Keresdi béke reneszánsz foglalatban

Pacsika Emília 2015. augusztus 28., 21:06
Keresdi béke reneszánsz foglalatban
galéria

Távol esett a hadi utaktól, városoktól, egy erdők közé bezárt völgyben úgy, hogy legfeljebb az eltévedt utazó bukkant rá s akkor aztán azt is hihette meglepetésében, hogy valami mesebeli tündérvárra akadt, ahol teríték várja az asztalon, s láthatatlan szellemek abrakoltatják fáradt lovát – írta Mikszáth az előző századfordulón a keresdi kastélyról. Az ingatlan nemrég került vissza a történelmi Bethlen család tulajdonába, közel egy éve pedig az örökösök – Bethlen Anikó, Éva és Ágnes – a reneszánsz épületegyüttest a Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által alapított és vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványra bízták hasznosításra – a felújítás feltételével. A húsz év óta a nehéz sorsú gyermekek megmentésével foglalkozó alapítvány nem akármilyen ajándékot kapott, de nem is akármilyen terhet vett magára ezzel.

Szeretetoázis

„Azt hiszem, nagyon fontos az isteni és emberi jelenlét egyazon területen. Amikor 1993-ban Déván beindítottuk a gyermekvédelmi központot, azt mondtam, ha valaki a Jóisten nevében itt szállást kér, befogadom. Legyen ez egy melegágy, a szeretet üvegháza, ahol minden kivirágzik, ahol az erények, a jó cselekedetek mindenkiben a felszínre kerülnek. Azóta is Isten áldását érezzük Déván és ezek a sikerek bátorítottak fel, bennünket arra, hogy másutt is ilyen kis szigeteket, szeretetoázisokat hozzunk létre. Úgy hiszem, nemcsak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is szükségük van néha a béke szigetére” – mondja Böjte Csaba, aki szerint nagyon sok a megfáradt, útját kereső ember. Úgy tartja, jó olyan helyen élni, ahova félre lehet vonulni, találkozni valakinek önmagával, Istennel, a természettel.

Keresd erre alkalmas helynek látszik. Az épület magas falakkal övezett, az itt megpihenő nem is észleli, hogy egy település kellős közepében van, eldöntheti, hogy kimegy-e az emberek közé, esetleg madárcsicsergést hallgatni vagy a belső intim térben marad. Márton Judit építész a tervezés és felújítás koordinátora így látja mindezt: „Amikor Keresdre érkeztem, úgy éreztem, olyan völgybe értünk, ahol egyensúly van. A kastélyt pedig emberléptékűnek találtam. Épített környezet ez, de megvan a maga természetessége, ha valaki idejön, úgy érzi, megérkezett. Jó itt lenni” – mondja.

A kastély több periódusban épült, az idők során az épületrészek mégis harmonikus egységgé álltak össze. Hogy melyik az a pont, amelyik legkorábban épült, homály fedi, de az bizonyos, hogy 1559-ben Bethlen György és családja kezdte meg átalakítani a korábbi épületet, majd 1599-ben Mihály bővítette tovább. A keleti szárny Bethlen Ferenc és Elek nevéhez fűződik, utóbbi tulajdonos a török, tatár fenyegetettség miatt a kastélyt védőfallal vetette körbe, adíszes reneszánsz loggiát és feljárót is neki köszönhetjük. A kastély mostani külseje a17.század végi állapotot mutatja, s bár az épületegyüttest megtépázták a történelem viharai, ma is áll, és tető van rajta.

Miután a család 1949-ben Keresdről elköltözött, a kastélyt államosították, az épület pedig különféle funkciókat kapott az évtizedek során. A bukaresti műemlékvédő felügyelőség a hatvanas években építészhallgatókkal felmérette a kastély állapotát, amelyet később, a hetvenes években vendéglátóipari célokra akartak hasznosítani. Akkoriban egy felújítás is elkezdődött, de aztán abbamaradt.

„Mikor az örökösök visszakapták a tulajdonukat, és felkínálták nekünk a kastélyt, úgy gondoltam, a békénket, a nyugalmunkat, Istennel való kapcsolatunkat kereshetjük itt Keresden. Ahogy építjük, javítgatjuk az épületet, egyúttal önmagunkat is építjük. A legfontosabb cél, hogy itt állandó isteni jelenlét legyen, ezért első dolgunk lesz a kápolna felújítása, hogy a látogató betérhessen oda” – mondja Böjte Csaba. A ferences rendi szerzetes tisztában van azzal, hogy egy ilyen felújítás nem megy egyik napról a másikra, műemlék épületről van szó, ahol egy szöget sem lehet a falba ütni engedély nélkül. De ez nem újdonság számára, hiszen alapítványa húsz év óta nemcsak a nehéz sorsú gyerekek, de történelmi műemlékeket megmentését is vállalja.

