Formaságok érettségije

A fellebbezések utáni, végleges érettségi eredmények szerint a vizsgázók 67,9 százaléka várhatja oklevelét – már ha nem járnak úgy, mint tavalyi társaik, akik a közbeszerzési eljárás során tapasztalt visszaélések miatt csak idén januárban jutottak diplomához. Pedig idén több mint hét százalékkal – 15 ezerrel – többen jutottak át a tű fokán, mint tavaly (60,65 százalék). A tanügyminiszter szerint ennek több oka is van: egyrészt az, hogy az idén érettségizők 2011-ben kezdték a középiskolát, vagyis abban az évben, amikor bevezették a kötelező videokamerás megfigyelést a vizsgatermekben. Jól tudták tehát, mire számítsanak, ezért felkészültebbek – mondta Sorin Cîmpeanu. Másik ok, hogy a vizsgázók 85 százaléka idén végezte a középiskolát, míg tavaly ez a szám 80 százalék volt. A friss végzősök 73 százaléka vette sikeresen az akadályt, míg a tavalyiaknak csak 27 százaléka érte el a minimum hatos átlagot, és szerzett legalább ötöst valamennyi vizsgatantárgyból a július 3-án zárult érettségin. A fellebbezések nyomán közel 1,5 százalékkal nőtt az átmenő jegyet érő dolgozatok száma: 66,41-ről 67,9 százalékra módosult az arány. A lemaradók augusztus 17–28. között próbálkozhatnak újra.

Ötletek tárháza

A romániai érettségi szinte minden évben új jellemzővel gazdagodik, idén a dolgozatok más megyében javítása volt a nóvum. Emiatt aztán a diákoknak egy nappal többet, a szokásos hétfő helyett keddig kellett izgulniuk az eredményekért. Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter szerint viszont ez biztosítja, hogy a kétharmados eredmény reális képet mutathasson. Ellenvélemények szerint viszont az előző évekénél magasabb sikerarány a tételsorok „hozzáférhetőségével” magyarázható. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke szerint például a tanügyminiszter egyértelműen a könnyebb feladatokkal „kozmetikázta” az eredményeket.

Turcan arra figyelmeztet, hogy a javuló érettségi eredmények ellentmondásban állnak minden nemzetközi felmérés eredményével. A PISA-tesztek szerint például a romániai diákok közel 40 százaléka olvasási nehézségekkel küzd. Sorin Cîmpeanu szerint viszont a tanárok és diákok voltak felkészültebbek, a tételek pedig egyértelműbbek. A tárcavezető azt tervezi, hogy azokban a megyékben, ahol a diákok több mint fele megbukott (Giurgiu, Teleorman és Ilfov), intézkedni fognak a helyzet javítása érdekében. A lehetséges megoldásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „nagyon sok ötlet van”, ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy az oktatásban nem lehet egyik évről a másikra szenzációs eredményeket elérni, miközben tudvalevő, hogy a tanügyi rendszert a „tehetetlenségi erő” működteti. Országos szinten egyébként több mint 50 tanintézmény egyetlen diákja sem ment át az érettségi vizsgán, ezek döntő hányada szakközépiskola.

Az idei fő újításnak számító változtatásnak, az érettségi dolgozatok megyék közti javításának célja az volt, hogy ily módon is csökkentsék a visszaélések esélyét. A miniszter június 23-án – alig néhány nappal az írásbelik szakasza előtt – jelentette be, hogy az érettségizők írásbeli dolgozatait más megyében javítják majd. Az intézkedés teljesen felkészületlenül érte a pedagógusokat és a diákokat. Ezt az eljárást alkalmazzák egyébként a pedagógusi versenyvizsgák alkalmával, de a tizenkettedikesek záróvizsgája esetén eddig nem volt példa a csendőri kísérettel való „dolgozatutaztatásra”. Ráadásul az eredeti elképzelések szerint sorsolással jelölték volna ki a javítási helyszíneket. Sorin Cîmpeanu vagy nem tudta, vagy nem akarta figyelembe venni, hogy a kisebbségi nyelven írt dolgozatokat nem javíthatják akárhol, mint ahogy azt sem, hogy megyénként jócskán eltér egymástól az érettségizők száma. Mindenesetre két nappal a bejelentés után pontosítottak, és legalább afelől megnyugtatták a kedélyeket, hogy nem sorshúzással állapítják meg a cseremegyék rendszerét.

