Gyümölcsök a vegyszerek árnyékában

Makkay József 1970. január 01., 02:00 utolsó módosítás: 2015. május 22., 19:54

Vegyszermaradványokat találtak a bevizsgált zöldségek és gyümölcsök egynegyedében a romániai piacon. Miközben jövőtől uniós szinten egységes lesz az ellenőrzés, a teljes körű hazai felzárkózás még várat magára.

Gyümölcsök a vegyszerek árnyékában
galéria

Az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal áprilisi ellenőrzése nyomán végzett laboratóriumi vizsgálatok kiderítették: a Romániában forgalmazott zöldség, gyümölcs és gabona negyede tartalmaz növényvédőszer-maradványokat. A 3500 minta alapján az almában találták a legtöbb vegyszert, a vizsgált gyümölcs 80 százaléka importból származik. Az átlagosnál magasabb vegyszerszennyezettségi mutatókat találtak a Törökországból behozott citrusfélékben, elsősorban a citromban és a grépfrútban. A 70 százalékban ugyanonnan importált paradicsom sem vizsgázott túl jól: a gyümölcs húsában 3-5 féle növényvédőszer maradványaira bukkantak. A drágábban kínált biozöldségben és biogyümölcsben is találtak szermaradványokat. A szakemberek szerint azonban a bevizsgált zöldség- és gyümölcsminták kevesebb, mint egy százalékában volt a határértéknél valamivel magasabb a szermaradvány.

A szúrópróbaszerűen végzett laborvizsgálatok egyelőre csak a nagybani zöldség- és gyümölcsforgalmazókra korlátozódnak. Jövő évtől az Európai Unió egész területén egységes szempontok szerint ellenőrzik nemcsak a húst, a tejtermékeket és a bort, hanem a gyümölcsöket és a zöldségeket is. Míg a hús-, a tej- és a gabonafeldolgozóknak, illetve pékségeknek Romániában is belső élelmiszer-ellenőrzési procedúrájuk van – amit az erre hivatott állami ellenőrző szervek nyomon követnek –, a zöldségekben és a gyümölcsökben lévő szermaradványok ellenőrzése sokkal esetlegesebb és felületesebb. Egyes élelmiszer-ipari szakemberek szerint biztonságosabb ma húst, tejterméket, befőttet, különféle konzerveket vagy kenyeret fogyasztani a romániai kereskedelemből, mint friss zöldséget és gyümölcsöt, amelynek származási helye és a beszerzési útvonal esetenként kérdéses.

Laborhiány

„A zöldségekben, gyümölcsökben található szermaradványokat speciális felszereltségű laboratóriumokban lehet kimutatni. A rendszerváltás után hosszú ideig csak két ilyen laboratórium működött az országban, de lényegesen mára sem javult a helyzet” – magyarázza Orbán Sándor nyugalmazott kolozsvári növényvédelmi szakember. A hatalmas friss árufelhozatal miatt csak szúrópróbaszerű ellenőrzésekre futja a hatósági kapacitásból. Az EU-n kívüli országokból származó áru szigorúbb elbírálás alá esik, az uniós tagországokban előállított mezőgazdasági termékek esetében pedig elméletileg a rendszeres belső ellenőrzés szűri ki a szennyezett árut. Az áruházláncok, de a kisebb üzleteket kiszolgáló nagybani kereskedők is zömében olyan zöldség- és gyümölcstermesztőktől vásárolnak friss árut, ahol betartják a növényvédelmi előírásokat is magukba foglaló technológiai szabályokat.

Vegyszermaradványt csak olyan esetben nem lehet kimutatni gyümölcsben, zöldségben, ha a termelő szigorúan betartja a növényvédőszerek esetében előírt várakozási időre szóló előírásokat, azaz a terméket az utolsó permetezéstől megszabott határidő után szüreteli és forgalmazza. A szakhatóság a permetezési napló adatai alapján ellenőrzi a rendszert Nyugat-Európában és Magyarországon. Néhány évvel ezelőtt Romániában is történt hasonló próbálkozás a permetezési napló kötelezővé tételére, ennek rendszeres ellenőrzésétől azonban a piaci őstermelők esetében eltekintettek. Szakemberek szerint még mindig biztonságosabb az EU belső piacáról vásárolni friss zöldséget, gyümölcsöt, mint unión kívüli országból, ahol esetenként teljesen mások a szabályok. A Törökországból importált zöldségekben, gyümölcsökben sorozatosan előforduló szermaradványok miatt a bukaresti szakminisztérium többször állított már le primőrszállítmányokat, a visszatérő ellenőrzések azonban újabb és újabb eseteket tárnak fel.

Biztonságosabb növényvédő szerek

A nehezen lebomló, súlyosan környezetkárosító, nehézfémeket tartalmazó növényvédő szereket az elmúlt évtizedben kivonták az Európai Unió tagországaiból. Csak a réztartalmú szerek maradtak forgalomban, de a nagy mennyiségű rezet tartalmazó készítmények – mint például a kékkő – helyét átvették az ötször-tízszer alacsonyabb réztartalmú vegyületek. Az évtizedekkel ezelőtt használt igen veszélyes DDT, vagy a Pitezin és a Triazin alapú gyomirtók forgalomból való kivonása új éra kezdetét jelentette a növényvédelemben. Előretörtek a természetbarát vagy a természetre kevésbé ártalmas és a sokkal hamarabb lebomló szerek. Az új generációjú rovarirtókban alapanyagként megjelent a természetbarát nikotin, amely kis adagban nem ártalmas az emberi szervezetre.