„Egy ilyen örökséghez csak nagy tapintattal szabad hozzányúlni. A kastély több száz évet megért, a történelem része már, tovább kell éltetni. Úgy kell hasznosítani, hogy az épületnek is jó legyen, az alapítvány tevékenységével is összhangban álljon, működtetése hosszútávon is életképes legyen. Láttunk már nagyon sok kastélyt elveszni, a Bethlenek családi fészke megérdemli, hogy felelősen foglalkozzunk vele” – mondja a műemlékvédelmi szakmérnök, Márton Judit.

A mértékletes Bethlenek

A kastély látogatható állapotban van, zárható ajtó-ablak ugyan csak itt-ott van rajta, de áll, nem hever romokban. Számos eredeti, értékes épületrészlet megmaradt viszonylag épségben, a loggia különösen nagy kincs, hiszen az ehhez hasonló, kifejezetten reneszánsz építmények az átépítések során eltűntek a korabeli erdélyi kastélyokból. A feljárót, a bábos kerítést is tervezik visszaépíteni, hiszen ez is ékessége volt az úgynevezett Mihály-szárnynak, amelyet a sárospataki Lórántffy Perényi-kastély árkádos lépcsőfeljárójának testvéreként szokták emlegetni. A nyílászárók kőkeretei közt számos eredeti megmaradt, és olyanok is vannak, amelyeket a hetvenes években újrafaragtak, de ezek a másolatok is őrzik az eredeti reneszánsz stílusjegyeket. A belső terek ornamenseinek egy része is viszonylag épségben megmaradt, sok hiányzó részlet pedig idővel visszaállítható.

A felújítóknak számos elvárás között kell majd egyensúlyozniuk, nemcsak a műemléki szempontoknak kell megfelelniük, hanem az ideérkező vendégek elvárásainak is. Egy bizonyos komfortszint a vendég számára már elengedhetetlen, de arra is vigyázni kell, hogy az épület ne veszítse el a jellegét. Az elképzelések szerint a szerényebb Elek-szárny szolgál majd a vendégek elhelyezésére, a Mihály-szárny a reneszánsz loggiával a látványosságot jelentheti. A „Kis aranyos palota” és a mellette levő nyolcszögletű torony alkalmas lehet rendezvények lebonyolítására, konferenciák rendezésére, de ugyanitt állíthatják majd ki az örökös, Bethlen Anikó különböző gyűjteményének tárgyait is.

A terek berendezéséhez a Szent Ferenc Alapítvány bárkitől szívesen elfogad adományként stílbútorokat, maga soha nem fog ilyesmire pénzt áldozni, hiszen feladata elsősorban a gyerekek ellátása, nem pedig egy kastély berendezése. A felújított terek egyébként sem kívánnak majd főúri pompát mutatni. „Aki a leltárakat elolvassa, kiderül számára, hogy itt sohasem volt fényűzés. A család ezt a kastélyt soha nem tudta belakni, olyan is előfordult, hogy évekig nem volt üveg több ablakon. Ez az életszerűség, azt hiszem, most is vállalható lesz” – mondja Márton Judit, aki szerint az egész épületegyüttes arról szól, hogy a családnak nagyon helyes, ésszerű hozzáállása lehetett az élethez. „A tulajdonosok itt a kismesterségek számára saját műhelyeket tartottak fenn, a konyha burkolatának hatszögletű tégláit is helyben készítették, még nyomda is volt itt egy időben. Bethlen Ferencről tudjuk, hogy fejedelmi udvarmesterként is a mértékletességre törekedett. Elek később próbált reprezentálni: az Aranyos palotáknak elnevezett díszesebb termek kialakításával és a látványos loggia elkészíttetésével. A Bethlenek valahogy mindig tudták, meddig ér a takarójuk.”

Meghívó Keresdre

Nos, mindez példa lehet az utókor számára is, és Böjte Csaba sem fényűző szemléletéről híresült el. Csaba atya a szerény körülményeket kínáló kastélyba nemsokára várja is az érdeklődőket. „Amíg a keresdi kastély felújítása folyik, addig is szívesen látunk, fogadunk olyan embereket, akik szeretnének elvonulni, csendben lenni, Istenre kicsit jobban odafigyelni – mondja. – Van már egy-két vendégszobánk, amihez fürdőszoba, zuhanyzó tartozik, egy kedves házaspár ebédet, vacsorát is készít a vendégeknek. Csoportokat még nem tudunk itt altatni, de egy-egy lelki gyakorlatra szánt napot már el lehet itt tölteni. Jómagam is szeretnék már idén olyan nyitott napot tartani, ahova többeket is meghívhatunk. Aki hozzánk jön, attól természetesen elvárjuk, hogy bekapcsolódjon a mindennapi életünkbe, a vendég itt az ebédfőzéstől kezdve a ház körüli teendőkig mindenbe besegíthet. Bárkit szívesen fogadunk, aki társ akar lenni velünk a béke leendő szigetén.”

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.