Szakemberhiányos Szilícium-völgy Kolozsváron

Makkay József 2015. augusztus 17., 07:00

Szilícium-völgyet vizionálnak Kolozsvárra politikusok és számítástechnikai szakemberek. Ennek letéteményesei, az évente két számjegyű értékkel fejlődő IT-cégek azonban súlyos szakemberhiánynyal küzdenek. A világ egyik legnagyobb autógyárának kolozsvári szoftverfejlesztő informatikusa kalauzolt végig a témában.

Szakemberhiányos Szilícium-völgy Kolozsváron
galéria

Kolozsváron jelenleg 250 számítástechnikai cég 9000 szakembert foglalkoztat, ebből mintegy 100 vállalat 5000 alkalmazottja dolgozik szoftverfejlesztésen. A bukaresti gazdasági és vidékfejlesztési minisztérium részvételével a legerősebb 23 kolozsvári számítástechnikai cég 2012-ben megalakította a Kolozsvár IT Innovációs Klasztert, amelynek a számítástechnikai szakembereket képző kolozsvári egyetemek is tagjaivá váltak. Ekkor fogalmazták meg a Szilícium-völgy projektet, amelynek keretében a város és a megye vezetői a Kolozsvár külterületén levő Lomb-telepen 300 hektáros területet jelöltek ki IT ipari zónaként irodahelyiségek, kutatólaboratóriumok, szállodák, egyetemi központok és lakások építésére.

A helyi, a megyei, a kormányzati és amerikai forrásokból finanszírozott tervek igen merészek: a kolozsvári Szilícium-völgy két évtizeden belül Kelet-Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő információtechnológiai központja lehet mintegy 20 ezer IT-szakemberrel. Az Egyesült Államokban, a San Francisco-öböl déli részén, a San José központtal működő, a számítástechnikai csúcstechnológia fejlesztésében elhíresült Szilícium-völgy mintájára épülő és szerveződő kolozsvári projekt cégei romániai viszonylatban minden más területnél dinamikusabban fejlődnek. A legtöbb IT-cég évi rendszerességgel két számjegyű fejlődést mutat, sőt a szoftverfejlesztő cégek legmagasabb növekedését 2011 és 2012-ben mérték: az 50 százalékos növekedési ráta válság utáni rekordnak számított.

Kolozsvári gyökerek

A kolozsvári IT-potenciál hátteréről olyan magyar szakember nyilatkozott lapunknak, aki a rendszerváltás előtt nagy állami cégek számítástechnikai központjaiban dolgozott informatikusként, 1989 után pedig németországi vállalatoknak írt szoftvereket távmunkában. Ma kolozsvári IT-cég munkatársaként készít számítógépes programokat a világ egyik legnagyobb németországi autógyárának. A név nélkül nyilatkozó informatikus szerint az információtechnológia látványos kolozsvári térhódítása nem véletlenszerűen következett be.

„A mai Sigma Center területén, a Hajnal negyedben már a Ceauşescu-rendszerben jelentős számítástechnikai kutatóintézet, számítógép-összeszerelő üzem és szoftverfejlesztő állami vállalat működött. Bukarest és Temesvár mellett a nyolcvanas években Kolozsvár volt a hazai számítástechnikai ipar egyik legfontosabb központja tele jól képzett szakemberekkel” – foglalja össze az előzményeket. A hazai és a KGST-tagállamok piacaira termelő kolozsvári állami vállalat a rendszerváltás után megfeneklett: az elavult technológia miatt a teljes számítógépközpontot leszerelték, a szakemberek zöme pedig már a kilencvenes évek elején Nyugat-Európába távozott. A kommunista időkbeli hazai informatikusképzés minőségét jelzi, hogy a legtöbb IT-szakember Nyugaton vagy az Egyesült Államokban futott be szép karriert. A kolozsvári IT-szektor újraszerveződése, újraindulása 2010-re tehető. Az évtized végére kezdtek hazatérni az addig külföldön dolgozó szakemberek, idehaza egymás után alapították a cégeiket, vagy elszegődtek már működő cégekhez. A legtöbb vállalat néhány emberrel indult, és amelyik „túlélte” a gazdasági válságot, mára több száz embert foglalkoztat. Napjainkra mintegy 20 ilyen kolozsvári cég bonyolítja le a külföldiek által megrendelt szoftverfejlesztések zömét.

India után Kelet-Európa

A távmunkára alapozó nyugat-európai és amerikai szoftverfejlesztés a kilencvenes években Indiában építette ki hídfőállásait. A távol-keleti ország azonban több szempontból sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A mérleg egyik serpenyőjében az egyértelműen olcsó munkaerő szerepelt, a másik oldalon azonban egyre több elégedetlenség gyűlt fel a megrendelők irányából. Idegenvezetőm szerint komoly gondok adódtak a munkamorállal, másrészt a hatórás időeltolódás miatt nehézkes volt a kommunikáció a megrendelő és a bedolgozók között. Ekkor került a figyelem központjába Kelet-Európa: először a németek fedezték fel, hogy Magyarországon, Romániában, illetve Szlovákiában hatalmas potenciál rejlik, és a német piaccal összehasonlítva az itteni munkaerő még mindig kevesebb mint a felébe kerül.