Potenciális bűnözők

A megyék közti javítás rendszerét annak ellenére látta szükségesnek bevezetni az oktatási minisztérium, hogy 2011 óta kötelező a kamerás megfigyelés a vizsgatermekben. Idén már a hanganyagot is rögzíteni kellett. Az érettségi hajcihőt némileg magyarázza, hogy a közhangulatot jócskán meghatározzák a politikum szereplőinek sorozatos korrupciós ügyei, s a lassan mindennapossá váló plágiumvádak. Abból nem lesz hír, ha valaki tanult és átmegy az érettségin, abból viszont igen, ha csalni próbál: a Bihar megyei Vaskohszikláson például több, mint száz maturandust kizártak a vizsgáról és a következő két érettségiről, felügyelőtanáraikra is büntetés vár. Péter Tünde Kolozs megye volt főtanfelügyelő-helyettesét idén első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, miután a tavalyi érettségi során tetten érték csúszópénz elfogadása közben. Mindemellett az elmúlt tíz évben tizenegy különböző politikus viselte a tanügyminiszteri tisztséget, így nem különösebben meglepő, hogy a diákokat és tanárokat potenciális bűnözőkként kezelik. Csak az félő, hogy a biztonságos körülményeket teremtő igyekezetben épp a tartalom veszít a jelentőségéből.

Adatok tükrében

Országos viszonylatban a Kolozs megyei diákok teljesítettek a legjobban 83,4 százalékos eredménnyel, őket Brassó (80,53) és Bákó (79,97) követi. Bukarest átlaga 70,22 százalék. Fehér megyében az idei adat 75,3 százalék, Arad megyében 60,7, Bihar megyében 64,8, Kovászna megyében 63,9, Hunyad megyében 69,8, Hargita megyében 55,8, Maros megyében 69,7, Szilágy megyében 63,2, Szatmár megyében 73,9, Temes megyében 66,2. Szilágy megyét leszámítva – ahol tavaly a diákok 65,3 százaléka szerzett érettségi oklevelet, idén két százalékkal kevesebben – néhány százalékot valamennyi felsorolt megyében javult az átlag.

A Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport három megyére vonatkozóan részadatokat generált a magyarul érettségiző diákok eredményeiről. Az elemzés alapjául szolgáló adatokban azon diákok eredményei is szerepelnek, akik valamelyik vizsgán nem jelentek meg, így automatikusan bukónak számítanak. Kolozs, Kovászna és Bihar megyében a magyar nyelv és irodalomból érettségizők adatait hasonlították össze a megyei átlaggal. Kolozs megyében – a vizsgán meg nem jelentekkel is számolva – 81,28 százalék volt a sikeres megmérettetések aránya. A magyarul érettségizőknek 86,30 százaléka szerzett legalább hatos átlagot, vagyis valamivel jobban teljesítettek, mint a megyei összátlag. Ha a Kolozs megyei magyar diákoknak nem kellett volna román nyelv és irodalomból érettségizniük, mindössze két százalékkal (88,55 százalék) lenne jobb az átlaguk.

