Asszonyok fújnak ébresztőt Hosszúmezőn

Szucher Ervin 2016. június 02., 19:19
Asszonyok fújnak ébresztőt Hosszúmezőn
galéria
Fotó: Szucher Ervin

Ha az asszonyok valamit a fejükbe vesznek, akkor azt véghez is viszik – szokták mondogatni. Ez Máramaros egyetlen magyar többségű településén, Hosszúmezőn hatványozottan igaz. Hogy ide fejlődjenek a dolgok, ahhoz nemcsak a hölgyek konokságára, hanem a férfiak közömbösségére is szükség volt. Az erősebbik nem képviselői többnyire politikai-közigazgatási pályán próbálkoztak. Hogy mekkora sikerrel, arról sok mindent elárul az a tény, hogy a több mint hetven százalékban magyarlakta községnek 2004 óta román polgármestere van Valentin Pop személyében. A nők viszont civil egyletet, cserkészcsapatot, kórust, óvodát, könyvtárat vezetnek. Ha az ezerhétszáz lelkes magyarságot számláló faluban valami megmozdul, egészen biztosan az ő nevükhöz kötődik.

Nem engednek a ’48-ból

Amikor azt kérdezzük, hogy ők kisebbségként vagy többségként élik meg magyarságukat, a Balázs Ilona lakásán kávéra és süteményre egybegyűlt asszonyok szinte egyszerre és egyformán válaszolnak: ők márpedig nem képeznek kisebbséget – legalábbis Hosszúmezőn. „Mi még többségiekként gondolkodunk, és ebből nem engedünk!” – állítja büszkén és határozottan a házigazda. Nincs olyan történelmi évforduló, amely mellett a falu magyarsága elsiklana, amikor pedig ünnepelni kell, az itteni magyarok meg se gondolják, hogy mindössze a templom falai közé szerénykedjenek. A megemlékezések nem merülnek ki csupán 1848 felemlegetésében, Hosszúmezőn augusztus 20. és vele együtt Szent István államalapító királyunk is nagy becsben van, az anyák napját is megünnepelik, akárcsak a magyar kultúra napját. Egy ideje a naptár piros betűs napjai közé tartozik a magyar összetartozás napja is, a sokáig csak búslakodásra okot adó június negyedike. Nagy eseménynek számít a hatvanévesek találkozója is, amelyre a külföldre távozottak nagy része is hazatér.

Ők maguk csapják össze a tányért

Amikor a faluban összecsapódik két tányér, szinte magától értetődő, hogy az vagy a református egyház kórusa, vagy a cserkészcsapat, vagy a Búzavirág nevet viselő civil szervezet kezében szólal meg. Mint ahogy az is a lehető legtermészetesebb a hosszúmezői lakók számára, hogy a társadalmi élet irányítását az asszonyok vették kézbe.

A Magyarországról áttelepült Lemák Tünde az első házasságból származó gyermekei által aránylag későn, harminc éves fejjel kóstolt bele a cserkészetbe. Ma már el sem tudja képzelni életét az önkéntes és vallásos, pártpolitikától független mozgalom nélkül. „Amikor a negyedik gyermekemnek kerestem cserkészcsapatot, meglepődve értesültem, hogy a legközelebbi innen mintegy nyolcvan kilométerre, Nagybányán van. Azt mondtam magamban: semmi gond, Hosszúmezőn létrehozom én” – meséli. Az elképzelést hamarosan tettek követték. Azóta mintegy negyven gyermek tette le a fogadalmat. Van köztük mindössze hét-nyolc esztendős is, ami Erdélyben egyedülállónak számít, és akad tizennyolc éven felüli is. A hosszúmezői, 145-ös, Bocskai István erdélyi fejedelem nevét viselő csapat hetente négy alkalommal ül össze. Kezdetben az iskolai tornateremben találkoztak a kiscserkészek, de az önkormányzat megmakacsolta magát, így Lemákék portáját választották új hadiszállásul. A bocskaisok élete mozgalmas: a múlt nyarat például a csíksomlyói búcsún kezdték, megjárták Budapestet és Szentendrét, ott voltak a kolozsvári magyar napokon, majd tánctáborral zárták a vakációs idényt. A közelgő nagyvakáció az idén is hasonlóan gazdagnak ígérkezik. „Nem csak rendet, fegyelmet, leleményességet tanítunk a gyerekeknek; a cserkészet által magyarságtudatot is próbálunk beléjük nevelni” – mondja Lemák Tünde, akinek mára szinte életformává vált a cserkészet. A Romániai Magyar Cserkészszövetség mozgalmi titkára büszkén állítja, hogy csapatából már két gyerek is kivívta otthon magának, hogy szülei magyar iskolába írassák.