Az utóbbi 15 évben kialakult munkarend szerint a magyarországi szakemberekkel a jelenleg futó programok karbantartását végzik, Románia pedig az új szoftverek fejlesztése terén tűnt ki. „Zömében angol, francia, német és olasz nagyvállalatok keresnek meg kolozsvári IT-cégeket, a gazdaság minden területén alkalmazott szoftverek fejlesztésében működünk együtt. Ez mindenkinek megéri. Kolozsváron egy jó szoftverfejlesztő informatikus a romániai átlagbér többszörösét megkeresheti, a nyugati megrendelő pedig szintén jól jár, hiszen így is viszonylag olcsón jut hozzá a megrendelt programokhoz”. A Németországban évente többször kiküldetésben dolgozó kolozsvári szakember szerint valamennyi hazai IT-cég elsősorban német és angol vállalatokkal szeretne dolgozni, azok a legmegbízhatóbbak. Igaz, ők várják el leginkább a pontos, alapos munkát is, így aki a rostájukon kiesik, annak a kevésbé megbízható és kevésbé jól fizető francia és olasz megrendelők jutnak.

„Eltévedt” egyetemek

A megfelelés a nyugat-európai igényeknek nem könnyű feladat még olyan szakember-potenciállal rendelkező városban sem, mint Kolozsvár. Ennek fő oka, hogy az egyetemekről kikerülő szakemberek jórészt mást tanulnak, mint amilyen szaktudásra a piacon szükség volna. A lapunknak nyilatkozó informatikus példaként a nagy nyugati cégeknél a Cobol programozási nyelv alapján működő, többszekrénnyi nagyságú számítógépeket, az úgynevezett mainframeket említi: ezeket a szoftvereket jórészt már csak a régi szakemberek ismerik. A hatvanas és hetvenes években kifejlesztett gazdasági programok a mai napig annyira megbízhatónak bizonyultak, hogy folyamatosan javítanak ugyan rajtuk, de nem cserélik le. Ezt a programozási nyelvet a kolozsvári cégeknél pár évvel ezelőtt néhány alapember – közöttük beszélgetőtársam – kezdte tanítani a fiatalabb kollégáknak, mivel a folyamatosan érkező újabb és újabb szoftvermegrendelések hatására hirtelen látványos szakemberhiány keletkezett. Csodálkozásomra, hogy Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem informatikusokat képző több fakultása mellett a Műszaki Egyetem végzősei sem elégítik ki a hatalmas keresletet, a szakember tévhiteket oszlat szét: „Romániában az egyetemi diploma önmagában nem sokat jelent, a csúcstechnológiák területén pedig még nagyobbak az elvárások. Az informatikai szakon végzettek jelentős része nem felel meg a cégek szigorú szakmai elvárásainak” – magyarázza a szakterületen észlelhető emberhiány legfontosabb okát. Cége ezen úgy próbált segíteni, hogy versenyvizsgákat szervez, ahol nem kötelező az informatikus-oklevél. A jelentkezőknek logikai példákat adnak fel, így válogatják ki azokat, akik képesek megtanulni például a Cobol programozási nyelvet. Az új alkalmazottak között vannak mérnökök, közgazdászok, tanárok és természetesen informatikusok is. A hazai oktatás, a logikus gondolkodásra való felkészítés csődjét jelzi, hogy átlagban a jelentkezők 3-4 százalékának sikerül egy-egy versenyvizsga az IT-cégeknél.

Hiánycikk a jó szakember

„Az IT-szektor kolozsvári fejlesztésének legnagyobb kerékkötője az oktatás. Mindenki tudja, hogy az egyetemeken nem azt oktatják, amire a piacnak szüksége van, mégsem tudunk kikerülni ebből az ördögi körből” – magyarázza a kolozsvári szakember. Ennek fő okát abban látja, hogy a számítástechnika területén a legjobb szakemberek az egyetem elvégzése után azonnal jól kereső állásokhoz jutnak szoftverfejlesztő cégeknél. A legtehetségesebb fiatalokban fel sem merül annak lehetősége, hogy az egyetemen maradjanak oktatónak a versenyszférában megkapható bér töredékéért. Ennek tudható be, hogy az oktatói gárda – kevés kivétellel – gyenge szakemberekből áll, akiktől a diákok nem sokat tanulhatnak. Ezt tetőzi a beiskolázási számok évről évre történő emelkedése, ami sok gyenge képességű diákot is beemel az egyetem padjaiba.

A klaszterben részt vevő cégek szorosabb kapcsolatokat ápolnak az egyetemi képzéssel, így képviselőik már a gyakorlati oktatás során felfedezik a hozzáértő, tehetséges diákokat, és rögtön el is halásszák őket. A munkaerőpiacra kikerülő többség abban reménykedhet, hogy egy-egy vállalathoz bejutva szakmát tanulhat. Ezen a területen gyakorlatilag már nincs elvándorlás: aki gyenge felkészültsége miatt Erdélyben nem talál állást, annak Nyugaton még kevesebb esélye van.

„A legnagyobb kolozsvári cégek között létezik egy egyezség, hogy nem halásszák el egymás szakembereit. Ez tavaly-tavalyelőtt még úgy-ahogy működött, idénre azonban olyan krónikussá vált a kolozsvári IT-cégek munkaerőhiánya, hogy engem az elmúlt pár hónapban tíz helyről is hívtak. Persze fel sem merül bennem a váltás gondolata, hiszen néhány éve olyan komplex autógyári szoftvereken dogozom, amelyek 35 éves informatikai pályafutásom megkoronázását jelentik. Máshol sem igazán kapnék magasabb bért, vagy több szakmai elismerést. Az eddigi látványos fejlődésnek azonban gátat vethet a szakemberhiány, hiszen a legtöbb cég már nem találja meg a számításait a munkaerőpiacon” – fogalmazza meg a végkövetkeztetést a kolozsvári szoftverfejlesztő szakember.

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.