Hasonló újítások a növényvédelem minden területén terjedőben vannak. Orbán Sándor szerint semmilyen gyümölcs vagy zöldség fogyasztása nem jelenthet rizikófaktort az emberi szervezetre, ha a termelők betartják az előírt élelmiszer-biztonsági várakozási időt. „Szermaradványokat általában csak akkor találnak a növényekben, ha a gyártó cég által előírt dózist a termelő meghaladja, és ezzel arányosan az élelmiszer-egészségügyi várakozási időnek is ki kellene tolódnia, ezt viszont a farm nem veszi figyelembe” – magyarázza a szakember.

Ami felszívódik, le is bomlik

A kétféle permetező szer, a kontakt és a szisztémikus (felszívódó) közül sokan ez utóbbit kedvelik, mert hatékonyabb. Miközben növényvédő hatást fejt ki, a vegyszer a növényi nedvek keringése révén felhígul és felbomlik. A szer maradványait nitrogén, szén vagy egyéb elemek formájában a növényi sejtek beépítik, így a várakozási idő után már nem mutathatók ki. A sokféle felszívódó vegyszer között gyakoriak a növények növekedési csúcsaiba vándorló szerek, amelyek már permetezés után néhány napra nem jelentenek veszélyt, így várakozási idejük is rövidebb. Uborkatermesztés esetén gyakoribb az ilyen szerek használata, hiszen a folyamatos szüretre berendezkedett termelő nem várhat két-három hetet, a szokványos várakozási idő lejártát, ezért ez a zöldségfajta bizonyos szerekkel történő permetezés után három nappal már biztonságosan forgalmazható.

A kontaktszerek nem szívódnak fel, hatásukat a gyümölcs héjára tapadva fejtik ki, a szisztémikus szereknél sokkal lassabban bomlanak le. Alapszabály, hogy bármilyen zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, előzőleg alaposan meg kell mosni, a szőlőt és az epret pedig néhány percig áztassuk tiszta vízben. „Tudni kell, hogy az unióban szigorúak a vegyszerhasználati szabályok – sok, növényvédőszert be sem engednek a tagállamok piacára –, ami tovább erősíti az élelmiszer-biztonság iránti bizalmat. A rendszeres ellenőrzések alkalmával kimutatnak ugyan vegyszermaradványokat, de ezek az esetek döntő többségében a megengedett szint alatt maradnak. Ha az EU területén egy cég által szállított zöldség, gyümölcs vagy egyéb élelmiszer-rakományban a megengedettnél magasabb szennyezettségre bukkannak, azonnal beindul a tagállamok közötti riadóztatás. Magára valamit is adó kertészeti vagy élelmiszer-feldolgozó vállalat nem vállalja annak kockázatát, hogy termékeit kiutasítsák a piacról, ezért a termelők többsége igyekszik betartani az előírásokat” – szögezi le Orbán Sándor növényvédelmi szakember.

Mennyi a veszélyes?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjának tájékoztatója szerint, ha szermaradékot csak határérték alatti mennyiségben mutattak ki az élelmiszerből, fogyasztása nem jelent kockázatot. E határértéket az egészségügyi kockázat legkisebb mértékénél is alacsonyabban határozzák meg. Valamennyi engedélyezett növényvédő szer hatóanyagára megadják azt a mennyiséget, amelyet életünk során – akár naponta – elfogyasztva sem betegednénk meg (ez a megengedhető napi bevitel), valamint azt az értéket, amely egyszeri alkalommal történő, nagy mennyiségű zöldség, gyümölcs fogyasztása esetén sem okozhat egészségkárosodást (akut referencia dózis). Ha esetleg a határértéket kis mértékben meghaladó szermaradékot tartalmazó terméket fogyasztottunk, az még nem veszélyezteti az egészséget. A kockázat függ a növényvédőszer-maradék mértékétől, az elfogyasztott mennyiségtől és a testtömegtől is. Bizonyos szermaradékok mosással, hámozással teljesen eltávolíthatók, mások esetében a mennyiség csökkenthető ily módon. Például a réz- és a kéntartalmú szerek kontaktszerek, a növény lemosásával gyakorlatilag teljesen eltávolíthatók. Egyes szerek maradéka azonban nem a zöldség, gyümölcs felületén, hanem annak belsejében van, vagyis a mosás, hámozás nem távolítja el azokat. Az alapos mosás – és nem csak a felületi öblítés – azonban mindig ajánlott. Javasolt ezeket a termékeket két percig tiszta vízben áztatni úgy, hogy az egyes darabok egymástól történő elkülönítésével a teljes felületükről eltávolítható legyen minden szennyezés, ezt követően pedig még egyszer tiszta vízben átmosni, majd folyóvízzel leöblíteni.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.