Kalotaszegi Napok, a régióépítés jegyében

Makkay József 2015. szeptember 19., 12:51 utolsó módosítás: 2015. szeptember 19., 12:52

Népzenében, néptáncban, kézműves foglalkozásokban és sportban gazdag Kalotaszegi Napokat szerveztek immár másodszor a régió „fővárosában”, Bánffyhunyadon. A szervezők a székely termék mintájára szeretnének kalotaszegi brandet kialakítani.

 

Kalotaszegi Napok, a régióépítés jegyében
galéria
Fotó: Vincze Szabolcs

A 2013-ban megtartott első Kalotaszegi Magyar Napok folytatásaként – a tavalyi rendezvény kimaradása után – idén új köntösben szervezték meg szeptember 11-13. között a Kalotaszegi Napokat. A Vigyázó Egyesület főszervezésében, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének, a Mezőségi Gazdák Egyesületének és a Kolozsi Kaláris Egyesületnek a társszervezésében megtartott két és félnapos rendezvény a hűvös idő miatt nehézkesen indult, de a hétvégi felmelegedés kicsalogatta a bánffyhunyadiakat és a környékbeli magyar falvak lakóit a Barcsay-kertbe. A kalotaszegi néptáncegyüttesek péntek esti gálájával induló rendezvényen a szervezők a tájegységet igyekeztek a kalotaszegieknek bemutatni: nemcsak a népzene és a néptánc helyi képviselőit hívták meg, hanem a zömében kalotaszegiekből álló Knock Out és Yes zenekart is.

A megnyitón üdvözlőbeszédet mondott a főszervező, Sándor Eszter, a Vigyázó Egyesület elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke, Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke, Csüdöm Ferenc házigazda, a néppárt helyi elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Búzás Fekete Mária, az RMDSZ bánffyhunyadi elnöke, Skelecz György, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja és Moroşan Mircea, Bánffyhunyad polgármestere. Valamennyien kiemelték a Kalotaszegi Napok szerepét annak a kulturális kincsnek a bemutatásában, amely e negyven faluból álló régiót jellemzi. A néptáncot, népzenét, amatőr színjátszást, fotókiállítást, gyerekfoglalkozásokat, kézműves vásárt, focibajnokságot, mezőgazdasági kiállítást, mezőgazdasági előadásokat, közéleti és politikai kerekasztalokat, főzőversenyt, lovas-íjász bemutatót és jó hangulatú esti koncerteket felvonultató két és fél napos rendezvény immár sikertörténetnek mondható. Akkor is igaz ez, ha a két évvel ezelőtti, nagy sikert arató Kalotaszegi Magyar Napok a mostaninál jóval nagyobb büdzsével és befutott magyarországi együttesek koncertjeivel túl magasra állította a mércét, így az idei folytatás szerényebbre sikeredett.

Huszonöt évnyi tanácstalanság

Az 1968-as megyésítéssel zömében Kolozs megyéhez és kisebb részben a Szilágysághoz tartozó Kalotaszeg Trianon után kis szerencsével Erdély első autonóm területe lehetett volna. Amintegy 40, többségében magyarok lakta vagy vegyes összetételű kalotaszegi település Kós Károly elképzelése szerint olyan regionális önkormányzatot akart, amely fogódzót jelenthetett volna Erdély más magyar közösségei számára. Tudjuk, hogy ebből nem valósult meg semmi: a magyar autonómiatörekvésekre akkoriban éppúgy nem volt fogékony a román vezetés, mint napjainkban. Nemcsak a két világháború között maradt kiaknázatlan tehát ennek a közös törekvésnek az érvényre juttatása, hanem a kommunizmus 1989-es bukása után eltelt időben is.

A mai Kalotaszegi Napok kezdeményezője, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke, Soós Sándor úgy érzi, ez a 25 év Kalotaszeg életében úgy telt el, hogy szinte semmi nem történt a régiós közösségi összefogás terén. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Kolozs megyei RMDSZ a hosszú évekig regnáló megyei elnök, Máté András vezetése alatt meggyengült, szinte szétesett, és ezt legjobban a megye tömbmagyar vidékei, elsősorban Kalotaszeg érzi meg mind gazdasági, mind egyéb területeken. A folyamatosan csökkenő gyereklétszám miatt mindössze két-három életképes iskola jövője borítékolható a régióban. Az emberek tanácstalanok, elköltöznek, máshol keresnek megélhetést.

