Kelet-Magyarország, a turistaparadicsom

Makkay József 2016. július 06., 22:08 utolsó módosítás: 2016. július 06., 22:10

Turistavonzó fürdőparadicsommá vált az elmúlt években Kelet-Magyarország. A környező országokból, elsősorban Romániából érkező vendégsereg elsődleges célpontja lett a termálfürdők láncolata, de történelmi nevezetességekből sincs hiány. 

Kelet-Magyarország, a turistaparadicsom
galéria
Fotó: Makkay József

Aki az elmúlt néhány esztendőben Kelet-Magyarország fürdőhelyein megfordult, meglepődve tapasztalhatta a hihetetlenül színes vendégkavalkádot, amely elsősorban nyári szezonban árasztja el a magyar turizmus közkedvelt helyszíneit. A lengyelek mellett az erdélyi, romániai turisták ma már dobogós helyet foglalnak el mindenféle turisztikai statisztikában. A határ közelsége és az erdélyi zsebnek is megfizethető minőségi szolgáltatások nemcsak hétvégi kiruccanásokra kapható erdélyi magyar és román vendégseregnek jelentenek nagy vonzerőt, hanem azok számára is, akik egy-két napnál többet, nyári vagy téli szabadságukat is szívesen töltik magyarországi fürdőhelyeken. A nagy vonzerőt jelentő távolabbi tengerpartok kínálata ellenére az elmúlt öt évben a Magyarországon kikapcsolódó romániai turisták száma folyamatosan nőtt, csak tavaly mintegy 8 százalékkal. A hivatalos magyar statisztikák szerint 2015-ben mintegy 2,4 millió romániai vendég érkezett turisztikai céllal Magyarországra. A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett 250 750 romániai vendég összesen 467 284 vendégéjszakát töltött el, aminek zöme az Észak- és Dél-Alföld Régió vendéghelyeit részesítette előnyben. Nem véletlen tehát, hogy a magyarországi turizmust kormányzati forrásokból népszerűsítő Magyar Turizmus Zrt. a Kolozsváron székelő romániai képviseletén keresztül időről időre study tour típusú turisztikai tanulmányutakat szervez újságíróknak. Jómagam az elmúlt hetekben két alkalommal is részt vettem ilyen kiránduláson mind az északi, mind a dél-alföldi régió fontosabb turisztikai nevezetességeit meglátogatva.

Kastélyról kastélyra

A június derekán szervezett Nyírbátor–Kállósemjén–Baktalórántháza–Nyíregyháza–Hortobágy–Balmazújváros–Hajdúnánás–Debrecen–Hajdúszoboszló útvonal több napon keresztül mutatta be az elsősorban gyógyfürdőiről híres kelet-magyarországi városokat és nagyközségeket. A fürdési lehetőség azonban távolról sem minden. Az elmúlt öt évben nem csak jelentős európai uniós, hanem magyar kormányzati forrásokból is rengeteg pénz jutott a turisztikailag kiemelt települések arculatváltására. A történelmi vagy egyházi emlékhelyekre, kastélyokra, múzeumokra is kíváncsi turista bő választékban talál látnivalót a régebben és a frissen felújított érdekességek között. Az Erdélyhez ezer szállal kötődő Báthori család gyönyörűen restaurált nyírbátori várkastélya gyereknek és felnőttnek egyaránt lenyűgöző környezetben – több termet betöltő panoptikum keretében – mutatja be korabeli történelmi hőseink életnagyságú viaszszobrait, Mátyás királyt például.

A városi rangját negyven éve visszanyerő kisváros a történelmi városrész teljes felújításával és a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő újjáépítésével vált vonzó turisztikai célponttá. A lakosság mintegy tíz százalékának munkát adó turizmus tucatnyi apróbb-nagyobb szálláshelyet is magába foglal, így az ide érkezőknek arra is lehetőségük nyílik, hogy egy csendesebb, kisvárosi környezetben megszállva kisebb-nagyobb kiruccanásokat tehessenek a környező települések érdekességeinek feltérképezésére is. Látnivaló pedig van bőven.

Akit a közelmúlt történelme érdekel, érdemes megtekintenie a Kállósemjénben felújított Kállai-kúria interaktív kiállítótermeit. Magyarország 20. századi történelmének legválságosabb éveiben az ország élén álló Kállai Miklós miniszterelnöknek emléket állító kastély felújítása 1,2 milliárd forintba került, és idén áprilisban adták át a nagyközönség számára.

De legalább ennyire érdekes lehet a látogató számára a környéken található baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum is, amelynek kiállítótermeit végigjárva megismerkedhetünk Baktalórántházának és környékének teljes történetével, a Károlyiak, a Haller és a Dégenfeld család múltjával, bepillantást nyerhetünk a 19. századi Magyarország hangulatába, többek között a reformkori magyar és európai divat történetébe. A félmilliárd forintos uniós és magyar kormánytámogatással megszületett kastélyrekonstrukció olyan ultramodern múzeumi interaktív számítógépes elemeket is tartalmaz, amelyekkel eddig jórészt csak a legkorszerűbb nyugat-európai múzeumok voltak felszerelve.