A háromszéki átlag 60,95 százalék, a magyarból is érettségizők 59,27 százaléka szerzett legalább hatos médiát, azaz nem is beszélhetünk különbségről. Ha viszont a háromszéki magyar diákoknak nem kellett volna románból is vizsgázniuk, 72,04 százalékuk szerzett volna oklevelet. Bihar megyében 61,94 százalékos összarány mellett a magyarul vizsgázóknak 58,38 százaléka vette sikeresen az akadályt – román nyelv és irodalom nélkül 74,79 százalék lenne ez az arány. Vagyis nem a háromszéki, hanem a partiumi diákok vesztettek nagyobbat a sikertelen román nyelv és irodalom vizsgák miatt. Kolozs megyében a csak románból bukottak aránya 2,25, Kovászna megyében 12,77, Bihar megyében pedig 16,41 százalék. Csak románból a Partiumban 138-an, Székelyföldön 137-en, Kolozs megyében mindössze 11-en buktak meg. A Kolozs megyei magasabb értékek mögött valószínűleg az is meghúzódhat, hogy kevesebb szakközépiskola vagy szakközépiskolai osztály működik magyar nyelven, mint a Partiumban vagy Székelyföldön, az elméleti líceumban végzettek pedig országos szinten is jobban teljesítenek az érettségin.

A három vizsgált megyében a magyarul érettségizők száma: Bihar – 841 az összesen 5488-ból; Kovászna – 1073 az 1521-ből; Kolozs – 489 a 4958-ból. Ennél természetesen több magyar végzős lehet, de a nem magyarul érettségizők nemzetiségét nem lehet statisztikailag egyértelműen megállapítani. A magyarul sikeresen érettségizők száma Bihar megyében 491, Háromszéken 636 és Kolozs megyében 422. A fenti adatok azt jelentik, hogy Bihar megyében a magyarul érettségizők aránya idén 15,32 százalék a megyei összértékhez képest. Ugyanez az arány Kovászna megyében 70,55 százalék, míg Kolozs megyében 9,86. Összehasonlításul: a 2011-es népszámlálási adatok alapján Bihar megye lakosságának 25,18, Kovászna megye lakosságának 73,59, Kolozs megye lakosságának pedig 15,69 százaléka magyar.

Könnyű matek, furcsa történelem

Füstös Klára, a kolozsvári Onisifor Ghibu Elméleti Líceum magyar tagozatán oktató matematikatanár szerint egyszerűnek mondható tételsorokat kellett megoldaniuk a diákoknak. A pedagógus tizenkettedikes, természettudományi profilú közösség osztályfőnökeként azt tapasztalta, hogy a diákjai vidáman jöttek ki a vizsgáról. „Tanári szemmel nagyon egyszerű volt a tételsor, könnyű volt a minimális ötös jegyet vagy annál többet is megírni. Tanári szempontból ezzel csak annyi a baj, hogy a nagyon jó diákok és a közepesek közt kevés az eltérés, kéne egy-két nehezebb feladat, ami differenciál” – mondja a matematikatanár.

Számtanból az előző évek gyakorlatához híven idén is négy különböző tételsort készítettek a különböző profilú képzéseknek megfelelően. A szaktanár szerint nem volt lényeges eltérés a matematika-informatika és természettudományi szakos változatok között, holott az előbbinek elméletileg nehezebbnek kellene lennie. „Néhány éve így van ez, előtte viszont sokkal nehezebbet kaptak a matek-infósok a saját szintjükhöz képest is” – állítja Füstös Klára. Osztályfőnökként nem győzte nyugtatgatni diákjait, hogy ne izguljanak a más megyében zajló javítás miatt. A vizsgázók ugyanis nem tudták, mire számítsanak, és az is zavarta őket, hogy az utaztatás miatt csak egy nappal később tudhatják meg a jegyeiket. „Mindegy, hogy ki javítja, mondtam nekik. Jó osztályom volt, ők könnyűnek érezték a vizsgát, hiszen mi nehezebb feladatokkal is készültünk” – összegzett Füstös Klára.

