Krízishelyzetben a romániai felsőoktatás

Kőrössy Andrea 2016. október 16., 19:57

Az október 3-án megkezdődött 2016–2017-es új tanévtől az egyetemek számos új szakkal indultak, az országos statisztikák azonban azt mutatják, hogy az állami felsőoktatási intézményekben évről évre drasztikusan csökken a diákok száma.

Krízishelyzetben a romániai felsőoktatás
galéria

Országszerte október 3-án nyitották meg a 2016–2017-es új tanévet Románia állami egyetemein: az ünnepségeken a hagyományokhoz híven elsősorban az elsőéveseket köszöntötték. A felsőoktatási intézmények számos újdonsággal készültek: a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint az állami egyetemek alapképzésén 35, a magiszteri szinten pedig 64 új szakot indítottak. A képzések bővítéséhez a kormány is hozzájárult, a kabinet ugyanis egy határozat révén új szakokat nevezett meg, amelyeket az egyetemek belefoglalhatnak kínálatukba, a diákok így már tanulhatnak például katonai menedzsmentet, elsajátíthatják az elektronikus hadifelszerelések és rendszerek készítését, illetve elmélyülhetnek a digitális média tudományában.

Kétezer magyar elsőéves a BBTE-n

Az ország legnagyobb felsőoktatási intézményei az új tanévre összesen mintegy 39 ezer helyet hirdettek meg. A legtöbb, 14 ezer elsőévest a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) fogadja – közülük több mint kétezren a magyar tagozaton tanulnak. Soós Anna, a BBTE magyar tagozatért felelős rektorhelyettese nemrég arról számolt be: tavalyhoz képest idén 111-gyel több elsőéves jelentkezett alapképzésen az elindított szakokra. A magyar tagozaton 1093 elsőéves jutott be államilag támogatott helyekre, a tandíjköteles helyeken pedig további 588 hallgató kezdi el egyetemi tanulmányait. A magiszteri szakokon 458 magyar diák tanulhat anyanyelvén.

Nem indult ugyanakkor mindenki számára zökkenőmentesen az új tanév, hiszen a doktori iskolákat sokáig a bezárás veszélye fenyegette. A 2011-es tanügyi törvény szerint ezeket a felsőoktatási intézményeket ötévente felül kell vizsgálnia egy független testületnek, csak ennek fejében kaphatnak akkreditációt, a jogszabály hatályba lépése óta viszont ez nem történt meg. Az oktatási minisztérium végül rendelettel bocsátott ki ideiglenes engedélyt a doktori képzést nyújtó felsőoktatási intézmények számára, amelyek az ígéretek szerint hamarosan komoly felülvizsgálaton esnek át. Mircea Dumitru oktatási miniszter a rendelet elfogadása után Facebook-oldalán azt írta: hamarosan szabályozzák a doktori vizsgák lebonyolítását is, de ez is csak ideiglenes megoldást jelent, ugyanis ezzel párhuzamosan már dolgoznak a doktori iskolák felülvizsgálatára vonatkozó módszertanon. A tárcavezető rámutatott: ha minden jól megy, az akkreditációs folyamatot még idén ősszel elindíthatják.

Késélen a doktori iskolák

Néhány napja Mircea Dumitru, a Rektorok Országos Tanácsának (CNR) találkozóján úgy fogalmazott: egyetlen doktori iskola sem működhetne Romániában, ha a minisztérium nem bocsátott volna ki ideiglenes működési engedélyt, az illetékes személyek ugyanis „nem végezték el házi feladatukat”. A tárcavezető hangsúlyozta: az ideiglenes engedélyeztetésen kívül egyszerűen nem találtak más jogi megoldást arra, hogy ne kelljen bezárni az intézményeket.

A doktori képzésekről beszélt Dacian Cioloş miniszterelnök is a kolozsvári Iuliu Haţieganu orvosi egyetem október 3-i tanévnyitóján. A kormányfő a már jó ideje kirobbant, de az elmúlt időszakban egyre erősödő plágiumbotrányok kapcsán osztotta meg terveit az orvostanhallgatókkal, akiknek elmondta: a hasonló visszaélések valós problémát jelentenek, és drasztikus lépéseket fognak tenni annak érdekében, hogy egyértelműen elkülönítsék a valódi tudást kérő és nyújtó doktori iskolákat „az okleveleket futószalagon gyártó intézményektől”. „Nem egy törvény határozza meg, hogy mi számít plágiumnak, hiszen azt bárki felismeri, aki valaha végzett kutatómunkát tudomány fejlődése érdekében. El akarjuk oszlatni a gyanút, hogy mindenki különbséget tudjon tenni a diplomagyártó és a valódi tudást adó intézmények között” – idézte a miniszterelnököt a News.ro hírügynökség.

