemléletes példákkal idézték fel a hajdan jobb napokat látott kastély életét: megtudhattuk például, hogy a császár képviselőjeként gróf Rabutin az esküvő másnapján már a vendégekkel együtt szidta a császárt, s hogy marosszéki Berzenczei Márton, I. Apafi Mihály hajdani konyhamestere erre az alkalomra pástétomból növényeket, állatokat és Fogaras várát formázta meg bástyáival, ágyúival, vizesárkaival és a benne úszó halakkal együtt. Amikor a császár egészségére ivott a mulatozó társaság, a bástyákról és a vár előtti három ágyúból úgy lőttek, hogy „a várban levő üvegablakok is összeomlottanak”.

Őszies Edda-dalok

Az Edda-koncert alatt az üvegablakok nem omlottak, s a közönség lelkesedése is töretlennek bizonyult. Úgy tűnik, Pataki Attilát nemcsak a rockzene szolgálatában eltöltött negyven év hatotta meg, hanem „az az arc is, aki odajött hozzám a koncert előtt, s elmondta, 1976-ban volt először és eddig utoljára koncertünkön.” Nem csoda hát, hogy egy-kettőre kitört belőle az Erdély-nosztalgia, Erdély felé című számában volt pálinka, bor, kenyér, csillagút, Nagyboldogasszony, napfénnyel érkezés. Ez utóbbi a másnapi lovas-íjász bemutatóra és az ökörsütésre igencsak elkelt volna, hogy ne váljék a várkert fesztivál sárkertté. De a szűnni nem akaró eső sem tántorította el azokat, akiknek vasárnap Iglódi Ferenc ökörsütő mester szürkemarha-pecsenyéjére fájt a foguk. Abban mindenki egyetértett: jövőre, ha nem is ugyanekkor, de ugyanitt újranemesítik a gyalui várkastély kertjét.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.