Vajnár János Zsolt a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban tanít történelmet. Szerinte sajnos nem az első eset, hogy a románul megfogalmazott tételek magyar fordításával problémák adódnak. A történelem tételsor ugyanis tipikus tükörfordítás: nem a magyar értelemhez igazítja a megfogalmazást, hanem egy az egyben követi a román szöveget. Az egyik érthetetlen kérdés románul is értelmetlen volt, a többi érthetetlen mondatot viszont a fordítás szülte. A próbaérettségin is „szuprarealizmus” szerepelt a szürrealizmus helyett, az élesben zajló vizsgán viszont például olyan utasítást kellett követni, miszerint„Írjatok egy, hozzávetőleg két oldal terjedelmű, esszét a középkori román térségről a helyi autonómiáktól a nemzetközi kapcsolatokban való részvételig”. A szaktanár szerint alapvető probléma, hogy a magyar fordításnak hosszabbnak kellene lennie az eredetinél ahhoz, hogy biztosan érthető lehessen, ám a tételek minden nyelven ugyanolyan szerkezetűek kell hogy maradjanak, mint az eredeti román. „Eleve magyarul kellene összeállítani a tételsort, vagy legalább annak a könyvnek lenne magyar fordítása, amiből gyakran idéznek a vizsgák során” – véli a történelemtanár.

A történelem tételsor struktúrája nem okozhatott különösebb meglepetést a diákoknak, a Brassai tanára szerint viszont gondot okoz, hogy szövegértelmezéssel szerezhető meg a kilencven pont fele, miközben a végzős diákok jó része nem nagyon olvas, ezért nehezebben birkóznak meg ezzel a feladattal. „Ezt a nehézséget sajnos a történelemtanár tizenkettedikben már képtelen korrigálni” – tartja a pedagógus, aki kollégáival együtt azt vallja, hogy az idei esszétéma finoman szólva is furcsa volt. „A hármas tétel mindig nagy dilemma. Néhány évig a kommunizmus volt a téma, aztán átváltottak középkori, majd újkoros témára, de ez mindegy is, mert mind benne van a tananyagban. Viszont abban a megfogalmazásban, ahogy most kérték, a diákok nem láttak tételt. Önbizalom hiányában sokan inkább nem is írtak semmit, pedig mindig mondtam, hogy pontot nem vonnak le, csak arra adhatnak, amit leírnak és jó. Tíz ponttól megy százig az osztályozás, nem száz ponttól lefele” – sorolja a szaktanár, akinek kolozsvári diákjai olykor sajnos jobban értik a román szöveget, mint a magyar fordítást. Magyarul egyébként harmadik éve érettségizhetnek a diákok történelemből, a tanterv pedig moduláris elvet követ, vagyis nem kronológiailag, hanem témák szerint tanulják a tananyagot. Vajnár János Zsolt szerint azért hátrányos, hogy más megyében javították diákjai dolgozatait, mert az eddigiekkel ellentétben így esélye sincs visszajelzést kapni a javító kollégáktól oktatói munkája minősítésére.

Puskák rendelésre
Egy Szászfenesen bejegyzett cég igazi piaci résre lelt az előregyártott, nyomtatott puskákkal. Az erettsegi-puskak.ro honlapon rendelhető „segédanyagok” románból, magyarból, matematikából, biológiából, kémiából, fizikából, földrajzból, informatikából és történelemből látják el a – reklám szerint – a bajba jutott diákot. A vállalkozás nemcsak 4,5×8 centiméteres kiszerelésű puskákat árul, hanem kisokos és könyv méretű kiadványokat is. „A puskázás csalásnak minősül, a puskák vizsgán történő használatát nem ajánljuk” – áll az ellentmondásos utasítás az apró kötet borítóján.