A falu egy böllérnél többet érdemelne

Bárkitől is kérdeztük, a faluban elégedettnek mutatkozik a magyar–román viszonnyal. Az emberek kölcsönösen tisztelik egymást és beszélik a másik nyelvét. Ez alól csak a jövevénynek számító románok a kivételek, akiknek aránya évről évre nő. Meglepő módon – vagy talán mégsem? – az utóbbi időben egyre több, távolról érkező családot vonz a nagyrészt magyarok által lakott község. Ha néhanapján egy-egy kocsmai vita fellángol, annak aligha akadnak etnikai vetületei. De akkora lenne az összeborulás, hogy a falu nem képes egy magyar polgármestert kitermelni vagy oly gyenge az RMDSZ a térségben? – merül fel óhatatlanul a kérdés. A magyar jelöltek mindig hatvan-nyolcvan, legfeljebb száz szavazaton buktak el, ami egy ekkora községben elenyészőnek számít. Hogy román ember létére Valentin Pop mégis mivel nyerte meg a magyarokat és általuk a választást? „Itt a közösségi érdek mit sem számít. Egy pohár pálinkáért és egy flekkenért sokan a lelküket is eladnák” – háborog Balázs Ilona. Az idei kilátások sem különböznek az eddigiektől: 2016-ban immár két magyar jelölt próbálkozik a jelenlegi polgármester ellenében. A magyar pártok közül kettőnek sikerült megegyeznie, a harmadik külön jelöltet állít. A helyi magyarság részéről már az is eredménynek számít, hogy 2008-ban, a tizenegy fős önkormányzati testületben többséget szerzett, ugyanis azelőtt a tanácsot is „sikerült” elveszítenie.

Lemák Tünde szerint Pop elődei, illetve a magyar politikusok némelyike is jócskán hozzájárult a közösségi közömbösség kialakulásáért. „Itt az a szóbeszéd meg felfogás járja, hogy tökmindegy ki lesz a polgármester, úgysem tesz semmit!” – állítja a nő.

Az asszonyok szerint a jelenlegi elöljáróval semmiképp nem az a gond, hogy román, hanem az, hogy alkalmatlan a feladatra. „Még egy kukát sem helyezett ki a falu utcáira, nemhogy egyebet mozdított volna” – háborog Lemák Tünde. Ezzel szemben Valentin Pop a térség legjobb böllérje hírében áll, aki télidőben, munkaidőn kívül, bárkinek szívesen és szakszerűen levágja és feldolgozza a disznóját. Ha a polgármesterként felmutatott eredményeiről még a helyiek sem tudnak, mészárosi szezonális tevékenységéről az országos tévéadók is beszámoltak már főműsoridőben.

A szószóló asszonyok szerint a lakossági érdektelenség ellenére is a település jobb községvezetést érdemelne. A tősgyökeres hosszúmezőiekben még él a tudat, hogy helységük a 19. század közepéig városi ranggal rendelkezett, aminek elvesztése után sem állt le a polgárosodási folyamat. A helyiek most is büszkék arra, hogy 1329-ben Károly Róbert az öt máramarosi koronaváros egyikeként Hosszúmező magyar és szász lakóinak kiváltságokat adományozott, mint például a szabad költözési-, bíráskodási, tisztviselő- és plébánosválasztási jog. A 14. század végére a település ismét a vármegye fennhatósága alá és a Drágffy család birtokába került, de nem sokkal később, 1406-tól újból szabad koronavárosként jegyzik.