Fürdő minden mennyiségben

Kelet-Magyarország fő attrakciója azonban egyértelműen a földből előtörő meleg víz, amely jól átgondolt kormányprogram keretében turisztikai paradicsommá változtatta a térséget. A hatalmas beruházásokkal a zömében helyi önkormányzati tulajdonban levő fürdőhelyeket hozták helyzeti előnybe.

A fürdőzés kultúrája nem új keletű Magyarországon, már a török időkben virágkorát élte. Újabb reneszánsza a 20. században, a második világháború után kezdődött el, amikor egyre több helyen kezdtek el kőolaj után fúrni, de rendszerint hévíz tört fel a fúrótornyok nyomán. A ma virágzó fürdők helyén a kommunizmusban jórészt csak egy-két medencés strandok működtek, mígnem az utóbbi egy-két évtizedben elkezdődött a kormányprogramok, majd később az uniós források keretében támogatott és az egész Magyarországot átfogó fürdőfejlesztési program. Így vált az ország Kelet-Európa legjelentősebb fürdőnagyhatalmává. Nagyon hosszú lenne akár csak felsorolni is, hogy egy-egy magyarországi régióban hány településen épült fürdő szállókkal és motelekkel. A minden igényt kielégítő választék jórészt csak árban különbözik egymástól, hiszen a Romániában megszokott, lerobbant, gondozatlan és szemetes fürdők helyett a magyarországi felhozatal közös nevezője az igényesség. A legkisebb, legcsendesebb, legeldugottabb magyarországi gyógyfürdőkben is gond nélkül eltölthet az ember pár napot, felszabadultan pihenhet, nem kell fertőzésektől, bőrbetegségektől tartania, mert az alapvető standardhigiénia része az előírt vízszűrés és vízcsere. Ennek betartására a szakhatóság mindenhol éberen figyel, így senki nem kockáztat hatalmas büntetéseket és a fürdő bezárását.

Hajdúszoboszló, a román és lengyel „tengerpart”

Fürdő és fürdő között azonban a szolgáltatások széles választékában különbség van. Aki az adrenalin-túltengést, a vízi kalandokat és a tömeget kedveli, annak egyértelműen Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, a harminc hektáron fekvő hajdúszoboszlói Hungarospa a nyerő, ahol az összvendéglétszámot tekintve tavaly két európai ország volt a hódító: Lengyelország és Románia. Hajdúszoboszlóra idéntől már elektronikus, on-line formában is váltható belépti jegy.

A 2000-ben elkezdődött aquapark építése egy 2014-es európai uniós pályázat felhasználásával vált gyakorlatilag befejezetté: a meglévő 9 nagycsúszda mellé újabb hat óriáscsúszdát telepítettek. Az extrémzónába tartozó új óriáscsúszdákon 20 méter magasságból indul a „vakmerő” vállalkozó a vizes mélybe. A különbség óriási, hiszen eddig csak 12 méteres csúszdák működtek Hajdúszoboszlón.

A fedett élményfürdő a várost ugyanakkor télen is közkedvelt turistacélponttá tette: a tavalyi szilveszter 1000 vendégéből például 800 Romániából érkezett... A fedett részek azonban nyári esős időben is igen közkedveltek.

A környező települések kisebb fürdőihez hasonlóan a hajdúszoboszlói gyógyfürdő is igen keresett. Az 1090 méter mélyről feltörő jódos, brómos, konyhasós gyógyvize kiváló a reumatikus fájdalmak kezelésére és a sebek gyógyulására. A földből 73 fokon feltörő víz hűtéssel kerül a gyógymedencékbe.

Debrecenbe kéne menni...

Nem elfogultság, ha azt mondom, hogy szívemhez Debrecen nőtt a legközelebb, talán itt fordultam meg a legtöbbször Magyarországon, és ha tehetem, mindig szívesen visszatérek. A kálvinista Róma minden alkalommal újabb és újabb arcát mutatja a vendégnek, mindig rejteget felfedezni valót. Nagytemplomának padjaiban többször ültem már, de most először mehettem fel a tornyokba, illetve az azokat összekötő, rejtett „sétányról” gyönyörű panoráma nyílik nemcsak a belvárosra, hanem a távolabbi lakónegyedekre is.

Az augusztus 20-i nemzetközi hírű Debreceni Virágkarnevál ma már csak egy rendezvény a sok közül, hiszen egymást érik a pezsgő kulturális és gasztronómiai fesztiválok. Az ország első természetvédelmi területén, a Nagyerdőben működik az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont, de félórányi autós útra van a Hortobágyi Nemzeti Park is.

Aki gyerekekkel érkezik, annak melegen ajánlom a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének szívében található Agora Tudományos Élményközpontot. Felsorolni is nehéz, mennyi gyerekfoglalkozás várja itt a kicsiket, akik a tudománnyal barátkozhatnak meg. Az élményközpont célja éppen az, hogy bevezesse a gyerekeket a műszaki- és természettudományok világába, és eloszlassa azt a tévhitet, hogy ezek a tudományok csupán elvont és hóbortos professzorok felségterületei. Aki a csillagászat felől érdeklődik, annak külön érdekesség lehet az ország legnagyobb mobil digitális planetáriuma. Az obszervatóriumban napközben a Napot lehet vizsgálni, de rendszeresen szerveznek éjszakai csillagnéző programokat is.

(Folytatjuk)

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.