Teljesíthető román és magyar tételek

„Jó közepes szintű, szép tételek voltak, sem könnyűek, sem nehezek” – tartja Romitán Irén, a Kolozsvári Református Kollégium romántanára. A kétféle tételsor azonos struktúrát követett: egy ismeretlen drámai szöveggel kapcsolatban kellett kérdésekre válaszolni, egy rövidebb érvelő esszét írni és egy hosszabb másikat megadott szerzők művében szereplő karakterről, illetve több hős kapcsolatáról. „A diákok nagyon boldogan jöttek ki a vizsgáról, a jegyek jók, úgyhogy kicsit jobban működtek a dolgok, mint az előző években. A reál és humán tételsor közt nem volt lényeges nehézségbeli eltérés. Szerintem idén jó esélyei voltak egy közepes román tudású diáknak, aki tanult is” – véli a romántanár, kinek 41 diákja 7,61-es átlagot írt román nyelv és irodalomból. Romitán Irénnek tanítványai között volt olyan, aki kilencedikben a legeegyszerűbb román kifejezéseket sem ismerte, az érettségin viszont hatost szerzett. A romántanár üdvözölte, hogy más megyében javították a dolgozatokat, mert szerinte Kolozsváron mindig túl szigorúan osztályoztak.

Dáné Szilárd Hargita megyei magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő szerint nem okozhattak meglepetést az idei tételek, ismert tételtípussal és szerkezettel találkoztak a vizsgázók. Korábban egyik évről a másikra változtak ezek, többek közt ennek is tudható be, hogy az utóbbi években a diákok felkészültebbek, jobb eredményeket érnek el. Tavaly óta – akárcsak román nyelv és irodalomból már harmadik éve – magyarból is két tételsor volt a különböző szakirányú képzésben résztvevő diákok számára, de Dáné szerint nem állítható, hogy az egyik típus nehezebb lett volna, mint a másik. „A filológia osztályokban egy órával többet tanulnak hetente, de a nehezebb tétel már csak azért sem lehetséges, mert a tantervek gyakorlatilag megegyeznek. Ráadásul mivel mindkét típusból több változat van előkészítve, amelyek közt vannak könnyebbek és nehezebbek, akár az is megtörténhet, hogy épp a humán szakosok kapjanak könnyebbet. Nem lehet patikamérlegre tenni az egyes tételváltozatokat” – állapította meg a szaktanfelügyelő. Szerinte nem változtak lényegesen az eredmények a dolgozatok utaztatásával sem, azt viszont megtapasztalták, mekkora különbségek vannak az egyes megyék léptéke között: Hargita megyében a háromszéki dolgozatokat javították, ugyanannyi javítótanárral készültek, mint a korábbi esztendőkben, ám csak fele annyi dolgozatot kellett javítaniuk. De a Hargita megyei eset fordítottja is igaz: volt olyan megye, ahová túl sok dolgozat érkezett a javítótanárok számához képest. Dáné Szilárd szerint mindenképp kétszintű érettségit kellene bevezetni Romániában, mert a szakközépiskolás dolgozatokat magyar nyelv és irodalomból sem lehet összehasonlítani az elméleti líceumban tanuló diákok teljesítményével.

Társas utazás dolgozatokkal
Az érettségi bizottságoknak számos biztonsági óvintézkedést kellett megtenniük. Valamennyi vizsgahelyszínen két videokamerát kellett működtetni már a diákok belépése előtt. A felvételeken látszania kellett az összes diáknak és a felügyelőtanároknak is. A bizottság – amelynek egyik tagja kötelező módon informatikus – rendszeresen ellenőrizte a termeket és a felvevőgépeket. Abban a teremben is felvétel készült, ahol az érettségiztető bizottság dolgozott, nyomtatta, borítékolta a tételeket. A vizsgák lejárta után a termekről készült felvételeket cd-lemezre írták, tartalmukat ellenőrizték, majd a rögzített anyagot dokumentumok kíséretében átadták a szervező iskolának megőrzésre. A dolgozatok egyik megyéből a másikba való utaztatása során a tanfelügyelőségek gyűjtötték be a dolgozatokat az egyes vizsgahelyszínekről, küldték a rendszerezés után a kijelölt területi egység központjába, és itt is fogadták a „társmegye” dolgozatait, majd küldték azokat a hazai megye javítóközpontjaiba. Vagyis a tanárok ugyanúgy értékelték a dolgozatokat, mint máskor, csak idén nem a saját megye diákjainak munkáit javították. A dolgozatok csendőri kíséretet kaptak, az egyenruhások a vizsgák alkalmával is jelen voltak.