Elvárás van, segítség aligha

A helyiek nagy fájdalma, hogy a polgármesteri hivatal sem visszaszolgáltatni, sem rendbe tenni nem volt képes azt az egyházi ingatlant, ami kultúrotthonként szolgálná a közösséget. Mára már halotti torra sem alkalmas, nemhogy lakodalomra vagy más jeles eseményre megfelelne. A lakosságnak nincs egy megfelelő összejöveteli helye, a kultúrcsoportoknak próbaterme. Így mindenki oda kérezkedik be, ahova tud, és ahova beengedik. A művelődési otthon mellett szükség lenne egy tájházra, falumúzeumra, valami olyasmire, amivel bár egy fél óra erejéig le lehetne „stoppolni” a máramarosszigeti börtönmúzeum és a szaploncai vidám temető közt ingázó turistákat. A helyi káposzta messzi földön ismert és keresett, erre „építve” sikerült is megszervezni két káposztafesztivált, de a helyhatóságok érdektelensége miatt a hagyományteremtés időnap előtt félbe maradt. Hogy az önkormányzatnak sokadlagos gondja a közösségi és művelődési élet támogatása, az is bizonyítja, hogy a községháza mindössze 2014-ben nyitotta meg a finanszírozási csapokat. „A polgármester tökéletesen beszél magyarul, de ha valahol meg kell jelenni, és meg kell szólalni, mindig minket, asszonyokat rángat elő” – mondja Balázs Ilona falustársai sűrű bólogatása közepette.

Bár a települést a Tiszán átívelő híd és szoros kapcsolat köti Kárpátaljához, Hosszúmező polgármestere még útlevelet sem volt képes csináltatni magának, nehezményezik az asszonyok. „Bárhova hívnak és megyünk, nekünk kell képviselni a községet, mert a bírónkat nem érdeklik a határon átnyúló kapcsolatok. A múltkor a kárpátaljai Visken hintóval sétáltattak, cserébe, a kedvességünkön kívül, semmit nem tudtunk nyújtani” – ömlik a panaszáradat az óvónőből. Hávrics Csilla azt sem érti, hogy az elöljáró miért kerüli az otthoni rendezvényeket is. Amikor a településükre került a sor, hogy az öt koronaváros – Máramarossziget, Huszt, Visk, Nagytécső és Hosszúmező – találkozóját szervezze, akkor is az asszonyok vállára hárult minden teher. „Mindenki elvár mindent, de nem tesz semmit. Élen a polgármesterrel, aki minket, fehérnépeket rángat mindenfelé” – vonja le a szomorú következtetést Balázs Ilona.

Pásztor nélküli nyájak

Az elárvultság érzését a lelkészek aránylag hosszan tartó „pillanatnyi hiánya” csak fokozza. A legnagyobb és egyben a legrégebbi, 13-14. századi templommal rendelkező gyülekezet, az ezerfős református közösség képtelen hétről hétre megtölteni az istenházát. A helyi kálvinisták aránylag még friss emlékeket őriznek arról az időszakról, amikor egyik korábbi lelkészük miatt komoly viszály robbant ki a gyülekezetben. A dolgok odáig fajultak, hogy a hívek egy része pap nélkül temetett. A hosszúmezőiek bánatára a legutóbbi lelkipásztor, Sebestyén László Ede – akinek nagyjából sikerült helyreállítania a békét a gyülekezetben –, bő egy évvel ezelőtt a Bihar megyei Köröstárkányra távozott. Helyébe a püspökség, pár hónapos késéssel Fazekas Juditot küldte, akihez a békére vágyó hívek nagy reményeket fűznek. A katolikusok, Szabad Sándor 1999-ben bekövetkezett halála óta helyi plébános nélkül maradtak. Az idők során beszolgáló papok igyekeztek pótolni az űrt, de a helyi plébános hiánya afféle pásztor nélküli nyájjá teszi a gyülekezetet, amit egyébként a hívek nem is titkolnak. A két közösség temploma – mely közül a protestánsoké műemlék – egymás szomszédságában áll. Az ortodoxoké, mely lényegében 1949-ig szintén a magyaroké volt, valamivel odébb fekszik. Addig a görög katolikusok imádkoztak ott, és fohászkodnak ma is, annak dacára, hogy nem sikerült visszaszerezniük az ortodoxoktól. Az elmúlt hatvan év alatt a gyülekezet etnikai összetétele számottevően nem változott, így az ortodox gyülekezetet többségében magyar identitással rendelkező „görög katolikusok” alkotják.