Régiós márka

A Kalotaszegi Napok kiemelt programpontjának számított a mezőgazdaság, a gazdálkodás kérdése. Abban a régióban, ahol a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés még az elmúlt években is fontos szerepet játszott az emberek megélhetésében, az ágazat ma a padlón hever. A bajok fő okát Soós Sándor abban látja, hogy az a gazdaréteg, amelyik 1990-től errefele gazdálkodással foglalkozik, önellátó. Az új generáció viszont már új erővel és más hozzáállással szeretne gazdálkodásból megélni: nekik ajánlják a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását. A mezőgazdasági termelők összefogására és szakmai képzésére megalakult Kalotaszegi Gazdák Egyesülete – amely az agrártámogatásokról szóló két előadást, és kerekasztal-beszélgetést szervezte a hétvégi rendezvényen – gazdakatasztert készített az aktív gazdákról, akiknek az elmúlt egy évben több szakmai fórumot ajánlottak, illetve idén, októberben magyarországi tanulmányutat szerveznek.

„Kalotaszegnek, mint régiónak nincs más kitörési lehetősége, mint gazdasági és mezőgazdasági téren brandet, márkát teremteni. Ahogyan a székely termék kezd egyre jobban beivódni a magyar köztudatba, hasonló kalotaszegi termékcsomagra van szükség. A mezőgazdasági termékektől az utóbbi években egyre jobban keresett helyi falusi turizmusig ez egyaránt érvényes” – fogalmaz Soós. A kolozsvári politikus ennek megvalósíthatóságát pártérdekeken átnyúló összefogásban látja. Az évről évre, szeptemberben megrendezésre kerülő Kalotaszegi Napok fontos kihívásának tekinti az új régiós márka kialakítását. Azt szeretnék elérni, hogy turisztikailag is vonzó közép-erdélyi tájegységet kínáljanak az ide látogató magyarországiak és erdélyiek számára egyaránt.

Migránsválság és román–magyar együttélés


Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kultúráért felelős államtitkára, Hoppál Péter (képünkön középen) Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével tartott pódiumbeszélgetést szombat délelőtt a Kalotaszegi Napok nyílttéri rendezvényeinek helyet adó bánffyhunyadi Barcsay-kertben. A migránshelyzetről szólva az államtitkár úgy fogalmazott: Európában rendet kell tenni, és ebben a rendteremtésben Magyarország az élen jár, amikor lezárja a Szerbia felöli határát, hogy teljesíteni tudja az EU szabályait, illetve meg tudja állapítani, kinek jár a menekültstátus, és kinek nem. A magyarországi politikus szerint ismét bebizonyosodik, hogy Magyarországnak van igaza, mint ahogy az orbáni politikát korábban keményen bíráló európai politikai szereplők és médiaorgánumok némelyike már visszaigazolta azt, hogy Európa számára ez az iránymutató politika. Hoppál példaként említette a rezsicsökkentést, a bankadót és egyéb olyan területeket, amelyekért a magyar kormány kemény konfliktusokat vállalt az Európai Unióval, mert látható volt az eredmény. A budapesti politikus a 17. századi erdélyi fejedelmek nagyhatalmak közötti egyensúlyozó politikáját hozta fel példaként a jövőben járható útra. Úgy fogalmazott, magyaroknak és románoknak közösen kell ezt a térséget kiemelniük.Szilágyi Zsolt többek között a Románia és Magyarország között kialakítandó bizalmi viszonyról beszélt, amelynek alapfeltétele az együttműködést akadályozó problémák megoldása, elsősorban a kisebbségi autonómiák biztosításával. Szilágyi pártja törekvéseiben a román közösségre is számít. Mint fogalmazott, Erdély román és magyar közösségei számára egyaránt Bukarest okoz gondokat.
A migránsválsággal kapcsolatban elutasította azokat a bukaresti kormányelképzeléseket, hogy diákbentlakásokba, kollégiumokba telepítsék a menekülteket. Egy újságírót idézve tréfásan megállapította: meglehet, nem is lenne nagy baj, ha Bukarest befogadna pár ezer muzulmán menekültet, hogy ez a tapasztalat döbbentse rá: milyen könnyű együtt élni a magyarokkal.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.