Formaságok hálójában

„Igen sok gond volt a fordítással, főleg az első tételnél, ami a jegy egyharmadát jelentette. Itt lehetséges válaszok közül kellett választani, ami ha nem egyértelmű, problémát jelenthet” – mondja Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója, pszichológiatanár. Ő a tizedikben tanult szakanyagot tizenkettedikben felkészítő órák keretében ismétli át a diákokkal, és külön figyelmet fordít arra is, hogy a diákok megszokják a tételeknél használt fogalmazásmódot. „Számomra érthetetlen, miért van még mindig gond a fordítással a tantárgyversenyen és érettségin ” – fogalmaz Erdei Ildikó. Nem csak a történelemtétel fordításával voltak tehát problémák. A biológiából magyarul vizsgázók például a következőkkel találkozhattak: „A Spórások a következő országhoz tartoznak: a) Állatok b) Gombák c) Növények d) Protiszták”…

Az egyes vizsgán a diákok megkapják a tételek román változatát is, de nem kellene a diákoknak egy amúgy is stresszhelyzetet jelentő vizsgán egyeztetni a jelentéseket az egyes nyelveken. Ilyen értelemben negatívan diszkriminálnak valamennyi magyar diákot, hiszen a fordítás áldozataiként súlyos pontokat is veszíthetnek. A fordításokért az oktatási minisztérium kisebbségi osztálya a felelős.

A temesvári igazgató szerint sajnos a vizsgarendszert egyre inkább a formai követelmények betartása jellemzi tanár és diák számára egyaránt, míg a tartalom egyre kevesebb hangsúlyt kap. Nem mindegy, hol mi nagybetű vagy kisbetű, vízszintessel vagy másként javított. A vizsgázónak például három különböző jegyzőkönyvet kellett aláírnia: egyet arról, hogy tisztában van vele, hogy nem szabad segédeszközöket bevinni a vizsgára, egyet arról, hogy jó tételt kapott, majd egy harmadikat a leadott dolgozat oldalszámára vonatkozóan. Az ellenőrző apparátus tehát a tökéletességre törekszik, a tartalom – elvárások egyértelműsége, valós felmérési törekvés és fordítások helyessége – pedig egyre inkább háttérbe szorul.

Politikuspalánták
A több mint 150 ezer érettségiző között számos közismert személyiség leszármazottja, gyermeke vizsgázott. A tanügyminiszter, Sorin Cîmpeanu Radu nevű fia még nem volt közöttük: ő a nyolcadikat záró „kisérettségin” szerzett 7,57-es átlagot. Alexandra Ceauşescu, Nicolae Ceauşescu unokája, Valentin Ceauşescu lánya viszont tizenkettediket végzett és 9,46-os átlagot ért el az érettségin. Alexandra ugyanabba a tanintézménybe járt, ahol annak idején nagyapja vizsga nélkül kapott érettségi diplomát. Adrian Duicu Mehedinţi megyei szociáldemokrata politikus lánya, Adina Duicu 8,75-ös médiával büszkélkedhet. Egyelőre azonban ellene kivizsgálás folyik, s ha bebizonyosodik, hogy csalt a vizsgán, jegyét érvénytelenítik. Kolozsvár polgármesterének, Emil Bocnak a nagyobbik lánya, Cezara Boc 9,56-os átlagot ért el, míg Gigi Becali középső lánya, Alexandra Becali 9,43-mal felvételizhet egyetemre.