Dacian Cioloş úgy vélte: meg kell dolgozni azért, hogy az ágazat – főként a doktori képzés – visszanyerje szavahihetőségét, a plágiumügyek miatt ugyanis megrendült az emberek bizalma a rendszerben, és félő, hogy ez nemzetközi szinten is kihat. A kormányfő szerint ezért van szükség a doktori képzést nyújtó intézmények alapos felülvizsgálatára, hogy „minden gyanút eloszlassunk” a tisztességes iskolák kapcsán.

Kevesebb diák, több egyetem

Úgy tűnik, nemcsak a doktorival kapcsolatban merült fel komoly probléma, hanem az egyetemek alap- és magiszteri képzései terén is elkelne egy alapos reform. A Számvevőszék idén májusban közölt jelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedekben alaposan megcsappant a hallgatók száma: a felsőoktatási intézményekben 1990-hez képest 30 százalékkal kevesebb diák tanul – ez 1,4 millió személyt jelent. Eközben viszont egyre több egyetem nyitja meg kapuit, az országban jelenleg 103 felsőoktatási intézmény közül választhatnak az oklevélre vágyó fiatalok. A Számvevőszék jelentéséből kiderült: 2011 és 2015 között ugrásszerűen visszaesett a felsőfokú képzésre beiratkozók száma, ez egyrészt a születési arányszám csökkenésének tudható be, de komoly szerepe van a hiányos középiskolai felkészültségnek, illetve az érettségin elért drámaian gyenge eredményeknek is. Az összeállítás szerint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a munkaerő-piaci igényekhez képest a legtöbb egyetem kínálata meglehetősen elmaradott, a felsőoktatási intézmények által kibocsátott oklevél egyszerűen nem garancia arra, hogy a fiatal igényeinek és tudásának megfelelően tud elhelyezkedni.

Megkérdőjelezhető minőség

A jelentés arra is kitér, hogy noha országszerte immár 103 egyetem működik, a legtöbb esetében megkérdőjelezhető az oktatás minősége, ezt alátámasztja, hogy a felsőoktatási intézményeket rangsoroló nemzetközi listákon rendszerint legfeljebb alig tucatnyi szerepel, a többi csak az országos nyilvántartásokban létezik. A Számvevőszék ráadásul arra is rámutatott: noha a 2011-es tanügyi törvény szerint az egyetemeknek teljesítményük alapján kellene állami támogatásban részesülniük, ez a gyakorlatban nem valósul meg.

A születési arányszám folyamatos visszaesése már jó ideje érezteti hatását a közoktatásban: mivel egyre kevesebb gyermek születik, immár nemcsak a szórványban, hanem a tömbmagyar vidékeken is valós veszélyt jelent a kisebb iskolák, óvodák megszűnése vagy a más tanintézetekkel való összevonása. A tendencia elérte a felsőoktatást is: az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozó, a felsőoktatás finanszírozásának lehetőségeivel foglalkozó országos tanács (Consiliul Naţional pentru Finanţarea Învăţământului Su­pe­rior – CNFIS) adatai szerint míg a 2007–2008-as tanévben az ország állami és magánegyetemein egymilliónál is több diák tanult, a 2011–2012-es tanévre a beiratkozottak száma 661 ezerre esett vissza, a 2013–2014-es egyetemi évben pedig a hallgatók száma alig érte el az 540 ezret. A Számvevőszék meglátása szerint a diákok számának visszaesése és az egyre bővülő kínálat előbb-utóbb komoly reformra, az oktatási minőség javítására fogja kényszeríteni az egyetemeket.

Hiányos a munkaerőpiac

A visszaeséshez az is hozzájárult, hogy miközben a középiskolát végzett tanulók száma nagyjából állandó maradt – évi mintegy 200 ezer fiatal –, 2011-től drasztikusan csökkent a sikeresen érettségizők aránya. Akkor vezették be azt az intézkedést, miszerint a vizsgatermekben videokamerákat helyeznek el, a szigorú feltételek pedig kevesebb oklevelet jelentettek. A változásra reagálva az egyetemek egy része lemondott a felvételiről, a választott szakra így egyszerű beiratkozással is lehetett jelentkezni, ez pedig minőségi visszaesést okoz. Mivel az egyetemek nem szeretnének egyetlen hallgatótól sem megválni – hiszen ez a finanszírozás csökkenését okozhatja –, a diákoknak nyújtott tudásanyag egyre szűkült. Ezzel magyarázható, hogy a tanult szakmában gyakorlatilag járatlan, elégtelen mennyiségű és minőségű tudással rendelkező, okleves fiatalok ezrei kerülnek ki a munkaerőpiacra.

A jelentés végkövetkeztetése szerint az egyetemek presztízsvesztése tulajdonképpen csak tünete az évtizedekig tartó elhibázott oktatáspolitikának, amely a közoktatást éppen úgy rossz mederbe terelte, mint a felsőoktatást. Ennek közvetett következménye pedig az, hogy a romániai munkaerőpiac távolról sem kielégítő sem a munkaadók, sem a munkavállalók számára.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.