Dembrószkytól a semmittevőkig

Az asszonyok szerint a különböző tevékenységekben résztvevő fiatalok mellett számos olyan ifjú él itt, akit jobb esetben csak a számítógép vagy a tévé képes lekötni. „Rosszabb esetben meg a cigi és az ital. Az ilyen suhancnak bármit is mondasz, javasolsz vagy kérsz, azzal replikázik: te nekem ne dumálj!” – mondja Balázs Ilona. A mai középkorúak azt látják, a faluban felnőtt egy olyan nemzedék, amely iskolába járt, mert az kötelező volt, egyébként semmi nem érdekelte. Ezek a tinik a délutánjaikat otthon vagy az utcán töltötték, mert semmiféle tartalmas kikapcsolódási – például sportolási vagy művelődési – lehetőségük nem adódott. Pedig példakép lenne, de a legtöbb helyi fiatal jóformán még csak nem is tudja, hogy az 1970-es, mexikói világbajnokságra egy Hosszúmezőről indult futballista fejesgólja juttatta ki a román válogatottat. Majd ugyanaz a máramarosi fickó, és szintén fejjel, talált be a Pelé által vezetett brazil válogatott kapujába. A hetvenegyedik életévében járó egykori román válogatott, Dembrószky Imre elméletileg a település legismertebb szülöttének számít. A falu azonban megfeledkezett a helyi kerekes és boltos gólvágó fiáról, a guadalajarai hősről, akit Mexikóban a román válogatott legjobbjának választottak.

Nagy magyarok román iskolában

A hosszúmezőiek ugyan rendkívül büszkék magyarságukra és nyelvük tisztaságára, gyermekeiket mégis jobbára román iskolába íratják. „Az óvodát még magyar tagozaton végzik, de az elemit javarészük már román osztályban kezdi” – állapítja meg keserű szájízzel Hávrics Csilla óvónő. Állítását statisztikai adatokkal is alátámasztja: végzősei közül hármat magyar, hatot román tagozatra írattak a szülők. Míg az ovisok kétharmada magyar csoportba jár, az iskolában fordított az arány. Az osztályok megmentése érdekében felmerült a környékbeli magyar gyerekek Hosszúmezőre való ingáztatásának ötlete, azonban a ferencvölgyi, köveslázi és kistécsői magyar szülők hallani sem akarnak arról, hogy otthonuktól tizenöt-húsz kilométerre járassák gyermekeiket. Ezzel szemben a hosszúmezői iskola román tagozatát a magyar és a cigány gyermekek tartják fenn. Ezt az anyanyelvű oktatás is megsínyli, hisz jobbára összevont osztályokban folyik a tanítás. Ezért egyes szülők, főként azok, akik Máramarosszigeten dolgoznak, a közeli városba ingáztatják csemetéjüket – így élezve a 22-es csapdáját.

Balázs Ilona részben szégyenkezve, részben felháborodva meséli, hogy az ő magyar menye is – aki egyébként magyar tagozaton végzett –, román iskolába íratta a csemetéjét. „Anyuka jön, hogy tanítsa a gyermeket? Ha nem, akkor fogja a száját! Ezt vágta a szemembe a menyem” – panaszkodik az asszony, majd mintegy elégtétellel teszi hozzá, hogy döntésével sikerült megutáltatnia az iskolát a kis Előd Kristóffal. A múlt ősztől viszont fordult a kocka: a fiúcska unszolására a szülők váltottak és ötödik osztálytól a máramarosszigeti magyar iskolába adták gyermeküket. „A legtöbb szülő még mindig azt hiszi, hogy az életben jobban érvényesül az, aki román iskolát végez. Holott számadatokkal is bizonyítottuk, hogy a magyar tagozaton végző középiskolásaink közül sokkal több jutott be az egyetemre, mint azok közül, akiket román tagozatra írattak” – állítja Balázs Beáta Mónika.

A Búzavirág elnöke saját gyermeke példáját hozza fel, aki az óvodától az egyetemig az összes tanulmányát anyanyelvén végezte, és képes boldogulni az életben. Mivel a máramarosszigeti magyar tannyelvű középiskolát, a néhány évvel ezelőtt komoly erőfeszítések árán létrehozott Leöwey Klárát, nagyrészt a helyi és hosszúmezői diákok „táplálják”, ezt a tanintézményt is veszélybe sodorhatja a téves szülői gondolkodás. „A nagy hiba az emberek fejében van. Az egyetemen lehetne tanítani, milyen furcsa is ez a falu!” – vonja le a szomorú, de valósnak tűnő végkövetkeztetést Lemák Tünde.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport